Kereső toggle

Klérus és politika

Kovász került a Fideszbe

A KDNP szövetsége a legnagyobb ellenzéki párttal

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Választási együttműködési megállapodást kötött egymással a Fidesz nevében Orbán Viktor és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) nevében Semjén Zsolt. Ugyanakkor nem világos, hogy tulajdonképpen kiket is képvisel a KDNP, mint ahogyan az sem, hogy Semjénnek van-e egyáltalán joga a KDNP
nevében aláírni.



Semjén Zsolt tiszteletét teszi a 75. születésnapját ünneplő Paskai László bíborosnál

A múlt héten megkötött együttműködés értelmében a két párt mind az országgyűlési, mind pedig az önkormányzati képviselők megválasztásánál együtt vág neki a megmérettetésnek. A kereszténydemokraták 24 körzetben állíthattak egyéni jelöltet, ám ebből két helyen – Pásztón és Gödöllőn – még csak most kezdődtek meg az egyeztetések, hiszen Sisák Imre és Gémesi György jelen állás szerint a Magyar Demokrata Fórum (MDF) képviselői. 

Az aláírási ceremónián Orbán Viktor, a Fidesz elnöke hosszasan magyarázta, miért is volt szüksége pártjának a Hazafias Népfrontból kinövő KDNP ölelésére, Semjén Zsolt pedig a közös nevezőként emlegetett ideológiai értékek hazai letéteményesének mutatta be pártját. A néhai KDNP-elnök Varga László végső üzenetét idézve kovászként aposztrofálta politikai tevékenységüket, ezzel is utalva partnere "nagyra növésében" betöltött nélkülözhetetlen szerepükre. 

A választási szövetség talán legszembetűnőbb szépséghibája, hogy Semjén Zsolt jogerősen még nem elnöke a KDNP-nek. Igaz ugyan, hogy a Legfelsőbb Bíróság 2002 októberében összehívatta a párt egy öt évvel korábbi (!) választmányi ülését, de arra még azt a Mizsei Zsuzsát sem hívták meg, akinek a rendezvényt elnökölni kellett volna, nemhogy további negyven arra jogosult tagot. Ott voltak viszont a Varga Laci bácsit és Semjénéket megválasztó Fidesz- és FKgP-tagok. Az ülés végeredményét az utolsó jogerősen bejegyzett elnök, Bartók Tivadar a bíróságon támadta meg, aki jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú döntését várja. Mint mondja, továbbra is önálló pártban gondolkozik, ha tehát a választások napjáig jogerős döntés mondja ki, hogy Semjén Zsolt mégsem elnöke a KDNP-nek, akkor ő bizony felbontja a
Fidesszel kötött szövetséget. Bartók azonban nem kifejezetten bizakodó, hiszen megítélése szerint túl nagy nyomás nehezedik a bíróságra ahhoz, hogy számukra kedvező döntés szülessen. 



Pápai Gábor karikatúrája

Nagy kérdés, hogy a Fidesznek miért vált nélkülözhetetlenné a tényleges támogatottsággal nem rendelkező és eddig is csak a legnagyobb ellenzéki párt árnyékában létező KDNP-vel kötött szövetség. A néppárt egy korábban vezető tisztséget betöltő tagja a Heteknek elmondta: úgy tudja, hogy a frigyet Erdő Péter bíboros-prímás szabta feltételül, mikor is Orbán a 2006-os választások kampánymunkájához keresve partnereket a honi katolikusok fejéhez is ellátogatott. A hírek szerint az egyházi főméltóság csak keresztény és egyházh? párt támogatását tartja elképzelhetőnek. Semjén lapunknak korábban úgy nyilatkozott: "tanítványi viszonyban vagyok a bíborossal", és többször véleményét kéri közéleti kérdésekben. Egy esetleges jobboldali győzelem esetén a politikus a bíboros meghosszabbított kezeként már nemcsak a Fideszben és a parlamentben, hanem ismét kormányzati pozícióban működhetne. Egyes hírek szerint a megállapodás értelmében a kereszténydemokrata vezetők a kulturális vagy az oktatási tárca várományosai. Mindenesetre törekvéseinek irányát jól jelzi, hogy még csak felsejlett a horizonton a közös lista képe, mikor Semjén a KDNP elnökeként már a templomi esküvők állami elismertetését, "kötelezően választható etika" új tantárgyként történő bevezetését, és az egyházi támogatások terén jelenleg tapasztalható "durva egyenlőtlenségek" felszámolását jelölte meg reménybeli négyéves ciklusuk első intézkedései között.

Orbánnak persze nemcsak a KDNP nevére van szüksége, hanem arra a stabil, kiszámítható katolikus egyházi hálózatra is, amely szükségszerű velejárója Semjénék helyzetbe hozásának. Elemzők szerint a Fidesz-tagokból álló KDNP-nek a polgári szövetségen belül arra a választói igényre kell válaszolnia, amely konzervatív, klerikális, nyíltan abortuszellenes, és elutasítja a homoszexualitást. Mivel jelenleg nincs más szövetségese a Fidesznek, amelyik a MIÉP-szavazókat elcsábíthatná, e feladat is Semjénékre hárul. Tavaly év végén például az egykori MIÉP-alelnök Bognár Lászlót is köreikbe fogadták, aki a Ferencvárost megvásárló Fotex-csoport kapcsán "mohó, gátlástalan üzletcsoportról" beszélt, amelynek "semmi köze a magyarsághoz, és a zsidó fogalomba tömöríthető". 

Semjén párton belüli karrierje 1997-ben kezdődött, amikor az akkori elnök Giczy György megbuktatásához akarták felhasználni. A küzdelmet azonban az önálló pártban gondolkodó Giczy nyerte, így a
puccsisták a Fidesz-frakcióba menekültek, és megalakították a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséget (MKDSZ). Később aztán Giczyt is kizárták, és Bartók Tivadar lett a KDNP elnöke. "Talán vannak még olyan templomok hazánkban, ahol azok is imádkoznak, akik nem hisznek Orbán Viktorban, de hisznek Istenben" – foglalta tömör mondatba az időszak hangulatát annak idején Bartók. Az Orbán-kormány bukása után megindult a vezetés megtorpedózása, és a kör bezárult: újra MKDSZ-es Fidesz-honatyák kerültek a párt élére, akik viszont a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntéséig nem minősülnek a KDNP teljes jogú vezetőinek.

A KDNP-ben zajló folyamatokat közelről figyelők szerint, az Orbán látóterébe korábban is csak püspökkari összeköttetései révén kerülő Semjén igazából a kormányzati pozícióját használta fel arra, hogy helyettes egyházügyi államtitkárként megszervezze klerikális kapcsolatrendszerét. Jól jelzi politikai filozófiáját az a munkatársaival kidolgozott úgynevezett "magyar egyházmodell", melynek alapgondolata Szent Istvántól származott: "Ami jó az egyháznak, az jó az államnak, és ami jó az államnak, az jó az egyháznak." 

Államtitkársága idején azonban Orbánnal is konfliktusba került, amikor feltűnt Dávid Ibolyával és másokkal a Békejobb mozgalom plakátarcaként. Orbán ekkor megpróbált tőle rövid úton megszabadulni. Háttérbe szorítását a bennfentesek szerint az akkori püspökkari titkár, Seregély István akadályozta meg. 

Mikor nemrégiben, a 2006-os választások előtti helyosztás során nyilvánvalóvá vált, hogy a Fidesz Semjénéket preferálja a Harrach Péter-féle MKDSZ-szel szemben, azonnal hajba kapott a két kereszténydemokrata szerveződés. A Fideszen belüli MKDSZ és a Fidesszel most szövetséget kötő KDNP egyesülését személyi ambíciók gátolják. Mind Semjén, mind pedig Harrach miniszteri széket képzelt el magának a kormányváltás esetére. Egyetlen közös törekvésük egykori párttársaik szerint az, hogy a "Fidesz fiókszervezeteként és a katolikus egyház szolgálólányaként" működtessék tömbjüket. "Orbánnak tehát ne legyenek illúziói: minden KDNP-s kormányzati pozíció a püspöki kar malmára hajtja majd a vizet" – állítják forrásaink.

Kódolt körlevél

Lapunk értesülései szerint a Magyar Katolikus Püspöki Kar már dolgozik az idei országgyűlési választásokra vonatkozó és a korábbi gyakorlat szerint minden templomban felolvasásra kerülő körlevelén. A szöveg ezúttal is eszmei, erkölcsi, etikai alapon kódolt üzenet lesz, amely elvileg támadhatatlan módon adja tudtára a katolikus híveknek, hogy merre is szavazzanak áprilisban.

Olvasson tovább: