Kereső toggle

PR-szakemberek tanácsa volt a három bombasztikus ötlet

Politikai látványpékség

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Olyan ez, mint egy brazil szappanopera. Heves kommunikációs háború. A Fidesz a bizonytalankodók, a kormányoldalról leszakadók felé nyitna, Medgyessy azonban lesöpörte a szándékot kevéssé realisztikus ötleteivel, bár a szocialisták úgy tettek, mintha elhinnék azokat. A közös listának nem a megvalósulás, hanem a közbeszéd tematizálása volt a célja. 

A miniszterelnök tovább erősödött az MSZP-ben is, mígnem menesztésének felvetésével meg nem érkezett az "ellencsapás".



Medgyessy Péter. Érkezik vagy távozik? Fotó: Vörös Szilárd

Múlt hétfőn a miniszterelnök majd\' mindenkit meglepett a magyar politikai elitben. Medgyessy Péter három ajánlatot tett: induljanak a parlamenti pártok közös listával az EP-választáson, válaszszák közvetlenül a köztársasági elnököt, illetve csökkentsék a képviselők számát. Az ötleteket mindenki döbbenten fogadta, és ezzel el is érték a céljukat. Medgyessy vélhetően nem arra tört ugyanis, hogy javaslatai valóban megvalósuljanak, hanem arra, hogy néhány hétig ezekről folyjék a politikai közbeszéd. 

A parlament karcsúsításával elvben mindenki egyetért, a gyakorlatról azonban eltérőek az álláspontok. A kis pártok, mint az SZDSZ és az MDF abban érdekeltek, hogy a mandátumok csökkentése a nagyobb arányosság felé tolja el a magyar választási rendszert, azaz listán lehessen több képviselőt juttatni a T. Házba,
a nagy pártoknak viszont a többségi rendszer kedvez, ahol egyéni körzetekben dől el a mandátumok zöme.

Valószínűleg a közvetlen államfőválasztás is halvaszületett ötlet. Az SZDSZ és a Fidesz – eltérő okokból ugyan, de – az 1989-es "négyigenes" népszavazás óta kitart a parlament által választott köztársasági elnök mellett, a szocialisták pedig hiába akarták népszavazás útján vagy alkotmányos reformmal a rendszerváltás óta ötször is keresztül vinni ezt a tervüket, várhatóan most sem fog sikerülni.

A közös lista ötlete látszatra a Fidesznek "tetszett" a legjobban, míg a szabaddemokraták azonnal elvetették és zárt ajtók mögött a szocialisták is hevesen tiltakoztak ellene. A szabaddemokraták olyannyira, hogy a párt szemben álló irányzatainak vezetőiként ismert Kuncze Gábor és Fodor Gábor együttesen bírálta ezért Medgyessyt, a szocialisták viszont megadták magukat a kormányfőnek. Medgyessy a plenárist megelőző frakcióülésen közvélemény-kutatásokat lobogtatott a közös lista mellett érvelve. Ezek szerint az MSZP megítélése minden mutatóban elmarad a Fideszétől, kivéve a társadalmi békére és nemzeti konszenzusra való törekvést. Információink szerint felmérést a miniszterelnöki kabinet az új amerikai szakértők, Jeremy Rosner és Tal Silberstein tanácsára végeztette, és ebből adódott a következtés: ezekre a tulajdonságokra kell ráerősíteni a közös lista javaslatával, annak ellenére, hogy az első pillanattól biztos volt, ennek az ötletnek sincs politikai realitása. Olyan ez, mint egykoron az olimpiarendezéssel kapcsolatos fideszes ötlet.

Meghatározó szocialista politikusok egyébként az utolsó pillanatig megpróbálták lebeszélni Medgyessyt a – velük is csak a beszéd előtt egy nappal közölt – közjogi javaslatok megtételéről. A miniszterelnök engedett a képviselőház létszámának ügyében (az eredeti szövegben még 200 fős parlament terve szerepelt a későbbi 250-nel szemben), engedni látszott a közvetlen államfőválasztás időpontjában, de végül maradt az eredetinél (a szocialisták azt kérték 2005 helyett 2010-es időpontot jelöljön meg, mert akkor jövőre nekik lesz a legnagyobb befolyásuk az államfő kilétére). Nem hagyta magát viszont eltéríteni a közös listától, pedig az MSZP azzal érvelt, a népszerűségi mutatók miatt a vereség beismerésének tekinti majd a közvélemény a mandátumok fele-fele megosztását. De nem jól számoltak, az amerikaiaknak lett igazuk: egy frissiben végzett felmérés igazolta a "polpíár-ötletet". 

A cél egyértelműen a közbeszéd tematizálása, a politikai napirend meghatározása, a kezdeményezés átvétele volt az ellenzéktől. Ezt több kormányközeli szakértő is megerősítette, hozzátéve, ki beszél már Orbán Viktor Medgyessyt néhány nappal megelőző, borús közállapotokat festő, ám konkrétumokat nélkülöző évértékeléséről. Ráadásul a miniszterelnököt azzal sem lehet vádolni, hogy nem beszélt volt kormánya hibáiról vagy a gazdaság helyzetéről – a közjogi javaslatok ereje viszont mindent vitt. Ezt azonnal felismerte Fidesz is. Orbán maga nagyívűnek minősítette a javaslatokat, miután – egyesek szerint – figyelmeztette Áder Jánost a parlamentben, hogy ne reagáljon rájuk.

Áder másnap ugyan Vorosilov marsalltól örökítette a közös lista ötletét, múlt héten azonban Orbán arra kényszerült, hogy maga utasítsa
vissza, miközben 9 pontos javaslatcsomagjával erősíteni próbálta a konszenzuskereső látszatot. Horn Gyula erre 10 ponttal reagált, majd Kovács László újabb ötletekkel bombázta a sajtót. Múlt héten egyébként – Orbán
távollétében – már egyeztetett erről az MSZP, az SZDSZ és az MDF (utóbbi kettő ugyan korábban leszögezte, nem kívánnak élni a közös listával, az EP-kampány kezdetén meg kell ragadniuk minden szereplési lehetőséget), majd ezen a héten is volt – immár tartalmatlan – egyeztetés.

A javaslatnak még volt egy haszna a miniszterelnök számára, méghozzá a belső hatalmi harc terén is. Medgyessy egy tévéinterjúban azzal védte az "összközös" indulás ötletét, hogy naiv volt, mert nem gondolta, hogy a pártok szembeszállnak a nép akaratával. A miniszterelnök ebben az interjújában elég populistán azt hajtogatta, hogy a népnek van elsőbbsége a politikusokkal szemben. Erre egy névtelenséget kérő szocialista vezető úgy nyilatkozott: a közös lista megvalósulása Medgyessy utolsó esélye, mert az EP-választásnak az a tétje, hogy ki irányítja nyártól a koalíciót. Erre a miniszterelnök egy hét végi lapinterjúban kijelentette, ha bizalmat kap, 2006-ban is kormányt akar alakítani. Ezzel azonban felrúgta azt a belső paktumot, melyet a szocialista vezetők az elhíresült söjtöri emléknapon kötöttek, miszerint az EP-választásig kerülik a személyi kérdéseket, és a tisztújító és miniszterelnök-jelölő kongresszust csak 2005 tavaszán tartják. 

Egy másik hetilapnak a kormányfő pedig a párt átalakításáról beszélt. A miniszterelnök szerint "igen jelentős generáció-, vezetői és filozófiai váltás folyik az MSZP-ben. Ha van is vita, az inkább a párt egyes irányzatai és személyiségei között zajlik". Utalt arra, hogy a párt egyes fiatal és tőkéscsoportoktól támogatott politikusai kezükbe vették az átalakítást. Bár nem mondta ki, ezt jelzik a Vas, Győr és Hajdú megyei viaskodások. Medgyessy valószínűleg
annyira erősnek érzi/érezte párton belüli helyzetét, hogy egy őszi kongresszust akart, az újraindulás idő előtti deklarálása viszont már sok volt a szocialista vezérkar egy része számára.

A Magyar Hírlapban azt szivárogtatta ki közülük valaki, hogy Kiss Péter, Hiller István és Gyurcsány Ferenc is fontolgatja a miniszterelnök-jelölti pozíció megszerzését. Bár tagadhatatlan, hogy folyik erről gondolkodás a pártban, információink szerint nincs most realitása az elmúlt két hónapban tartós offenzívában lévő Medgyessy leváltásának. (Az említett három politikusnak pedig nem tett jót a híresztelés: a szocialisták között élénken él még az Szovjet Kommunista Párt példája, ahol általában meg sem érte a választást, akinek az elsők között felmerült a neve valamilyen posztra).

Az MSZP-nek mára alig maradt befolyása a kormányfőre, neki viszont annál több a pártra. Ezt jelezte, hogy az MSZP tiltakozásának dacára pénzügyminiszterré nevezte ki Draskovics Tibort, elérte a párton kívüli Lévai Katalin harmadik helyét az EP-listán, bekerült az MSZP kampányát irányító bizottságba, nem szünteti meg az esélyegyenlőségi miniszteri posztot, illetve a közjogi javaslatai elfogadására kényszerítette a szocialistákat, akik jobb meggyőződésük ellenére úgy tettek, mintha hinnének a megvalósulásukban. Medgyessy a leváltásáról szóló híresztelésekre úgy reagált, "sokáig él, akinek halálhírét keltik". Majd megtudjuk.

Olvasson tovább: