Kereső toggle

Roma munkavállalónak lenni nem túl szerencsés

Precedens győzelem

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

– Jó napot kívánok, az álláshirdetés ügyében telefonálok egy ismerősöm nevében. 

– Belső területvédésről van szó, 400 forint nettó órabérrel, 24 óra munka, 48 óra pihenés. 

– Az ismerősöm rendelkezik orvosi igazolással, fegyverhasználati engedéllyel és őrző-védő tapasztalattal. 

– Rendben van, holnap reggel jöjjön be. 

– De roma. 

– Hát, az nem túl szerencsés. 

– Amennyiben? 

– Ha tetovált vagy nagyon barna, az kizáró ok. 

– Nem járok vele strandra, úgyhogy nem tudom, tetovált-e. A barnaság fokát egyébként milyen mértékkel bírálják el? 

– Nézze, én banki ügyféltérbe keresek őrt, ha látszik rajta, hogy roma, nincs sok esélye. 



Csonka Gyula Fotó: S. L.

Csonka Gyula 500 ezer forint nem vagyoni kártérítést nyert első fokon, mert bebizonyosodott: a Dagályőr Kft. pusztán cigány származása miatt nem volt hajlandó alkalmazni recepciósként. 

Csonka először tavaly jelentkezett a cég álláshirdetésére, de akkor indoklás nélkül küldték el. Idén újra próbálkozott: "Amikor felhívtam a megadott számot, nem tudtam, hogy ez egy olyan cég, ahonnan egyszer már elküldtek, mivel az elmúlt négy évben nem volt rendes munkám, így mindennap felhívtam egy csomó álláshirdetést." 

Valószínűleg a cég munkatársa sem tudta, kivel beszél, ugyanis behívta a fiatalembert a központjukba. "Amikor a titkárnő meglátott, azt mondta, ne is töltsek ki kérdőívet, mert nem vesznek fel." Az ügyvezető igazgató is előkerült, és közölte Csonkával, roma származása miatt nem alkalmazza, ugyanis az a cég, melynek irodaházába keresnek recepcióst, kikötötte: cigányt nem kérnek. 

A jelenet három további – nem roma – jelentkező jelenlétében játszódott le, és mint Csonka fogalmaz, "igencsak megalázó volt". 

A fiatalember a Munkaügyi Felügyelőséghez fordult, amely a cégnél lefolytatott vizsgálat során megállapította a jogsértést, és 100 ezer forint bírságot rótt ki. Csonka ezek után az Antidiszkriminációs Jogvédő Hálózat segítségével munkaügyi pert indított a Dagályőr Kft. ellen. 

"Mindössze egy tárgyalás volt, ahol a munkaadó elismerte, hogy származása miatt nem alkalmazta a fiatalembert, így megnyertük a pert" – mondta Borovszky Tímea, Csonka ügyvédje. 

Az alperes védekezése azon alapult, hogy Csonka elutasítása négyszemközt történt, ezért nem okozhatott olyan mérték? lelki sérelmet, amely indokolná a pénzbeni kártérítést. 

"Mi állítottuk, hogy nem négyszemközt zajlott az ominózus beszélgetés, a lényeg azonban nem is ez, hanem a származás miatti hátrányos megkülönböztetés, amit az alperes sem tagadott" – tudtuk meg az ügyvédnőtől, aki magyarázatképpen hozzátette: a jogsértés az elkövetéstől számít jogsértésnek, nem pedig attól, hogy tudomást szerez-e róla bárki. 

"Természetesen fellebbezünk, de a jogerős ítélet előtt nem kívánok nyilatkozni" – hárította el megkeresésünket Davcsó Károly, a Dagályőr Kft. ügyvezető igazgatója. Annyit azonban elmondott, véleménye szerint a hatóságok példát akarnak statuálni Csonka ügyével, és cége ennek a törekvésnek vált áldozatává. 

A per során az alperes részéről a Csonka elutasításakor közölt indok is elhangzott: a Dagályőr Kft. fővállalkozója állítólag nem enged cigány recepcióst irodaházába. 

"Jelenleg itt sem dolgozik roma őr, és szerintem nem is fog – mondta egy találomra megszólított biztonsági ember az egyik legnagyobb budapesti bevásárlóközpontban. – Abba, hogy a mi cégünk kit vesz fel, nem avatkozik bele a »ház«, de ha az üzlettérben meglátnának egy romát, biztos, hogy azonnal jeleznének" – vélekedett a férfi, indoklásképpen pedig hozzátette: az egyik cigány származású, kifogástalan munkát végző takarítót fél év után indoklás nélkül küldték el, "persze mindenki tudta, hogy a származása miatt". 

"Ez egy »kirakatállás«, romáknak esélyük sincs" – állította egy másik őr. Tapasztalatai szerint viszont igenis van ok a megkülönböztetésre, nem alaptalan, amikor egy cigány biztonsági őr láttán a "kecskére bízták a káposztát" gondolata ötlik fel: "Korábbi munkahelyemen két cigány származású őrrel dolgoztam egy építkezésen, de a két srác megbukott: lopás közben tetten érték őket." 

Kérdésemre, hogy vajon az üzletközpontban is a romákkal akad-e több problémájuk a biztonságiaknak, az őr elmondta: az általa védett műszaki üzletbe "be se jönnek, tudják, hogy azonnal rájuk mozdulna a kamera és mi is". A plázatolvajok legtöbbje egyébként 40-50 év közötti, jómódú magyar nő – tette hozzá. 

Az Antidiszkriminációs Jogvédő Hálózat tavaly 28 esetben indított pert származási alapon történt hátrányos megkülönböztetés miatt, ebből öt volt munkaügyi eset – tájékoztatott Furmann Imre, a szervezet vezetője. 

A tényleges jogsértések száma azonban ennél lényegesen több, évente akár ezer is lehet, ám a legtöbb sértett nem fordul jogorvoslatért. "A megkülönböztetések között a munkaügyi a legcsúnyább fajta, ugyanis a társadalomban eleve ott él a »nem szokta a cigány a szántást« előítélet, közben pedig éppen olyan embereket küldenek el, akik dolgozni akarnak" – mondta Furmann. Az általa vezetett szervezet egyébként nemcsak jogi képviseletet biztosít a károsultaknak, hanem különböző módon igyekszik tetten érni a faji alapú megkülönböztetést. Az egyik módszerük, hogy "próbajelentkezőket" küldenek a meghirdetett állásra vagy akár egy szórakozóhelyre: két hasonló korú, hasonló iskolai végzettségű, sőt öltözködésben is hasonló illetőt, akik közül az egyik roma, a másik nem. Gyakori tapasztalat, hogy a másikkal mindenben megegyező "paraméterekkel" rendelkező romát küldik el a munkahelyről, vagy – "tagsági igazolvány híján" – nem engedik be a szórakozóhelyre. 

"Nálunk a szakképesítés és az ápoltság a munka feltétele, ha valaki megfelel ennek, a főnökeim nem utasítják el – mondta az említett bevásárlóközpontban üzemelő marcipánüzlet eladója –, a másik boltunkban dolgozik is roma származású hölgy, nagyon aranyos." Felvetésemre, miszerint a bevásárlóközpont 40-50 boltjából egyetlenegyben sem láttam cigány eladót, érdekes szempontot említett: "A roma nők közül nagyon kevesen állnak munkába. Volt két roma osztálytársam, akiket 11 évesen kivettek az iskolából, mert férjhez adták őket. Utána jöttek a gyerekek, a család mellett meg már nemigen vállalnak állást." 

A "cigány munkanélküliség" mérését jelenleg nem teszik lehetővé a jogszabályok. Mivel a népszámlálási adatfelvételkor is az minősül romának, aki annak vallja magát, sem
a magyarországi cigányság, sem a munkanélküli romák létszámáról nincsenek pontos adatok. Az utóbbiak arányát egy 1993-ban készült, Kemény István által jegyzett felmérés 65 százalékban állapítja meg. Az okok között az iskolázatlanság, a hátrányos – kevés munkalehetőséggel bíró – lakóhely, valamint a romák által jellemzően – például az építőiparban – betöltött állások tömeges megszűnése szerepel. 

Csonka Gyula esete bizonyítja, negyedik okként a faji előítélet is szerepet játszik a cigány munkanélküliségben. "Az elmúlt négy évben voltam feketemosogató, utcaseprő, munkanélküli, és nagyon untam már, hogy a szüleim tartottak el. Esti gimnáziumba járok, érettségizni fogok, a képzettségemnek megfelelő munkát szeretnék " – mondta a fiatalember, aki egyébként kész csodának tartja, hogy ügyében – még ha nem is jogerősen – kedvező ítélet született. 

A cigányokkal kapcsolatos előítéletekkel kapcsolatban Csonka ugyanakkor úgy véli, azoknak "természetesen van alapjuk. Én azonban ahhoz a 30-40 százalékhoz tartozom, akik akarnak dolgozni, és nem vállalom, nem is vállalhatom a felelősséget azért a 60-70 százalékért, akik miatt élnek az előítéletek". 

(Lapzártánkkor kaptuk a hírt, mely szerint a Török Security állást ajánlott Csonka Gyulának.)

Olvasson tovább: