Kereső toggle

Fehér foltok nemzetünk múltjában

Koporsószög az ügynöktörvénybe

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az egykori állambiztonsági szolgálatok volt munkatársai nem kis megkönnyebbüléssel vették tudomásul, hogy a héten az Alkotmánybíróság (AB) az alaptörvénybe ütközőnek mondta ki az ügynöktörvény módosítását. Számos történészt és politikust lesújtott a határozat, Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman ugyanakkor úgy véli: a testület döntése őt igazolja.



A MÁVAG dolgozói csapatzászlót adományoznak az Államvédelmi Hatóságnak. Szalagkötés a zászlóra. Propagandafelvétel 1949 áprilisából Fotó: MTI

Az ügy előzményeként júniusban Mádl Ferenc leköszönő államfő mintegy utolsó döntéseként az Alkotmánybírósághoz irányította az általa aggályosnak vélt ügynöktörvény-módosítást. Ennek eredményeként a héten az AB megsemmisítette a javaslat két sarkalatos pontját, ami felér a javaslat bukásával. Az indoklás szerint önmagában a közérdek vagy a kitűzött jogpolitikai cél nem elegendő a személyes adatok nyilvánosságra hozatalához. A határozat eredményeként továbbra sem lehet nyilvánosság elé tárni a besúgók listáját.

"Ezzel beverték az ügynöktörvény koporsójának utolsó szegét is" – véli Rainer M. János, aki lapunk előtt sem leplezte mélységes csalódását. A Kádár-rendszert kutató történész a jelen helyzetet már politikai-kulturális, illetve tudományos problémának tartja. "Le vagyok törve, nem tudom értelmezni a döntés okait" – összegezte véleményét Rainer. 

"Távolabb kerültünk nemzetünk múltjának megismerésétől" – kommentálta a Heteknek az AB döntését Mécs Imre. Az SZDSZ-es politikus úgy véli: "az adatvédelmi ombudsman, az Alkotmánybíróság és a hatóságban eljáró személyek védőleg lépnek fel a besúgókkal", ugyanakkor "a szőnyeg alatt tovább rohadnak a dolgok". Mécs szerint az ügynökök állami pénzből állami szerveknek végeztek "munkát", így tevékenységükről illene a nyilvánosságot is megfelelően tájékoztatni.

A jelenlegi ügynöktörvény ugyan lehetővé teszi a közszereplőkről szóló dossziék kikérését, ám a "gyanúsítottaknak" lehetőségük nyílik megtagadni a róluk készült anyagok kiadatását arra hivatkozva, hogy nem közszereplők. Ezzel a törvény adta lehetőséggel az elmúlt évek során médiaszemélyiségek és egyházi vezetők is éltek.

"A közszereplő fogalma eddig tisztázatlan, ideje lenne ezen változtatni" – vélte Mécs Imre. Javaslatával Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman is egyetértett, ám az AB elutasító döntését Mécstől ellenkező módon értékelte: "Beigazolódott, hogy jó úton jártunk, amikor korábban a törvénymódosítás ellen, illetve az információs önrendelkezés joga mellett foglaltunk állást. A teljes nyilvánosság érdekében nem elég az információs szabadságra hivatkozni" – állítja Péterfalvi, aki szerint az érintettek eddig is hozzájuthattak az életüket érintő ügynökdossziékhoz.

Arra a felvetésre, hogy hazánkkal ellentétben Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban miért kerülhettek nyilvánosságra az ügynöklisták, Péterfalvi kijelentette: "Mivel folyamatosan tartom a kapcsolatot lengyel kolléganőmmel, pontosan tudom, hogy Lengyelországban büntetőfeljelentések történtek az ügyben. Az említett listák tehát illegálisak."

Érdekesség azonban, hogy kedden Prágában megnyitották azt az olvasótermet, ahol mind hazai, mind külföldi érdeklődők hozzájuthatnak a csehszlovákiai kommunista titkosrendőrség külföldi felderítéseiről, valamint az emigránsokról és a \'68-as reformtörekvéseket támogató külföldi politikusokról készült dokumentumokhoz.

A hazai ügynöktörvény módosítását tavaly decemberben vetették fel újra. A kérdés még inkább reflektorfénybe került Gyurcsány Ferenc támogató fellépései nyomán, a kezdeti lelkesedés azonban alábbhagyott, végül a négy parlamenti párt módosításai nyomán egy alkotmányellenes javaslat született.

Olvasson tovább: