Kereső toggle

Vészmadár

Gyilkosok jelképe lett a turul

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Pokorni Zoltán bár tisztában van a kerületében található turulszoborhoz
kapcsolódó történelmi ellentmondásokkal, a Nemzetbiztonsági Hivatal címerére
hivatkozva mégis ragaszkodik a jelképhez. Mit üzen a ma emberének e
madárábrázolás?

Annak ellenére, hogy jogerős határozattal lezárult az államigazgatási
eljárás, mégsem bontják le a XII. kerületi turulszobrot. Az eltávolítás a
bírósági felülvizsgálati eljárás végéig nem kezdődik meg, mert annak halasztó
hatálya van. Pokorni Zoltán, a kerület új polgármestere a Népszabadságnak
nyilatkozva elmondta, hogy „igaza van azoknak is, akik szerint a turul egy több
évszázados magyar jelkép, és azoknak is, akik azt hangsúlyozzák, hogy néhány
évig egy fajüldöző szervezet is használta jelképként”. Pokorni szerint a kérdés
az, hogy meg kell-e tagadni ezért ezt a történelmi szimbólumot, vagy „talán már
vagyunk annyira józanok, hogy ezt higgadtan mérlegeljük”. A polgármester
felhívta a figyelmet arra is, hogy ha a Nemzetbiztonsági Hivatalnak lehet egy
turulmadarat ábrázoló címere, akkor nyugodtan lehet használni a háború civil
áldozatainak emlékműveként is.

A turulnak a magyar történelemben betöltött szerepét figyelve nagy kérdés, hogy
– a polgármester szavaival élve – tudunk-e „higgadtan mérlegelni”. A turul a
magyar eredetmondák hőse és mitológikus madara. A szó török eredetű (togrul,
turgul), és vadászsólymot jelent. A magyar mondák szerint Attilától Géza
fejedelemig a koronás turul volt a magyarok hadijelvénye. Közismert, hogy a
honfoglalást követően elsőbbséget szerző és a királyságot megalapító, általunk
Árpád-háznak nevezett uralkodói család önmagát Turul-nemzetségnek nevezte. Hogy
miért? A megfejtés Anonymus Gestájában rejlik: „Ettől (Emesétől) fia született,
aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni csodás eset miatt nevezték Álmosnak,
mert teherben lévő anyjának isteni látomás jelent meg héja-forma madár képében,
és mintegy reászállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy
méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját
földjükön sokasodnak el.”

A mitikus állati őstől való származást illusztráló totemhitben az álom
jelentése: a természetes úton fogant gyermek hasonló lesz a természetfölöttiből
előlépett mitikus őssel, a Turullal.

A Turul másik megjelenése a honfoglaláshoz kapcsolódva került be a magyar
mitológiába. A madár egyrészt elűzte a magyarok állatait meggyilkoló sasokat és
keselyűket, másrészt azt mondta a törzsfőknek, hogy kövessék őt egészen addig,
amíg el nem tűnik, és ott lelnek új hazára. Így jutottunk a Kárpát-medencébe.

Bizonyíthatóan hosszú szünet után bukkant csak fel újra. 1883–1943 között
negyedévente megjelenő heraldikai (címertani) és geneológiai (családfakutatási)
lap volt a Turul. 1951-ben betiltották, majd 1992-ben újraindult. Az első
világháborút követően a nacionalista, fajvédő ideológia egyik szimbóluma lett,
mivel az elvesztett háború után a revizionista politika a régi dicsőségben
keresett ideológiai alapot. 1919-ben a jobboldali egyetemi ifjúság összefogására
jött létre a Turul Szövetség. Ezt a szervezetet 1945 márciusában a Dálnoki
Miklós Béla vezetésével frissen alakult demokratikus magyar kormány azonnal
betiltotta. Ennek oka az volt, hogy az Ébredő Magyarok Egyesülete, a Keleti
Arcvonal Bajtársai Szövetség és még 25 horthysta, fasiszta politikai és katonai
jellegű szervezettel egy kategóriába sorolták.

A Turul Szövetség ideológiája vegyítette a pogány és a tradicionális
kereszténység elemeit. A szövetség bajtársi egyesületekből állt, vezetője a
pártoló professzor (magister) és a (diák)vezér személye volt, akik a törzsfőket
választották meg. Ideológiájukban féktelen nacionalizmus és antiszemitizmus
jellemezte őket. A minden összejövetelükön kötelezően elénekelt indulójukban
„bitang csehlákról, oláhról és rácról” illetve „hitvány osztrákról” és „dölyfös
nyugatról” énekeltek.

1920-tól, az általuk maximálisan támogatott Numerus Clausus törvény bevezetését
hangos üdvrivalgással köszöntötték. Ezt követően rendszeres szervezői és
végrehajtói voltak az egyetemi zsidóveréseknek. Plakátokon követelték a sárga
padot a zsidó származású diákoknak, illetve a felsőoktatásból való kitiltásukat.
„Vagy elkorcsosulunk, és eltűnünk a népek sorából, vagy győz a faji eszme!” –
hirdették.

A velük egyet nem értők „zsidóbérenc” listára kerültek.

Az eszme láthatóan nem tűnt el. Amikor 1992-ben Tatabányán helyreállították a
millenniumi turulszobrot, nagyon komoly rendőri erők tudták csak távol tartani a
szélsőjobboldali csoportokat az ünnepségről.

Jelenleg is több turulszobor látható Magyarországon. A tatabányai mellett a
budapesti Szabadság híd tetején, vagy a Budai Várban, körülbelül 50 méterre a
köztársasági elnök hivatalának otthont adó Sándor-palotától található
turulszobor.

A fentiek fényében a XII. kerületben álló, 2005-ben felavatott turulszobor
üzenetével alapvetően az a probléma, hogy a gyilkosokhoz kötődő szimbólummal
akar emlékezni az áldozatokra.

Olvasson tovább: