Kereső toggle

A hivatalos vizsgálat szerint öngyilkosság

Lövések és kérdések Karcagon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Azért kellett meghalnia a múlt hét csütörtökön lövöldöző karcagi rendőrnek, hogy "örökre elhallgattassák"– állítja lapunknak a fiatalember édesanyja, aki szerint fia súlyos korrupciós esetre derített fényt. A katonai ügyészség és a kapitány is cáfolja az édesanya állítását. Karcagon a vizsgálat és a találgatás is tovább folyik: mi vezethetett a csendes őrmester halálához?



Lövedéknyom egy karcagi ház ablaküvegén Fotó: Hetek

A karcagiak megosztottak a múlt héten lövöldöző rendőr ügyében. Vannak, akik hisznek a hivatalos álláspontnak, miszerint a katonából rendőrré avanzsált Kis Imre, miután a településen randalírozott, végzett önmagával. Mások pedig az édesanyának hisznek, aki szerint fia nem lett öngyilkos, hanem az elfogására kirendelt kommandósok lőtték le. Kabai Sándorné kedden délelőtt beszélt lapunknak, miközben a fián orvosszakértői vizsgálatot végeztek a karcagi kórházban. Az asszony nem hajlandó elfogadni a hivatalos tájékoztatást Imre fia halálának ügyében, és ismeretlen személy ellen feljelentést tesz az ellen, aki a tűzparancsot kiadta a fiatal rendőr lelövésére.

Az édesanya véleménye szerint fiának azért kellett ilyen brutális módon meghalnia, mert örökre el akarták hallgattatni. "A fiam katonaként és rendőrként is kiválóan helytállt, mert ez volt az életcélja" – mondta megtörten az asszony. Hozzátette: Imre egy korrupciós esetre derített fényt, amiről beszélt is a sógorának. Az ügyben, amelyben a kapitány úr is érintett volt, jelentést tett. Kabainé elmondása szerint Szabó Dénes kapitány a jelentés megváltoztatására akarta rávenni a fiát, de az őrmester igazságérzete ezt nem engedte. 

"A hajthatatlansága miatt a kapitány megalázta mások előtt. Ezért vadászott rá Imi azon az estén" – állította az asszony, de mint hozzátette: nem akarta agyonlőni, csak figyelmeztetni. 

Kabainé ott volt azon az éjjelen, amikor a fia előjött, hogy megadja magát. "A lövés után hirtelen nagy csend lett, a rádió is elhallgatott, rögtön tudtam: a fiam meghalt" – mondta. 

"Másnap engedtek csak hozzá, akkor láttam a lövés nyomát. A seb a bal halántékán van. De nem értem, miért lőtt volna bal kézzel, mikor jobbkezes volt?" – teszi fel a kérdést az asszony. Az ügy tisztázása érdekében orvosszakértőt keresett meg, aki részt vehet a vizsgálaton. Kedd délutánra azonban kiderült: a külsős orvosszakértő is egyetért a rendőrséggel. Vagyis az őrmester öngyilkos lett. Az anyuka azonban neki sem hisz, ezért új szakértőket keres. 

"A rendőrségnek nincs információja arról, hogy a karcagi rendőr, aki öngyilkosságot követett el, munkája során korrupciós esetre derített volna fényt, és minderről jelentést tett volna bárkinek is – reagált lapunk megkeresésére Kovács Ágnes, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

A karcagi rendőrkapitány, Szabó Dénes alezredes azonban lapunkkal azt közölte: kizárt, hogy "vadászott" volna rá a fiatal rendőr. Mint mondta: ha ez lett volna a célja, akkor elmegy a lakására, vagy megvárja őt a kapitányságon. Semmilyen konfliktus nem volt köztük soha, egyébként is – tette hozzá – ritkán találkozott beosztottjával. Az alezredes egyébként fegyelmezett embernek ismerte meg Kis Imrét, ezért is akarta komolyabb beosztásba helyezni, nem sokkal az incidens előtt. A kapitány verziója szerint azon az estén véletlenül került a fiú útjába. 

A huszonnyolc éves őrmester múlt héten csütörtökön este késve jelentkezett szolgálatra, majd pisztolyát az ügyeletes tisztre fogta, és arra kényszeríttette, hogy a fegyverszobából sorozatlövő fegyvert, egy gépkarabélyt – több lőszerrel – kiadjon. A fegyverrel előbb az épületben, majd a városban lövöldözött. Az egyik lövés a rendőrkapitányt is megsebesítette, és célba vette a bűnügyi osztály vezetőjét is, de őt autója megvédte a lövedékektől. A városban ezt követően elrejtőzött őrmester elfogására kommandósokat vezényeltek a településre. A férfi ámokfutása pénteken hajnalban három óra körül ért véget, amikor a rendőrség közelében öngyilkosságot követett el annak ellenére, hogy megígérte: megadja magát.

Az őrmester közeli barátja, Zoltán

– Milyen barát volt Imre?

– Gyerekkoromban szomszédok voltunk, szinte együtt nőttünk fel. Azóta is gyakran találkoztunk, segítettük egymást. Itt vidéken a barátság még többet jelent, mint a szórakozás. A tragédia másnapjára is közös munkánk volt megbeszélve, nálam betonoztunk volna. Imi nem volt idegbeteg vagy labilis gyerek, megértő volt, sőt egy kicsit érzékenyebb is, mint más. 

– Ez az érzékenysége hogyan nyilvánult meg?

– Például nehezen dolgozta fel, hogy nem sikerült deszantosként Irakba kijutnia. Kamaszkora óta kedvelte a küzdősportokat, a kommandós témákat. Szolgált az idegenlégióban, majd Szolnokon deszantos kiképzőtiszt volt.

– Beszélt a rendőri szolgálatról, az ügyeiről?

– Panaszkodott, hogy leszidták, mert keveset büntetett. Nem értette, hogy miért az öreg Julcsa nénit kellene megbüntetnie egy rossz biciklilámpa miatt, s közben a nagyágyúk meg szabadon járhatnak.

– Nagyágyúk?

– A nagymenő bűnözők. Az éjszakai élet urai. De ez húzós téma, erről nem mondhatok többet.

– Imre mondott többet is?

– Szerintem ez lehetett az oka a tragédiának. Túl sokat tudott, amit nemigen tudott feldolgozni. Azt hiszem, abban a csoportban dolgozott, amelyiknek az egyik nagymenőt kellett figyelnie.

– Ön szerint ez váltotta ki, hogy vaktában kezdett lövöldözni?

– Ez egy tudatos akció volt a részéről. Szerintem nem véletlenül lőtt a kapitányra. Fegyvert szerzett, majd kivárta a rendőrségi garázs előtt, mikor érkezik oda, s akkor tüzelt. Vaktában, vagy ámokfutás-szerűen egyet sem lőtt, mesterlövész volt.

– Képes lett volna valakit lelőni?

– Ha parancsot kap, minden gond nélkül. De ebben a helyzetben, ha ő így döntött, akkor meg is tette volna. Ezt a karcagi rendőrök tudhatták róla. Tudták, hogy nem bírnának vele. Ezért kértek rögtön szolnoki és budapesti kommandósokat. Ők lőtték-e le, vagy valóban öngyilkos lett, nem tudom, de az utóbbit nehezen tudnám róla elképzelni.

Olvasson tovább: