Kereső toggle

Új államfő a Sándor-palotában

Megkezdődött a belga korszak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Sólyom Lászlót választották meg köztársasági elnöknek. Mádl Ferenc mandátumának végéhez közeledve egyre több ajánlás érkezett a honatyákhoz: kit is látna a civil szféra szívesen az államfői pozícióban. A Védegylet viszonylag korán, februárban nyújtotta be a 110 közéleti személy által szignált petícióját a képviselőknek. Bár a szervezet törekedett mind a két politikai erő számára elfogadható személyt találni, sokan úgy vélték: Sólyom László személyében jobboldali érzelm? jelöltet neveztek meg.



Sólyom László beiktatásakor. Visszahozná a közéletbe az emelkedettséget Fotó: Hetek archív

Közben a politikai pártok sem tétlenkedtek, mivel Mádl Ferenc kijelentette: nem kíván hosszabbítani, a Fidesz végül Sólyom László mögé állt. Az MSZP Szili Katalin személyében saját jelöltet állított. Ennek kapcsán a szabaddemokraták aggályaiknak adtak hangot: egy pártpolitikus szerintük nem képes az ország egységét szimbolizálni. Az ellentét később komoly vitává mélyült, a liberális képviselők a szavazások során következetesen ragaszkodtak álláspontjukhoz – és számukra is elfogadható jelölt híján többségük tartózkodott a voksolásnál. 

Az Országgyűlés végül Sólyom Lászlót választotta meg államfőnek. Az új elnök egy interjúban hangsúlyozta: szeretne egyfajta érzelmi, metafizikus emelkedettséget visszahozni a magyar közéletbe, és nem retten meg az olyan kifejezésektől, mint például a hazaszeretet. Célja, hogy tevékenysége során ne csak a pártoktól, hanem a közvéleménytől is függetlenítse magát. Sólyomi szóhasználattal élve: "ő lesz a belga Magyarországon, a konzervatívoknak liberális, a liberálisoknak konzervatív", aki "nem akar szeretett elnökünk lenni".

Olvasson tovább: