Kereső toggle

Polipok harca

UD-ügy: továbbra is homályban az árnyék-titkosszolgálat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Annak ellenére, hogy az ősszel nyilvánosságra került telefonbeszélgetés szerint az UD Zrt. éppen Dávid Ibolya megfigyelésére kapott megbízást, mintegy kilenc hónappal a botrány kirobbanása óta semmit nem tudni az akkor fejét feldugó, polipként emlegetett árnyék-titkosszolgálatról – ám az MDF elnökéből (és Herényi Károlyból) gyanúsított lehet. Ilyen minőségben egyelőre csak Szilvásy Györgyöt, a Nemzetbiztonsági Hivatalt (NBH) felügyelő egykori kancelláriaminisztert hallgatta ki az ügyészség. ő a fideszes feljelentők szerint jogtalanul sokszorosította és osztotta szét a Nemzetbiztonsági Bizottság tagjainak az UD Zrt. ügyvezetőjének Demeter Ervinnel és Kövér Lászlóval folytatott telefonbeszélgetését.

„Úgy érzem magam, mint az az ember, akinek ellopták a kabátját, majd miután felismerte és megnevezte a tolvajt, az ügyészség eljárást folytat ellene, mert megsértette a tolvaj személyiségi jogait" - írta a napokban a Hetekhez is eljuttatott közleményében Dávid Ibolya.

Az MDF elnökének levelét az úgynevezett „lehallgatási botrányban" történt váratlan fordulat indukálta: az ügyészség gyanúsítottként kívánja kihallgatni Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt az UD Zrt. nevével fémjelzett ügyben.

A tavaly ősszel kirobbant botrány lényege: egy Dávid Ibolyához került, majd a közvélemény elé tárt hangfelvételen az UD Zrt. akkori vezetője és a közismert bankár, Csányi Sándor arról beszélgetnek, hogy az UD Zrt. megbízást kapott egy Dávid Ibolya lejáratását célzó titkos adat-gyűjtési munkára. Mindez az MDF tisztújítása előtt történt, melyen Almássy Kornél is indulni akart az elnökségért Dáviddal szemben. Tóth János, az UD Zrt. egyik tulajdonosa többek között a következőket mondta Csányi Sándornak: „A Tombor azt szeretné, ha dolgoznánk az MDF-re, Dávid Ibolyára, keresnénk rá terhelőket, merthogy most van valami belső hatalmi váltás előkészítve, s a Tombor azt mondja, hogy a Stumpfék állnak mögötte, ők pénzelik a váltást. Meg akarják szerezni az MDF-ben az első helyet." Elhangzik továbbá, hogy az ügyben szereplő Almássy hamarosan találkozik a cég egyik munkatársával, hogy „leadja konkrétan az információigényét, hogy mit szeretne tőlünk".

Almássy másnap kiszállt az elnökségért vívott harcból, de azt tagadta, hogy ellenlábasa lejáratására adott volna megbízást a Fideszhez kötődő személyekkel együttműködve. Dávid Ibolya még aznap elment az ügyészségre, és bejelentést tett, a hangfelvételt pedig átadta a hatóságnak. A Legfőbb Ügyészség átvette a hanganyagot, majd elutasította Dávid Ibolya bejelentését. Az ügyben a fentebb említett fordulatot az jelenti, hogy az ügyészség most azt gyanítja, hogy az MDF elnöke és Herényi Károly elnökségi tag a hangfelvételekkel megpróbálták megzsarolni Csányi Sándort és Almássy Kornélt. (Az ügyészség kérte a parlamenttől a két politikus mentelmi jogának felfüggesztését, ám erre a leghamarabb ősszel kerülhet sor.)

Szilvásy György, az NBH-t felügyelő kancelláriaminiszter az ügy kirobbanásakor bejelentette, hogy egy „polipszerűen működő, politikai kapcsolatokkal is rendelkező hálózatot lepleztek le, amely képes volt beépülni különböző szervezetekbe, ahonnan magán-, üzleti és állami titkokat tudott megszerezni." Példaként e-maileket, banktitkokat, telefonos híváslistákat, adóhivatali és rendőrségi információkat említett. A felderítés szakaszában volt arra utaló jel, hogy a hálózat Bajnai Gordont, az akkori nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert is „tanulmányozta".

A sajtóban pedig megjelent, hogy Kövér László és Demeter Ervin több ízben beszéltek az UD Zrt. egyik vezetőjével. A fideszes politikusokkal kapcsolatban semmilyen bűncselekményre utaló bizonyíték nem került elő, csak annyi, hogy időnként beszéltek az UD zrt.-s Horváth Józseffel. Az akkori hírek szerint legalább kétszázszor.

Ugyanakkor felmerült a gyanú, hogy Dávid Ibolyán kívül több magas beosztású pénzügyminisztériumi tisztviselő, köztük Keller László államtitkár is célszemélyként szerepelt a megfigyelési ügyben, sőt Bajnai Gordonról és Laborc Sándorról, az NBH főigazgatójáról is valószínűsíthetőnek tartották, hogy megfigyelés alá vonták.

Sajtóértesülések szerint az UD Zrt. munkatársai környezettanulmányt végeztek a lakó- és a munkahelyükön, igyekeztek utánajárni életvitelüknek, szexuális szokásaiknak, gazdasági kapcsolataiknak, sokszor bankszámlájuknak, híváslistájuknak is - sőt, sokszor még a háztartási szemetüket is átvizsgálták.

A szövevényes történet jelentős fordulatának tekinthető, hogy az ügyészség május végén meggyanúsította és ilyen minőségében ki is hallgatta Szilvásy Györgyöt: Demeter Ervin és Répássy Róbert (Fidesz), valamint az UD Zrt. ügyvezető igazgatójának jogi képviselője által tett feljelentése alapján hivatalos személyként, folytatólagosan elkövetett, különleges személyes adattal való visszaéléssel gyanúsították meg a korábbi kancelláriaminisztert. Az ügyészség szerint Szilvásy jogtalanul sokszorosította és osztotta szét a Nemzetbiztonsági Bizottság tagjainak az UD Zrt. ügyvezetőjének Demeter Ervinnel és Kövér Lászlóval folytatott telefonbeszélgetését. A megalapozott gyanú szerint Szilvásy a valóságtól eltérően azt állította, hogy az érintett országgyűlési képviselők intenzív, rendszeres kapcsolatot tartottak az UD Zrt. ügyvezetőjével, amely szervezetet árnyék-titkosszolgálatként jellemzett. Ezzel az üggyel egyesítették Dávid Ibolya és Herényi Károly vélelmezett zsarolási ügyét. Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője a Hetek megkeresésére közölte: az ügyészség semmilyen kommünikét nem adott ki azzal kapcsolatban, hogy milyen tényállás alapján és milyen bűncselekmény vonatkozásában kéri az ügyészség a mentelmi jog felfüggesztését, mivel a gyanúsítás közlése még nem történt meg az érintettekkel.

Miközben tehát Szilvásy, Dávid és Herényi vonatkozásában már konkrét eredményeket mutatott fel a nyomozó hatóság, az úgynevezett alapügyben, vagyis az UD Zrt. által folytatott megfigyeléssel kapcsolatban az eltelt hét hónap során sem lettünk okosabbak. Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője is csak annyit tudott mondani a Hetek kérdésére, hogy az UD Zrt.-vel kapcsolatos nyomozás a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI), illetve a Vám- és Pénzügyőrségnél van folyamatban. Az NNI szóvivője viszont a múlt héten arról tájékoztatott, hogy „még nyomoznak, az ügyeknek egyelőre nincs gyanúsítottja", ám további részleteket nem kívánt közölni.

A botrány kirobbanását követően, 2008 októberében Gulyás József szabad demokrata képviselő parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte. Az Országgyűlés többsége támogatta a kezdeményezést, a bizottság mégsem tudta megkezdeni munkáját, mert a Fidesz - legutóbb arra hivatkozva, hogy a kormány mögött álló többség nem adta ki az ügyészségnek Dávidot és Herényit - nem delegált tagokat a bizottságba. Ezzel kapcsolatban Tóth Károly, az MSZP képviselője lapunknak azt mondta, számára nyilvánvaló, hogy a Fidesznek „kényelmesebb és egyszerűbb, ha nincs vizsgálóbizottság, nincs senki, aki számon tudja kérni a tényeket".

Arra a kérdésre, hogy létezik-e a Szilvásy által említett árnyék-titkosszolgálat, Tóth annyit mondott: mindig is azon az állásponton volt, hogy az árnyék-titkosszolgálat elsősorban nem politikusokra dolgozott, hanem gazdasági érdekek mentén működik. Ennek „melléktermékeként a politikusok aktivizálódtak, és azt mondták, ha már működik egy ilyen jó hálózat, akkor néhány információt adjanak nekik is" - fogalmazott a Heteknek a szocialista politikus.

Gulyás mindezt azzal egészítette ki, hogy a vizsgálóbizottság ügyében nem csak a Fidesz késlelteti a munkát: az MSZP is csak azóta aktivizálódott, amióta Szilvásy György gyanúsítottá vált.

Fideszes politikusok lapunknak az ügy kirobbanását követően azt mondták, olvasatuk szerint az történt, hogy bizonyos, politikai ambíciókat tápláló erőcsoportok - Csányi nevét még véletlenül sem mondták ki - úgy döntöttek, hogy előnyösebb egy meglévő pártot, az MDF-et mintegy 2-2,5 milliárd forinttal talpra állítani és átpozicionálni, mint a nulláról létrehozni egy új formációt.

Válaszra váró kérdések

Néhány kérdés azok közül, melyekre a parlamenti vizsgálóbizottság választ keres:
•ŰAz ügy kapcsán látókörbe került cég, az UD Zrt, továbbá a vezetői által működtetett cégcsoport tevékenysége mire irányult? Mekkora hálózatot épített ki, és milyen célra használta a cégcsoportot a vezetés?
•ŰMilyen szolgáltatásokat, milyen céllal, milyen megrendelői kör részére biztosított az UD-cégcsoport? Voltak-e kiemelt ügyfelei, megrendelői a „cégnek”?
•ŰA cégcsoport által gyűjtött különböző információk esetében kizárható-e, hogy a megrendelők tudták volna, hogy a kért és megkapott információk részben vagy jelentős részben jogsértő módon szerezhetőek be?
•ŰÁlltak-e megrendelői viszonyban az UD–cégcsoporttal, vagy információszerzési céllal adtak-e feladatot országgyűlési képviselők a cégcsoport vezetőinek?
•ŰA Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjének (Laborc Sándor) külföldi utazásaival, találkozóival kapcsolatos információkat jogszerűen beszerezhet-e egy magánnyomozó cég?
•ŰDemeter Ervinnek mint a területért felelős korábbi miniszternek, valamint a Nemzetbiztonsági Bizottság tagjának hivatalból tudnia kellett-e, hogy az általa kért információk megszerzése jogszerűen, titoksértés nélkül megvalósítható-e vagy sem?
•ŰHogyan jutott az MDF elnöke a hangfelvételhez?
•ŰIndokolt volt-e az információk adathordozón, papíron történő átadása, illetve játszott, játszhatott-e szerepet mindez abban, hogy később az ügy kapcsán rögzített lehallgatások felkerültek az internetre?

Olvasson tovább: