Kereső toggle

Gigantikus kifizetések a 100 milliárdos csőddel küzdő vállalatnál

BKV-karrier: Majdnem annyit keresett, mint Obama

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nincs uborkaszezon. Az idei nyár nem múlik el botrányok nélkül a belpolitikában. A BKV humánpolitikai igazgatója közel 100 millió forintos végkielégítést kapott, majd ezt követően még másfél évig a cégnél dolgozott. Az ügy dagad.

A Budapesti Közlekedési Vállalatnál 2008 tavaszán mondtak fel Szalainé Szilágyi Eleonórának. A megállapodásba foglalt végkielégítési összeg több mint 86 millió forint volt, amelyet áprilisban utaltak át, a pénz mellett pedig további, mintegy 10 millió forint elmaradt prémiumot kapott. Az Antal Attilát váltó következő vezérigazgató, Balogh Zsolt azonban néhány hét múltán módosította a megállapodást, ami szerint Szalainé munkaviszonyát két évvel később, csak 2010. április 9-én szüntetik meg. Mivel a 14 hónapnyi végkielégítést és a titoktartásért járó összeget a vállalat átutalta - egészen pontosan Szalainé ezt saját maga intézte, vezetői engedély nélkül -, azt a felek visszavonhatatlannak ítélték. 2009-től az igazgatónő bére 1,2 millió forint, plusz 120 százalék prémium lett. 2008-ra 25,7 millió, 2009-re pedig 8,9 millió forintot fizettek ki neki prémium címén - írta az Index.

A botrány azóta tovább gyűrűzött, kiderült, hogy az elmúlt években több mint egy tucat olyan szerződés köttetett, amelyeknek köszönhetően 20-30 milliós végkielégítéssel távoztak a közlekedési vállalat vezetésének tagjai. A BKV ezt követően egy közleményben számolt be arról, hogy 2007 óta mintegy 3,3 milliárd forintot költöttek végkielégítésre, aminek azonban nagy része egy több mint ezer fős leépítés „kifizetésére" ment el. A BKV az elmúlt években 100 milliárd forintos adósságot halmozott fel, és szinte már csak állami garanciával kaphat hitelt.

Az ügyben egyelőre csak annyi biztos, hogy van felelős, de mindenki másra mutogat. Vizsgálatot indított a BKV és a főváros is, a vállalat vezérigazgatója pedig feljelentést is tett a rendőrségen ismeretlen tettes ellen. Az azóta elkészült - az Index által idézett - belső vizsgálati jelentés szerint egyébként Szalainé Szilágyi Eleonóra nem volt jogosult a végkielégítésre, mert akkor már hónapok óta több mint havi 200 ezer forint nyugdíjat vett fel, miközben egyébként még a cégnél dolgozott. A vizsgálat további jogsértésről is beszámolt, miszerint az igazgatónő vezetői engedély nélkül, egyszemélyes intézkedést téve utalta ki magának az összeget. Ezzel a belső szabályozási rendszer és etikai kódex több rendelkezése is sérült. A BKV könyvvizsgálója, a Deloitte Kft. 2008-ban jelezte is, hogy aktív dolgozónak fizettek végkielégítést, és javasolták az ügy felülvizsgálatát, de a vezetőség megnyugtató válaszát végül elfogadták. Szalainé a botrány következtében most valóban távozott a BKV-tól, posztjára pályázatot írnak ki.

Elterelő botránykeltés?

A BKV száz százalékig önkormányzati tulajdonú cég, a vezérigazgató posztjára koalíciós szerződés értelmében az MSZP tehet javaslatot, az elmúlt három évben azonban több vezérigazgatót is „elfogyasztottak" már. Aba Botond menesztése után Antal Attila vette át a cég irányítását, aki több új vezetőt is hozott magával. Antalt azonban alig több mint egy év után Balogh Zsolt megbízott vezető követte, majd 2008 szeptemberétől Kocsis István vette át a BKV irányítását. A botrányos szerződések nagy része valószínűleg még Antal és Balogh idején köttetett, azonban megdöbbentő, hogy azokról - a nyilatkozatok szerint - sem a tulajdonos önkormányzat, sem pedig a felügyelőbizottság nem tudott. Antal Attila ugyanakkor azt közölte, hogy az ő vezetése alatt csak 1,6 milliárd forintot fordítottak végkielégítésekre, és a szerződéseket a Munka Törvénykönyve és a kollektív szerződés betartásával kötötték meg.

Tarlós István szerint azonban - mint lapunknak elmondta - titokszobában őrizték a menedzseri szerződéseket, amiről szerinte haladéktalanul magyarázatot kellene adni a városlakók számára. A Figyelőnet információi szerint teljesen nyilvánvaló, hogy maga Kocsis szivárogtatta ki a végkielégítéses történeteket, hogy elterelje a médiafigyelmet a Magyar Villamos Művek offshore ügyeiről. A lap szerint a brit bejegyzésű, offshore hátterű Jadran Investments Limited cég mintegy egymilliárd forintért adott bérbe egy horvátországi szállodát a korábban Kocsis által vezetett MVM egyik leányvállalatának, amely azután szerződésbontás után nem fizette vissza a bérleti díjat. A Figyelőnet szerint a vezérigazgatónak ráadásul jól is jön, hogyha a rendteremtő szerepében tud feltűnni a BKV-nál, amivel feledtetheti, hogy nem tud mit kezdeni a vállalat hatalmas anyagi gondjaival.

Információink szerint sem a Fidesznek, sem az SZDSZ-nek, sem az MSZP-nek nem érdeke Kocsis István (kis képünkön) elmozdítása a vezérigazgatói pozícióból. Steiner Pál, a szocialisták fővárosi frakcióvezetője szerint, ha nyilvánvalóvá válik, hogy érintett, akkor bizalmi kérdést kell felvetni vele kapcsolatosan, ha pedig nem érintett, meg kell tennie azokat a jogi lépéseket, amelyekkel tisztára moshatja magát. „A szocialista frakció hiába vetné fel Kocsis úr elmozdításának kérdését, mert a koalíciós partner támogatása nélkül ez a szándék nem realizálható. Mivel az SZDSZ nem nyilatkozott, hogy hasonlóképpen látná a helyzetet, a kabinet a felügyelőbizottság vizsgálatának befejezéséig kivár, Kocsis távozásával kapcsolatosan pedig nem tesz indítványt" - mondta a Heteknek.

Lakos Imre szerint Steiner azon korábbi állítása, hogy „az SZDSZ megmentette Kocsis Istvánt", teljesen abszurd. „Az SZDSZ részéről nem történt sem megmentés, sem támadás, a pártban nincsen állásfoglalás Kocsissal kapcsolatosan" - mondta lapunknak a főváros közlekedési tanácsnoka, majd hozzátette, hogy amennyiben szükségesnek látszik bármiféle felelősségre vonás, attól az SZDSZ nem fog elzárkózni.

Politikai kifizetőhelyek?

Az MDF szerint az ilyen pozíciókon keresztül zajlik a közpénzek elherdálása. „Minden állami vállalat felelős posztját politikai kifizetőhelynek tekintik a pártok, és nem szakmai, hanem politikai szempontok alapján delegálnak oda vezetőket" - mondta a BKV végkielégítési botránya kapcsán Herényi Károly, az MDF országgyűlési képviselője az ATV Jam című műsorában.

„Hagyó Miklós és Kocsis István között folyik egy párharc, ami a szakmai ügyek előrehaladását nem segíti. A főváros és a BKV egymás ellenségei" - reagált az ügyre Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szóvivője, aki maga is tagja a BKV felügyelőbizottságának. A fővárosi cégeket egyébként ketten felügyelik az önkormányzatnál, Hagyó Miklós városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes és Ikvai-Szabó Imre szabaddemokrata főpolgármester-helyettes. „Több mint 20 cég van, több mint 20 ezer alkalmazott. Nekem nem az a dolgom, hogy valamennyi munkaszerződést és valamennyi végkielégítéssel kapcsolatos kérdést ismerjem és tudjam, ezért van a felügyelőbizottság, ezért van az igazgatóság, ezért vannak a menedzsmentek" - jelentette ki a távirati irodának Hagyó, aki nem tartja magát felelősnek a kérdésben. „A budapestiek és az ellenzék sem arra kíváncsi, hogy Hagyó úr miért haragszik Kocsis úrra, hanem arra, hogy 2006 óta mi folyik ott. Úgy tűnik, hogy a városvezetés csak a Kocsis-érát akarja vizsgálni, közben a 180 szerződés háromnegyede Kocsis előtt született - mondta a Heteknek Tarlós István, aki a Fidesz frakcióját vezeti a Fővárosi Közgyűlésben. - Az, hogy a városvezetésből senki nem akar még csak politikai felelősséget sem vállalni, egy vicc. Ha csak 2-3 ügy lett volna, akkor még el lehet képzelni, hogy elkerüli a figyelmüket, azonban több végkielégítésről és közel 200 tanácsadói szerződésről van szó" - mondta a politikus, majd hozzátette: köztudott, hogy Hagyó Miklós vaskézzel irányítja az alá tartozó szervezeteket, így ha nem tudott ezekről a szerződésekről, az közel akkora probléma, mintha tudott róluk.

Vitézy Dávid szerint háromféle módon is vihették a milliókat a BKV-tól menesztett dolgozók. „Volt, akinek szabályszerű szerződéseken keresztül fizettek, amit azért tudtak megtenni, mert nincsen felső plafon szabva a fizetéseknek és végkielégítéseknek. Volt, amikor a szabályokat kijátszották, ilyen volt Bosnyák Gyula stratégiai igazgató esete, aki 39 milliós végkielégítéssel távozott". Előfordult olyan eset is, hogy a kirúgás előtt kapott valaki több mint tízmilliós prémiumot, aminek köszönhetően jelentősen meg kellett növelni a végkielégítését. Vitézy szerint több tucatnyi ember ment el 20-30 milliós végkielégítéssel. Harmadik eset a szabályszerűtlen kifizetés. „Jelenleg ilyet a volt humánpolitikai igazgató, Szalainé Szilágyi Eleonóra ügyében látunk, ami már büntetőjogi kategóriába tartozik" - mondta. Szerinte nem lehet egyszemélyi felelőst találni, de például Antal Attila és Balogh Zsolt biztosan felelősek, mint ahogy az igazgatóság és a felügyelőbizottság szerepét is vizsgálni kell. Vitézy magát nem tartja felelősnek, mert már többször kezdeményezte ezen ügyek felderítését, de mindig megvétózták.

Obama nyomában

Fehér József, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke lapunknak elmondta: szervezetük nem érintett ugyan közvetlenül az ügyben - mert a BKV közpénzből működik, de nem közszolgálat -, ám  jogi értelemben nincs kifogásuk az esettel kapcsolatban. „Ugyanakkor morálisan  van, mert ebben a pénzügyi és gazdasági helyzetben elfogadhatatlan a végkielégítés mértéke és maga az eljárás is" - mondta az alelnök, aki szerint a végkielégítés munkajogi funkciója az, hogy az újrakezdéshez segítse az embereket, ebben az esetben azonban nyilvánvaló, hogy nem ehhez kellett a pénz.

Az egyik blogon egyből összehasonlították, hogy például az amerikai Federal Reserve - a Magyar Nemzeti Bank amerikai megfelelője - héttagú Igazgató Tanácsának tagjai évente csak 15 millió forinttal keresnek kevesebbet, mint a BKV-nál egy HR-menedzser! Egy legkevesebb tízezer főt foglalkoztató amerikai vállalat személyzeti osztályának vezetője pedig csaknem egyharmadát keresi, mint a 12 ezer 423 főt (2007-es adat) foglalkoztató BKV személyzetise, aki csak 40 százalékkal keres kevesebbet, mint Barack Obama. A Magyar Hírlap szerint egyébként a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt-nél még ennél sokkal nagyobb végkielégítést is kifizettek, amikor Hajdu György vezérigazgató munkáját 2007 májusában 200 millió forint körüli összeggel honorálták.

Olvasson tovább: