Kereső toggle

Egy öntrónfosztás kronológiája

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Március 21. szombat: MSZP-kongresszus

8 óra: Falfehéren álltak a Gyurcsány-stáb tagjai a VIP-tárgyaló előtt, ahol az MSZP tágabb vezetősége ülésezett, és halálra fagyott arccal tessékelték be a későn érkezőket, hogy fontos dolgok történnek bent, érdemes nem lemaradni. A későn érkezők eleinte viccnek gondolták, amikor a kollégáik bennt arra a kérdésre, hogy mi van, azt válaszolták: lemondott.

Az SZDSZ-ben majdnem ugyanebben az időben az országos tanács ülésezett, ahol Fodor Gábor (akit Gyurcsány hajnalban értesített) jelentette be a többieknek, hogy Gyurcsány távozik. Először nem hitték, majd órákig döbbenten és kissé bénultan próbálták megfejteni, hogy mi is történt.

Mivel Gyurcsányt pártelnöknek választották, ezért eleinte mindenki arra gondolt: a miniszterelnöknek van valami trükkös forgatókönyve, hogy pártelnökként gyakorlatilag ő osztja majd a lapokat. Ezt a forgatókönyvet az is alátámasztotta, hogy azt kérte a küldöttektől: bízzák meg a pártelnököt, a választmány elnökét és a szocialista frakcióvezetőt az új miniszterelnök megtalálásával.

A kongresszusi képviselők egy része úgy nyilatkozott, hogy „belsősnek" (Gráf József, Kiss Péter vagy valaki más) kellene lennie a miniszterelnöknek, míg mások azt kezdték el terjeszteni, hogy az SZDSZ csak egy külsőssel tudna együtt dolgozni. Surányi György, Bokros Lajos és Békesi László neve is elhangzott. (Úgy tudni, éppen ezeket a neveket sorolták fel maguknak az SZDSZ-ben is mint minimumigényeket.)

Március 22. vasárnap

Az MSZP-ben ülésezett a párt elnöksége, ahol a politikusok sorra dobták be a lehetséges jelöltek neveit, de több elnökségi tag is azt állította nekünk, hogy ebben a castingolásban Gyurcsány meglehetősen passzív maradt. A elnök párton belüli kritikusai vártak arra, hogy nemsokára előáll a tuti jelöltjével, de nem tette, és a politikusok sorra „lőtték" ki egymás neveit. A miniszterelnök este a Magyar Televízió Szólás szabadsága című műsorában jókedvűen, egészen energikusan magyarázta, hogy fordulat állhat be a reformpolitikában.

Úgy tudjuk, eközben Surányi György exjegybankelnök egy sor szakemberrel kezdett el konzultálni a jelöltség kérdéséről. (Másnap az atv.hu hozta nyilvánosságra, hogy Surányi csak akkor vállalja a miniszterelnökséget, ha arra Orbán Viktor is „rábólint".)

Március 23. hétfő

A parlament lemondási lázban égett. A képviselők igyekeztek értelmezni a váratlan eseményeket. Az egyik MSZP-s olvasata szerint az elmúlt hónapokban meggyengült Gyurcsány a húzásával olyan helyzetet teremtett, hogy egy új, általa kiválasztott személlyel újra összekovácsolja az MSZP-SZDSZ-koalíciót, mert az előrehozott választások réme miatt hihetetlen erős a megegyezési kényszer az említett pártok vezetőiben. Kritikusai szerint viszont olyan helyzetet akart teremteni, ami azt bizonyítja, hogy csak ő, és senki más nem (volt) képes összefogni a balliberális oldalt.

Hétfőn egyre inkább Surányi György tűnt a legesélyesebb jelöltnek. Surányi találkozót szervezett az MSZP felső vezetésével (Szekeres Imre, Kiss Péter, Lendvai Ildikó), az elkövetkező napokban többször is tárgyalt a szocialistákkal. Gyurcsányt például felesége, Dobrev Klára is elkísérte a „castingra". Úgy tudjuk, hogy Surányi kérte azt, hogy intézzék el neki: ne támadja őt a Fidesz. A válasz az volt: sok mindent el tudunk intézni, de ezt nem.

Ettől függetlenül a sajtóban sorjáztak a lehetséges kormányfők nevei: Surányi György, Glatz Ferenc és Mészáros Tamás. Simor András MNB-elnök közleményt adott ki: semmilyen körülmények között sem vállalná.

Ha csütörtökig nem merül fel érdemi miniszterelnök-jelölt, akkor előrehozott választások lehetnek - mondta Fodor Gábor SZDSZ-elnök a Gyurcsány Ferenccel folytatott megbeszélése után.

Hétfőn este Surányi találkozott Orbán Viktorral. (A Fidesz másnap hozta nyilvánosságra, hogy a Fidesz elnöke nem ajánlotta a bankárnak, hogy igent mondjon. Az MSZP-ben arról vannak meggyőződve, hogy ajánlatot is adott Surányinak, hogy a majdani Fidesz-kormány idején szánnak neki szerepet.)

Március 24. kedd

Délelőtt az SZDSZ Gizella utcai székházában járt Surányi György. Távoztakor éppen az SZDSZ székházából lépett ki, amikor „véletlenül" összefutott újságírókkal, de nem kívánt nyilatkozni.

Az MSZP és az SZDSZ kedd délután Gyurcsány Ferenc parlamenti dolgozószobájában folytatta az egyeztetéseket. Úgy tűnt, Surányinak állt leginkább a zászló.

Érdekes, hogy a Gyurcsány közeli munkatársai szkeptikusak voltak Surányi esélyeiről, úgy tűnt, mintha biztosak lennének abban, hogy az exjegybankár valamiért nem lesz jelölt. Forrásaink szerint Gyurcsány nagyon jókedvű és kisimult volt ekkortájt, illetve felhívták a figyelmünket arra, hogy a lelépő kormányfő egy belső fórumon sem javasolt senkit sem.

Este az MSZP-elnökség arról döntött, hogy három főt javasol majd az SZDSZ-nek. Glatz Ferenc, az MTA egykori elnöke és Surányi György mellett Vértes Andrást, a GkI Gazdaságkutató Zrt. elnökét. Az utóbbit állítólag Gyurcsány javasolta.  Vértesről annyit érdemes tudni, hogy tanácsadóként része volt a 2006 óta tartó kormányzati gazdaságpolitikának.

Mészáros Tamás, a Corvinus Egyetem rektora is szerepelt a listán, de ő a felkérésre nemet mondott. Az SZDSZ-ből név nélkül nyilatkozó ügyvivők azonnal replikáztak: Glatz és Vértes egy vicc. Az MTA egykori elnöke egyébként mosolyt fakasztott a közéleti emberek arcára, mert róla az a mondás járja, hogy ha a Nobel-díjra jelentkezni kellene, akkor ő az elsők között ajánlaná magát. Az elmúlt hét évben számtalan kormányzati poszton felmerült a neve, sőt egyszer az MSZP majdnem „államfőjelöltje" volt, de Szili mellett döntöttek a szocialisták.

Március 25. szerda

Fodor Gábor korán reggel bejelentette azt, amit mindenki tudott: az SZDSZ-nek csak Surányi elfogadható.

Az MTV-nek váratlanul nyilatkozó köztársasági elnök szerint előrehozott választások kellenek. Sólyom azt mondta: Magyarország elpazarolhat egy évet, ha a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal egy évre választ az Országgyűlés miniszterelnököt. Ez még inkább arra ösztökélte az MSZP politikusait, hogy találjanak konszenzusos jelöltet, mert az előrehozott választástól retteg a szocialisták többsége.

Este az SZDSZ ügyvivője már arról beszélt nekünk, hogy biztosra veszik: Surányi nem vállalja.

Március 26. csütörtök

Igazuk lett a liberálisoknak. Surányi bejelentette: nem vállalja el a jelölést. Ezt követően elszabadul az MSZP-s ötletbörze, ami aztán tragikomédiává vált az elkövetkező napokban.

Surányi György elutasító válaszát követően Gyurcsány Ferenc újabb személyt nevezett meg a miniszterelnöki posztra. Ezzel az MSZP listája - Glatz Ferenc és Vértes András mellett - ismét háromfősre nőtt.

Patai Mihály, az értéktőzsde elnöke mellett állítólag szerepelt a listán Pongrácz Antal, az OTP igazgatósági tagja és Felcsuti Péter, a Bankszövetség elnöke. Korábban két másik bankár, Békesi László és Jaksity György neve is felmerült, de mindnyájan cáfolták a megkeresést, és azt is, hogy elfogadnák a posztot.

Az MSZP-ben egy viccet kezdtek el mesélni egymásnak: A gróf újsághirdetés útján keres inast, de elvárás az angol és a francia nyelv ismerete. Kohn jelentkezik, de elismeri, hogy egyik nyelvben sem jártas, majd arra a kérdésre, hogy miért van mégis itt, az a válasza: Csak szerettem volna, ha a gróf úr tudja: rám ne számítson!

Március 27. péntek

Pénteken Takács János Elektrolux-vezetőről derült ki, hogy ugyan vállalná, de az SZDSZ nem akarja őt miniszterelnöknek. A szabad demokraták között Kóka újra Bajnai Gordon jelöltségéért kezdett el kampányolni.

Suchman Tamás szocialista politikus egy tévéműsorban váratlanul azt mondta: új elnököt kell választani, Gyurcsány Ferencnek pedig ki kell vonulnia a politikai folyamatokból. Az MSZP vezetését átmenetileg Szekeres Imrére, a kormányét Kiss Péterre bízná Suchman. A képviselő arról is beszélt, hogy Magyarország így tovább nem kormányozható, mert a kormányfő már nem alkalmas a politikai folyamatok irányítására. „Van egy határidő, amit be kell tartanunk, a lejtőn nem mehetünk tovább" - mondta.

Március 28. szombat

Elnökségi ülés az MSZP-ben. A zárt ülésről úgy szivárogtak ki az információk, mintha élő adásban mondta volna be őket a Kossuth rádió.

Így szinte mindenki tudja: Gyurcsány megint mindenkit meglepett, mert két forgatókönyvet vázolt, amelyek tartalmazták a lemondását a pártelnöki mivoltáról is. 1. Gráf legyen a miniszterelnök, de akkor a pártelnök is, mert nem jó, ha két erőcentrum alakulna ki: egy a kormányban, egy a pártban. 2. Legyen Bajnai a miniszterelnök, de akkor legyen más az MSZP elnöke, ne Gyurcsány, mert különben senki sem hiszi el, hogy Bajnai önálló autoritás, hanem mindenki bábnak tekintené.

Gráfról hamar kiderült, hogy nem vállalná, amit elősegített az is, hogy a munkatársainak az érdeklődésére (akik fű alatt keresték meg az SZDSZ-t) hamar megismerte a liberálisok elutasító álláspontját. Bár az SZDSZ mindent megtett, hogy Bokros Lajos nevét „pörgesse", de a professzor az MDF kampányülésén nyilvánvalóvá tette, hogy nem kokettál a szocialistákkal.

Délután összeültek a megyei elnökök, mert ilyenkor ők testesítenek meg valamit az MSZP-ben, amit szabatosan nem lehet leírni, de állítólag minden szocialista ért. Tudniillik: ők a küldöttcsoportok fejei. Itt újra előkerült, hogy mi legyen a pártelnökséggel, a megyei elnökök azt javasolták, hogy egy embert jelöljenek, mert nem lenne most jó a pártnak ebben a helyzetben belső konfliktust gerjeszteni. Egyes forrásaink szerint Gyurcsány megpróbálta valahogy „visszaépíteni" magát, antidemokratikusnak nevezve az egyes jelölést.

A megyei elnökök megdorgálták Gyurcsányt, mondván: korábban saját személye kapcsán nem volt gond az egyes (azaz rivális nélküli) jelölés, illetve hogy korábban akkor sem reklamált, mikor 2004-ben a megyei elnökökre támaszkodva „nyomta le" Kiss Péter. „Miért baj az, ha most a megyei elnökök egyes jelölést akarnak?" - szólt a költői kérdés. Az ülésről menet Gyurcsány a kamerákba mondta: távozik az elnöki székből.

A nap folyamán az SZDSZ-ben is összekuszálódtak a szálak. Többen ellenezték Bajnai jelölésének elfogadását, míg mások - utóbb kiderült, a többség -  elfogadta.

Este: a MSZP szűk vezérkara, így Gyurcsány, Lendvai, Kiss és Szekeres a kormány Andrássy úti vendégházában várta a SZDSZ-eseket tárgyalni, de azok nem mentek oda. A vezetők ittak egy kis teát, beszélgettek, majd hazamentek.

Március 29. vasárnap

Az SZDSZ ügyvivői és a frakciótagok arról tanácskoztak, hogy mit is tegyenek. Az ötórás tanácskozás után nem hozott döntést az SZDSZ arról, hogy elfogadja-e Bajnait, vagy feladja a további kormányfőkeresést. Az eseményeket az gyorsította fel, hogy Bajnai ultimátumot adott: éjfélig döntse el mindenki, hogy támogatja-e őt, utána „lelép".

Az MSZP-ben Bajnai mellett döntött az elnökség, majd - több szocialistával közösen - átmentek a SZDSZ-be, ahol éjfél környékén született meg a döntés. Az SZDSZ ügyvivői testülete 7:5 arányban támogatta Bajnai Gordon miniszterelnök-jelöltségét vasárnap este, a párt frakciójának tagjai 13:4 arányban szavaztak bizalmat a jelenlegi nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszternek.

Március 30. hétfő

Ugyan hétvégén maga Gyurcsány Ferenc mondott le a pártelnökségről, hétfőn már úgy tűnt, távozása kétséges. Az MSZP-frakcióülésen ugyanis több, Gyurcsány Ferenc hívének számító politikus arról értekezett, hogy csak Gyurcsány Ferenc képes a „megtépázott szocialista pártot rendbe rakni".

Úgy tudni, a frakció mégis megosztott volt, mert többen úgy gondolják, hogy a hamarosan hivatalba lépő új miniszterelnöknek, Bajnai Gordonnak kárt okozna, ha Gyurcsány Ferenc maradna a pártelnök, hiszen ebben az esetben úgy tűnne, hogy nem történt valódi változás az elmúlt hetekben, csupán egy báb került a kormány élére.

Gyurcsány Ferenc a frakcióülésen azt mondta, többek között azért mondott le az MSZP elnöki posztjáról, mert úgy érezte, hogy szervezkednek ellene. Gyurcsány arról is beszélt, hogy akik a kormányzásban támaszai voltak, még azok sem álltak ki mellette a hétvégén.

Március 31. kedd

Gyurcsány Ferenc újabb próbálkozása, hogy általa javasolt elnöke legyen az MSZP-nek: a 84 éves Vitányi Iván. Ezt, a tisztségeiből távozó politikus a megyei elnökökkel tartott megbeszélésen dobta be, de szóra sem méltatták a javaslatot. Gyurcsány egyébként személyeskedve nekitámadt Szekeres Imre elnökhelyettesnek, mondván: na, ő ne legyen az utódja. Szocialista politikusok úgy vélték, Gyurcsány Ferenc egyre távolabb kerül a politikától, és ezért a keddi ülésen is kendőzetlenül mondta el véleményét párttársairól. „Én még ilyet nem hallottam, mint most" - kommentálta az ülést egy „rutinos" szocialista, aki szerint Gyurcsány „búcsúzkodik a többiektől".

„Elegem van a blablákból" - kritizálta a honvédelmi minisztert Gyurcsány, aki azt vetette politikustársa szemére, hogy mindig csak általánosságokban beszél, és közhelyszerű a mondanivalója. Gyurcsány a párt többi vezetőjét is kritikával illette: „A szemembe mosolyognak, pedig a hátam mögött fűrészelnek" - mondta. Gyurcsány egyébként végül Lendvai Ildikót ajánlotta utódjául.

Április 1. szerda

Csendes volt a nap, de az MSZP-ben minden újra fejre állt. Kiszámíthatlanná vált, hogy ki lehet a párt új elnöke. Egyes szocialisták már a pártszakadással riogattak.

(Az összeállításban és az információgyűjtésben részt vett Hazafi Zsolt, Németh Szilárd, Szlazsánszky Ferenc)

Olvasson tovább: