Kereső toggle

Kihez gurulnak a milliárdok?

A kormány osztja le az uniós támogatásokat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Intézményesített korrupciót vizionál a Fidesz, mióta az önkormányzati és
vidékfejlesztési miniszter beszédét is sugározza a Kossuth rádió. Nagy kérdés
azonban, hogy jogos-e a felvetés, és egyáltalán kik és milyen szempontok alapján
dönthetnek a nemzeti és uniós támogatások elosztásáról?

„Higgyétek el, hogy tudjuk a dolgunkat. Én olyan javaslatot fogok a
frakciókkal való egyeztetés után a kormány elé terjeszteni, ami a kormánypárti
politikusoknak és a szocialista politikusoknak erős lehetőséget és mandátumot ad
a regionális területfejlesztési tanácsban” – győzködte párttársait az MSZP
választmányi üléséről kiszivárgott beszédében Lamperth Mónika (képünkön). Az
önkormányzati és területfejlesztési miniszter arra reagált, hogy – a sajtóban
megjelent egyes vélemények szerint – az önkormányzati választásokon taroló
Fidesz döntő pozícióba került a regionális fejlesztési pénzek elosztásánál.

Persze ellenzéki részről sem maradt el a válasz. „A kormány, Gyurcsány Ferenc
irányításával mindenkit büntet, aki a Fideszt választja. És ismét hazudnak, mert
Gyurcsány Ferenc volt az, aki körülbelül egy héttel ezelőtt azt mondta: mindegy,
milyen színű egy önkormányzat, a kormánynak együtt kell működnie vele. Ismét
hazudott, nem akarnak együttműködni, büntetni akarják az embereket, el akarják
vinni a pénzt, és maguknak akarják adni” – mondta az üggyel kapcsolatban
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth téren. Itt később Lamperth
beszédét teljes egészében felolvasták, bár a hallgatóság jobbára csak a
miniszter nevének említésekor jelezte hangos fújolással, hogy érti, miről van
szó.

Kérdés ezek után, hogy valójában kik döntenek, illetve fognak dönteni a régiókba
jutó fejlesztési támogatásokról, milyen szerepe van mindebben a három megyét
összefogó regionális fejlesztési tanácsoknak. Jelenleg ezek a – többek között a
megyei jogú városok, megyei fejlesztési tanácsok, kistérségek és a
minisztériumok képviselőiből álló – testületek döntenek a régiós fejlesztési
pénzek elosztásáról. Ez az összeg a hat régiót – plusz a külön kezelt
közép-magyarországi területet – tekintve idén összesen 29 milliárd forint, amit
a tanácsok pályázati alapon osztanak le a helyi szintekre –
infrastruktúra-fejlesztésre, beruházások támogatására és egyéb, helyi szinten
fontosnak ítélt projektekre.

A regionális fejlesztési tanácsok összetétele korábban – az önkormányzatoknál
érvényesült szocialista túlsúly következtében – erősen kormánypártinak
bizonyult. Az önkormányzati választásokat követően kiegyensúlyozottabbak lettek
ugyan a viszonyok, de a kormányzati befolyás továbbra is jelentős –
tulajdonképpen egyik tanácsban sem történt „jobbra át”. Ez a területfejlesztési
törvény 1999-es módosításának köszönhető: az Orbán-kormány idején elfogadott
jogszabály a tárcáknak egyenként adott képviseleti jogot a tanácsokban. Ezzel a
mindenkori kormány a régiós döntések tekintetében túlsúlyba került a helyi
szereplőkkel szemben, ami miatt az akkori ellenzék többször is tiltakozott –
ugyanakkor hatalomra kerülve nem változtattak a struktúrán.

A szocialisták a területfejlesztési törvény módosítása kapcsán sem tervezik
pozícióik feladását, sőt – erre utal Lamperth beszéde – „erősítésben”
gondolkoznak, annak ellenére, hogy ez nem is lenne feltétlenül szükséges.

Egy lapunknak nyilatkozó kormányzati szakértő ennek fényében nem érti, pontosan
mire utalt Lamperth, amikor a pozícióik megszilárdításáról beszélt. Szerinte a
kormányzati befolyás akkor csökkent volna érdemben, ha az ellenzék megszavazta
volna a regionális önkormányzatok létrehozását – amelyek most vélhetően fideszes
vezetésűek lennének. Ez azonban nem így történt.

A szakértő hangsúlyozta azt is, hogy az európai uniós források elosztásánál
várhatóan tovább fog gyengülni a helyi döntéshozók szerepe. A regionális
fejlesztési tanácsoknak ugyanis csak előkészítési és javaslattételi lehetősége
lesz azzal kapcsolatban, hogy az egyébként már nagyrészt összeállított
fejlesztési programok közül melyik kap majd támogatást. A pénzelosztás
intézményrendszere ugyanis szinte teljes mértékben a kormánynak lesz
alárendelve, a végső szót a projektek kapcsán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
mondja ki.

„A pénzelosztás folyamatát hiba lenne két párt érdekharcaként értelmezni,
ugyanis ennél vélhetően nagyobb szerepet kapnak majd a régión belül az egyes
megyék, kistérségek és települések közötti harcok” – tette hozzá a szakértő.
Ráadásul az unió komolyan monitorozza a folyamatot, így várhatóan a szakmai
szempontok is jobban érvényesülni fognak, mint ahogyan az a hazai pályázati
„hagyományok” alapján várható lenne.

Nem kevés pénzről van szó egyébként: 2007-től kezdve hét év alatt összesen több
mint 1500 milliárd forint uniós támogatás szétosztására lesz lehetőség a hét
régióban.

Olvasson tovább: