Kereső toggle

Valaki hazudik

Rafinált manipulációk a Tisztelt Házban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Ez volt a legnagyobb szervezett hazugság a parlament történetében” – így kommentálta az MSZP frakcióvezetője, hogy a képviselők ismét leszavazták a Legfelsőbb Bíróság elnökének jelölt Baka Andrást. Bár a Fidesz és a szocialisták is megígérték, hogy támogatják a köztársasági elnök jelöltjét, a titkos szavazás során mégsem jött össze a szükséges szavazatszám. Valaki nem mondott igazat.

Egy éve nincs az országnak főbírója, miután az Országgyűlés hétfőn másodszor is elutasította Sólyom László mostani jelöltjét. A szavazás után a köztársasági elnök szemmel láthatóan megrendülve állt a szintén meglepett újságírók elé, miután bebizonyosodott, hogy ugyan többségben voltak az igenek, de ezúttal sem volt elegendő támogatás Baka András jelölése mögött: a parlamentben 184 igen, 108 nem és 54 érvénytelen szavazattal nem született kétharmados többség.

„Meg kell gondolni, hogy van-e értelme főbírót jelölni egy ilyen összetételű parlamentnek" - reagált az eseményekre kissé sértetten Sólyom László, aki szerint a Ház szavahihetősége kérdőjeleződött meg, amikor nem támogatták a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi magyar bíráját. A voksolás előtt a két nagy frakció támogatásáról biztosította a jelöltet, ám mivel a szavazás titkos volt, sose derül ki, pontosan mi történt.

A két nagy parlamenti párt a szavazás után kölcsönösen egymást vádolta a főbírójelölt elutasítása miatt, és mind Répássy Róbert (Fidesz), mind Tóbiás József (MSZP) kutyakomédiának nevezte a történteket. Navracsics Tibor bejelentette, hogy a Fidesz-KDNP kivonul a Parlament ülésterméből, és nem vesz részt a további törvényalkotásban. Mesterházy Attila (MSZP) szerint a mostani szavazás volt a „legnagyobb szervezett hazugság a parlament történetében", ezért kérték a szavazás megismétlését, de ezúttal nyilvános formában. A Fidesz ezt a javaslatot a házbizottság ülésén nem támogatta, mivel szerintük ez házszabályellenes lenne.

Hack Péter jogász, volt országgyűlési képviselő az ATV Jam című műsorában úgy vélekedett: „Az Országgyűlés képviselői fel sem tudják fogni, milyen rossz üzenetet küldtek a választóknak. A történtek súlyos kárt okoznak az egész intézményrendszernek." Hack szerint ha valamelyik párt azt hiszi, hogy profitálhat a történtekből, téved, mivel a választók szemében ilyenkor mindenki egyformán felelős. „Nem az a baj, hogy nem választanak meg egy jelöltet, ha előtte világossá teszik, miért utasítják el" - mondta az egykori politikus, aki szerint a történtek azt üzenik, hogy „lehet össze-vissza hazudni, sunyiban praktikákat játszani".

Hack Péter szerint a történteknek többféle értelmezése lehet, bár, hogy mi történt, pontosan nem fogjuk megtudni. Egyik oldalról a Fidesznek talán már nem érdeke, hogy megválassza Baka Andrást, aki nem száz százalékig a Fidesz szájíze szerinti jelölt. Így jobban járnának, ha ennek a parlamentnek már nem jelöl új főbírót az elnök. Ha pedig új köztársasági elnök lesz, azzal még könnyebben juthat dűlőre a Fidesz. A másik lehetséges értelmezés szerint az MSZP-n belüli válság eredménye a főbíróválasztás eredménytelensége. Hack szerint lehetséges magyarázat, hogy az MSZP frakcióvezetése igyekezett meggyőzi a képviselőket, hogy támogassák Baka András jelölését. Ez látszólag sikerült, ám elképzelhető, hogy olyan rossz állapotban van az MSZP frakciója, hogy a fülkében végül többen a vezetés akaratával ellentétesen szavaztak.

Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a szavazás titkossága miatt csak találgatni lehet, ki miként szavazott, így elsősorban azt vizsgálhatja, kinek lehet az érdeke a mostani sikertelenség. „Mivel Baka András mandátuma 2015-ig szólt volna, a következő kormányzati ciklusban végig birtokolhatta volna a posztot, ezért a Fidesznek nem volt elemi érdeke a tavaly általa támogatott Baka megválasztása" - vélekedett az elemző. Másrészt viszont a szocialistáknak - „kisebbik rosszként" - csak abban az esetben volt érdekük Baka András támogatása, ha vele kompromisszumot tudnak kötni, például helyettesének személyében vagy a bírák kinevezéséről döntő Országos Igazságszolgáltatási Tanács vezetésével kapcsolatban - mondta az elemző a távirati irodának.

Kiszelly Zoltán politológus szerint a pártok viaskodása mellett zajlik egy „főcsata" is a törvényhozás és Sólyom László köztársasági elnök között. Ennek az a lényege szerinte, hogy az államfő „megpróbálja visszaszorítani a parlamenti pártok befolyását az egyes alrendszerekből". A pártok ezt azért nem akarják, mert ha valamely esetben sikerrel jár, akkor ugyanez megtörténhet más esetekben is - vélekedett Kiszelly a távirati irodának.

Lövétei István alkotmányjogász szerint az igazságszolgáltatás zavartalan működését nem veszélyezteti a főbíróválasztás eredménytelensége. Mint az atv.hu-nak fogalmazott: a jelenlegi helyzet inkább az alkotmányos rend zavaraként értelmezhető.

„Szükséges lenne az alkotmányos rend átgondolása" - véli a jogász. Lövétei szerint az egyik fő probléma, hogy az állam működésében nincs megfelelő szétválasztás a politikai és a szakmai tevékenység között, ez pedig nem csupán az adott helyzetre, hanem a közigazgatásra is jellemző, ahol még nagyobb szükség lenne szakmaiságra.

Lövétei szerint a főbíró jelölésének előkészítésére általában sehol sincsenek szabályok, csupán egy szokásrend alakul ki: az államfő egyeztet a parlamenti pártok, frakciók vezetőivel. Ez Magyarországon is kialakult, ám Sólyom László új szokásokat honosított meg, emiatt pedig több a politikai konfliktus a jelölési eljárás során.

A szavazás után egy nappal a köztársasági elnök bejelentette: harmadszor is Baka Andrást jelöli a Legfelsőbb Bíróság elnökének. Bár kedden olyan sajtóhírek is napvilágot láttak, hogy Sólyom erről előzetesen egyeztetett a szocialista frakcióval, ezt a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője szerdán cáfolta: „a köztársasági elnök nem változtatott az eddigi gyakorlaton, és nem egyeztetett a főbírójelölt személyéről egyik párttal, így az MSZP-vel sem" - szögezte le Kumin Ferenc. A parlament július 22-én vagy egy héttel később szavazhat újra Baka András megválasztásáról. Az MSZP garantálja Baka András támogatását, a Fidesz újra meghallgatná a jelöltet, mielőtt dönt a támogatásáról.

Olvasson tovább: