Kereső toggle

Bedőlnek

Félrevezetett hitelfelvevők lakására utazik a maffia

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mind gyakoribb, hogy az eladósodott és fizetésképtelen állampolgárok ingatlanát kényszerértékesítik, nem egyszer a lakásmaffia hatékony közreműködésével. A PSZÁF és a rendőrség is vizsgálódik már azoknál a pénzügyi szolgáltató cégeknél, melyeknél gyanítható, hogy működésük nem a hitelezésre, hanem a kispénzű ügyfelek otthonának könnyű megszerzésére irányul. A kormány a banki magatartáskódex, az állami kezességvállalás és az önkormányzatok elővásárlási joga révén igyekszik megakadályozni tömegek utcára kerülését. Az intézkedéseket a jogvédők kétkedve fogadják.

„Személyi kölcsön könnyen és gyorsan, fedezetvizsgálat nélkül, akár BAR-listásoknak is” – ilyen és ehhez hasonló szöveggel hirdetik magukat azok a pénzügyi vállalkozások, melyek szinte látatlanban folyósítanak hitelt, többnyire kispénzű ügyfeleknek: kevéssé hitelképes személyeknek, akikkel a bankok nem állnak szóba, vagy éppenséggel fizetésképtelen devizahiteleseknek. A cél többnyire az, hogy a kedvezőtlen szerződésekkel – úgymond legális uzsorakölcsönökkel – ellehetetlenítsék a hitelfelvevőt, és így szerezzék meg a fedezetül használt ingatlant. „Ha egy vételi opciót jegyeznek be az ingatlanra szigorú feltételekkel, az ügyletet nagyon egyszerű lezárni. Ha nem fizet az ügyfél, az eredetileg megállapított vételi opció értékén a cég tulajdonába kerül az ingatlan” – állítja Barabás Gyula, a Magyar Hitelszövetség elnöke. A pénzügyi vállalkozások működését – amelyek gyakran ingatlanforgalmazó cégekben is érdekeltségekkel rendelkeznek – a kereskedelmi bankok finanszírozzák – ám a Bankszövetség nyilatkozata szerint a források további sorsát nem ellenőrzik.

Barabás Gyula szerint 8-9 olyan pénzügyi szolgáltató lehet ma Magyarországon, akik feltehetően azzal a céllal adnak hitelt, hogy megszerezzék a fedezetül szolgáló ingatlanokat. Barabás közel 1500 olyan esetről tud idén, ahol az ügyfél már elveszítette az ingatlanát. Nem ritka, hogy a vételi opcióval, igen olcsón megszerzett ingatlan nem fedezi a tartozás egészét, így az utcára kitett tulajdonos továbbra is adós marad, miközben a cég jelentős haszonnal adja tovább az ingatlant.

Magyarországon hozzávetőlegesen 750 ezer családnak van devizaalapú hiteltartozása. A PSZÁF adatai szerint a kihelyezett kölcsönök egyik fő igénybe vevői a háztartások (40 százalék). A teljes hitelállomány 70 százalékát deviza-, a többit forintalapú hitelek teszik ki. A háztartásoknak folyósított kölcsönök közel 65 százaléka fogyasztási, 20 százaléka lakáscélú hitel.

Jogvédők minimum több tízezerre teszik az olyan családok számát, akiket már az utcára kerülés veszélye fenyeget, s akiknek többsége bankok felé adósodott el. A szakemberek mindenekelőtt a megfelelő szabályozás hiányával magyarázzák a felelőtlen hitelkihelyezés és az ügynöki jutalékverseny elburjánzását, akárcsak a bankok által etikátlan módon magasan tartott kamatokat és ügyfélellenes magatartást, amelyek mind előidézői voltak a tömeges fizetésképtelenné válásnak. A hitelfelvevők felelőtlenségét is sokan emlegetik: Barabás szerint a bizonytalan fizetőképességű ügyfeleknek elsősorban nem pénzre, hanem életvezetési tanácsra lenne szükségük.

Magyarországon a felelőtlen hitelezési gyakorlat kárvallottjai egyelőre „csak” az ügyfelek: a bankok többszörösen bebiztosított hitelportfóliójában a bebukott hitelek még mindig elenyésző mértékű veszteséget képviselnek. A nem fizető adósok esetén a bankok a fedezetül szolgáló ingatlanokat százas csomagokban, megbízott behajtó cégeken keresztül elárvereztetik, többnyire jócskán a piaci ár alatt, a saját követelésüket tartva szem előtt. Ám egyes pénzügyi vállalkozások ennél sokkal alvilágibb módszereket is alkalmaznak: tipikusnak nevezhető az időközben köddé vált off-shore cég, a Prestige Global Trading körüli botrány. Kiderült, a vállalkozás hozzájutott a bankok titkos ügyféladataihoz, s a fizetésképtelen adósok ingatlanjait még a hivatalos árverezés előtt rendkívül olcsón kiközvetítette saját ügyfélköre számára. Mi több, a Figyelő birtokába került nemrég a Korona Kredit Zrt. nevű cég két listája: az egyiken 50 felmondott hitelszerződés valamennyi lényeges adata szerepelt. A másik listán 20 további ingatlan esetében a piaci érték mellett már az alacsony kínálati ár is szerepelt.

Bejelentések sorozatát követően a múlt héten több pénzügyi vállalkozás működésének vizsgálatát indította meg a PSZÁF, s a felügyelet feljelentése nyomán rendőrségi vizsgálat is indult. Kormányfői kezdeményezésre banki magatartáskódex is készül őszre, amely tartalmazni fogja a szerződésmódosítások feltételeit, a bankok tájékoztatási feladatait, és tisztázza, hogyan kell eljárni, ha az ügyfél nem fizet. Szeptember végéig a bankok az ügyfelek számára kedvezőtlen szerződésmódosítást kötelesek előzetes véleményezésre benyújtani a PSZÁF-nak. A felügyelet a véleményét közzéteszi, s jogsértés esetén eljárást indít, bírságol, maximum kétmilliárd forint összegben.

A héten lépett érvénybe a lakáskölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló törvény is, amely tartalmazza a települési önkormányzatok elővásárlási jogát is, ha a lakás árverésre kerül.

Lapunknak mind Szabóné Papp Klára, a Devizahitel-különbözet Károsultak Egyesületének főtitkára, mind Kiss Sándor, a Banki Hitelkárosultak Egyesületének vezető tanácsadója úgy nyilatkozott: a magyar ingatlanpiac túlhitelezett, a pénzintézetek helyrajzi számokat, és nem személyeket hiteleznek. Vészesen nő a bedőlt hitelek száma, mivel az árfolyamváltozás ellenére nem csökkennek a törlesztőrészletek, s a tájékozatlan ügyfelek csak végszükségben kérnek segítséget, ezért üdvözlendő a PSZÁF jogkörének kiszélesítése és a banki magatartáskódex bevezetése. Ami az állami kezességvállalást illeti, azt csak az érintettek 20-25 százaléka tudja igénybe venni. Kérdés az is, hogy egy fizetésképtelen adós két év szünet múltán miből tudja törleszteni megemelkedő tartozását, de az sem világos, miből fizetne az önkormányzatnak lakásbérleti díjat, s ez mennyire fedezné a lakás értékét. Így merőben kétséges, hogy mennyire élnek majd az eladósodott önkormányzatok az elővételi jogukkal. A jogvédők szerint hosszú távra kellene a megoldást kidolgozni.

 

Olvasson tovább: