Mi a Hézag?

Horn Gyula akkori miniszterelnök politikai okokból állíttatott le egy
Draskovics Tibor elleni nyomozást 1996-ban – állítja Kiss Ernő nyugalmazott
dandártábornok, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság egykori vezetője. A
rendészeti miniszter annak idején a pénzügyi tárca közigazgatási államtitkára
volt – az akkori gyanú szerint az ő utasítása alapján csökkentették egy
benzinkutakat üzemeltető cég 83 milliós büntetését 100 ezer forintra.

Draskovics Tibor

Kiss Ernő a hvg.hu-nak adott nyilatkozatában elmondta: 1996-ban az ORFK
Gazdaságvédelmi Főosztálya – amelynek vezetője volt – a Rendvédelmi Szervek
Védelmi Szolgálata feljegyzése alapján indított titkos nyomozást a
Pénzügyminisztérium (PM) közigazgatási államtitkára és helyettese, vagyis
Draskovics Tibor és Csobánczy Péter ellen.

Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a két vezető hatalmával visszaélve érte el, hogy
a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) 83 millió forintról 100
ezer forintra mérsékelje egy üzemanyag-forgalmazással foglalkozó kuvaiti cég
bírságát. A nyugalmazott dandártábornok hangsúlyozta: azért beszélhet erről,
mert az ügy titkosítását feloldották, és a rendőrség honlapján is szerepeltek az
ezzel kapcsolatos dokumentumok.

Az ország területén több benzinkutat is üzemeltető Kuwait Petroleum Hungary Ltd.
(Q8) a volt rendőrvezető elmondása szerint akkor került kínos helyzetbe, amikor
hajdúszoboszlói töltőállomását 1995. január 5-én ellenőrizte a berettyóújfalui
vámhivatal, és kiderült, hogy az nem rendelkezik engedéllyel a jövedéki termék
forgalmazására. Emiatt 100 ezer forint jövedéki bírságot szabtak ki a cégre. Ezt
a vámosoknál épp ellenőrzést végző Állami Számvevőszék kevésnek találta, majd a
Legfőbb Ügyészség is felhívta a VPOP figyelmét, hogy a törvényben előírtak
szerint szabja ki a büntetést. A vámhivatal ezért a pénzbírságot 83 millió
forintra emelte.

A fellebbezéseivel kudarcot valló Q8 felügyeleti intézkedést kezdeményezett a
PM-nél, ahol ezt előbb – a hatáskör hiányára hivatkozva – a VPOP-hez
továbbították, ám a cég újbóli próbálkozása után már Draskovics és helyettese
járt közben a bírság csökkentése érdekében. A vámhivatal ehhez továbbra sem
járult hozzá, de a beavatkozás eredménye utóbb mégis az lett, hogy egy új
határozatban a pénzbüntetést 100 ezer forintban határozták meg. A nyugalmazott
tábornok elmondása szerint a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának egy, a
belügyminiszterhez címzett feljegyzése szerint a VPOP több vezető
tisztségviselője felháborodott azon, hogy az államtitkár és helyettese „direkt
módon, levélben és távbeszélőn adott utasításokkal kötelezte a VPOP-t a jogsértő
határozat meghozatalára”. Ennek alapján az ORFK Gazdaságvédelmi Főosztályán úgy
látták, felmerült a gyanú, hogy az államtitkár és helyettese hivatali
visszaélést követett el, ugyanis a jövedéki bírság méltányossági alapon történő
mérséklésére nem volt jogi lehetőség.

Kiss Ernő

Fotó: Somorjai László

Ezt követően a legfőbb ügyész óvást nyújtott be a PM-hez a törvényes állapot
helyreállítása céljából, amit az akkori miniszter, Medgyessy Péter elfogadott,
és a bírság összegét ismét 83 millió forintban állapította meg. A titkos
nyomozást – amely már a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) égisze alatt
folyt – 1996. de-cember 21-én erre az óvásra hivatkozva megszüntették. Ennek
azonban – nyilatkozta Kiss Ernő – más előzménye is volt. „Az ügyről ugyanis –
egyebek mellett – jelentést tettem a belügyminiszter és az országos
rendőrfőkapitány jelenlétében Horn Gyula miniszterelnöknek 1996. október első
felében. Nem sokkal később, egy négyszemközti beszélgetésünkön a kormányfő arra
kért, hogy szüntessük meg a Hézag fedőnevű titkos nyomozást” – fogalmazott az
interjúban. Mint mondta, a miértre Horn válasza az volt, hogy politikai síkon
fogják rendezni az ügyet, ami Kiss szerint azt jelentette, hogy az akkoriban
kipattant Tocsik-ügy mellé nyilvánvalóan nem volt szükség még egy politikai
botrányra.

A volt rendőrvezető szerint több mint érdekes, hogy miként történt ez a
rendezés. A kormány 1996. szep-tember 21-én javaslatot nyújtott be a jövedéki
szabályozásról és ellenőrzésről szóló törvény módosítására. A két hónappal
később elfogadott tervezet a Q8-hoz hasonló helyzetbe került cégeknél – melyek
nagykereskedelmi engedéllyel folytattak kiskereskedelmi tevékenységet – a bírság
mértékét 50 ezertől 500 ezer forintig szabták meg. „Ez a törvény felülírta a
korábban említett legfőbb ügyészi óvást, és gondolom, ezután nem fizették be a
83 millió forint bírságot.

Draskovics éles hangú közleményben utasította vissza Kiss értelmezését. Szerinte
a Q8 esetében semmi egyébről nem volt szó, mint jogértelmezési vitáról. „A
lényeg az volt, hogy hogyan kell megbírságolni azokat a cégeket, amelyek bár
adófizetési kötelezettségüknek teljes összegben eleget tettek, és így az
államnak semmilyen anyagi kárt nem okoztak, de a jövedéki tevékenységet az
engedélyek megszerzése előtt megkezdték. Ezt a vitát az Országgyűlés
törvénymódosítással zárta le.” Az igazságügyi és rendészeti miniszter arra is
utalt, hogy Kiss ellen rendőrségi eljárás folyik. (A tábornok a rendőrségi gyanú
szerint tavaly novemberben ittasan vezetve szolgálati autóját több gépkocsit
összetört, majd elhagyta a helyszínt; később azt állította, hogy az autót egy
alteregója vezethette. A Központi Bűnüldözési Igazgatóság éléről is botrányos
körülmények között távozott: térfigyelő kamerák felvették ugyanis, ahogy
levizeli az Országos Rendőr-főkapitányság Teve utcai épületét. Akkor azzal
védekezett, hogy munkája miatt menedzsertablettákat szed, amelyeknek
mellékhatásai vannak.)

Megkerestük Kiss Ernő egyik volt munkatársát, aki annak idején magas beosztásban
szintén „olajos” ügyekkel foglalkozott. A neve elhallgatását kérő volt
rendőrvezető elmondta: az ügyről konkrétumokat nem tud, de azt reálisnak tartja,
hogy kormányfői utasításra „álltak le” az ügyről. „Nem az a kérdés, hogy utólag
mivel magyarázzák, hogy egy cég érdekében törvénymódosítást végeztek, hanem az,
hogy a VPOP és a Legfőbb Ügyészség egyértelmű állásfoglalása után Draskovics
miért nyúlt bele az ügybe, miért volt szükség kézivezérlésre” – hangoztatta az
egykori nyomozó.

A Fidesz nem kívánta kommentálni a Kiss Ernő-interjút. Emlékeztettek arra, hogy
februárban többször is követelték, hogy nevezzék meg, ki adott utasítást „a
Draskovics Tibor számára kellemetlen olajügyi iratok eltüntetésére a rendőrség
internetes honlapjáról”. Az ORFK akkori közleménye szerint nincs szabályozva,
hogy mennyi ideig kell közzétenni a titkos nyomozások iratanyagát, így a
hozzáférhetőség időtartamát az ésszerűség alapján határozták meg. Az iratok
novemberben kerültek fel a honlapra, ahonnan december végén vették le azokat.