Tévedések a legjobb szándék mellett is előfordulhatnak az újságírószakmában, azonban egyetlen írásban több mint egy tucat valótlan állítás már bajosan nevezhető tévedések sorozatának.
A Magyar Nemzet (MN) július 30-án közölt egyik helyreigazítása szerint a 2002. december 11-én megjelentetett, "Csatornaátvilágításra kérik Keller Lászlót" cím? írásuk tizenhárom esetben tartalmaz valótlan állítást, egy esetben pedig hamis színben tünteti fel a valós tényeket. A jelenség az MN esetében nem egyedülálló: tallózásunk során több olyan esettel találkoztunk, amikor egyetlen cikkben valótlan állítások sorozata miatt kénytelen helyreigazítást megjelentetni a lap, a bírói döntést követően. Az újság 2003. április 11-én megjelent számában például egymás után hétszer olvasható ilyen kitétel, a Malév elnökére vonatkozó, 2002. augusztus 2-án megjelent cikkükkel kapcsolatban: "azt a hamis látszatot keltettük", "valótlanul állítottuk", "a valóságot torzítottuk el" , "a valós tényt (
) abban a hamis színben tüntettük fel".
A Magyar Fejlesztési Bankról szóló, 2002. szeptember 5-én megjelent cikk is több mint fél tucat valótlan állítás miatt szorult korrekcióra. A Fesztiválzenekarral kapcsolatos, 2002. november 9-én megjelent helyreigazításában az a legfeltűnőbb, hogy a tények megismerésének még csak a szándéka sem lelhető fel az MN részéről: "Lapunk 2002. május 9-i számában, a »
de hol vannak a hazai művészek?« cím? cikkben valótlanul állítottuk, hogy a Fesztiválzenekarhoz a legkülönfélébb, nem publikus forrásból »dől a lé«. Az alapítvány tevékenysége nyilvános, könyveibe bárki betekinthet, és a döntéseket megismerheti. (
) Az alapítvány egyetlen fillért sem kapott, nem is kaphatna »nem publikus forrásokból«. Valótlanul állítottuk, hogy a karmesterek közül senki nem léphet fel a Fesztiválzenekarral
" – olvasható az MN helyreigazításában.
Úgy látszik azonban, hogy a bíróság által is hazugságnak minősített állítások miatt szinte mindenkivel pereskedik az újság, aki számára nem szimpatikus, vagy más eszmeiséggel azonosul: így például pert vesztett az MN a Scientológia Egyházzal szemben "Térítés a pénzintézetben?" cím? írásával, az SZDSZ-szel szemben az "SZDSZ-es
ingatlanpanama Zuglóban" cím? cikkével. Több esetben pert vesztett a lap Medgyessy Péterrel szemben, újabban pedig a K&H ügy kapcsán veszített sajtópereket a Népszavával és több kormánytaggal szemben azon állításai miatt, amelyekkel a hazai brókerbotránnyal akarta kapcsolatba hozni őket. Medgyessy Péter mellett többek között (nem jogerősen) pert nyert a pénzügyminiszter, László Csaba, a sportminiszter, Gyurcsány Ferenc, valamint a miniszterelnök kabinetfőnöke, Draskovics Tibor is. A legújabb történet, ami szintén munkát ad a bíróságnak, hogy november 7-ei számában az MN címlapján állította: "A Népszabadság médiabűnözők gyülekezete". A személyiségi jogi perek közül az egyik legemlékezetesebb a múlt év novemberében megszületett ítélet, amely szerint a Magyar Nemzet 2000-ben és 2001-ben több alkalommal súlyosan megsértette Vásárhelyi Mária médiakutató, szociológus személyiségi jogait és emberi méltóságát, amelynek során a Fővárosi Bíróság nyilvános elégtételadásra és hatszázezer forint nem vagyoni kár megfizetésére kötelezte a lapot Vásárhelyi javára. Más kérdés azonban, hogy a bírságok és a kötelezővé tett helyreigazítások mennyiben hatnak a lap készítőire, újságíróira, hiszen az említett esetben az ítélethirdetés után az MN újságírói a szélsőjobboldali Sajtóklubban folytatták a gúnyolódást.
Művészbojkott a bulvársajtó ellen
Hernádi Judit és Alföldi Róbert a közelmúltban kiáltványt fogalmazott meg tiltakozásul a bulvárlapok gátlástalansága ellen. A két színész szerint egyes lapok valótlan, lejárató állításokat közölnek oldalaikon, illetve a jó ízlés határait túllépő módon vájkálnak az érintettek magánéletében. A megmozduláshoz rengeteg zenész, színész, újságíró csatlakozott, többek között Darvas Iván, Szulák Andrea, Udvaros Dorottya, Vándor Éva, valamint a MASZK Országos Színészegyesület és a MÚOSZ is.
A kiáltvány alapjául szolgáló személyiségi jogi per, melyet Hernádi Judit Alföldi Róberttel együtt indított, hétfőn kezdődött meg a Fővárosi Bíróságon. A színésznő összesen huszonnégymillió forint érték? kártérítést követel a Star magazintól, mert a lap nyáron címlapon hozta az álhírt, miszerint Hernádi "bánatában az alkoholba menekült. Segítsetek rajta!" A művésznő ügyvédje a jó hírnévhez, becsülethez, emberi méltósághoz és magánélethez fűződő jog megsértésének vádjával tett feljelentést a hetilap ellen, kifogásolva, hogy ma Magyarországon gyakorlatilag büntetlenül lehet az üzleti szempontokat a személyiségi jogok semmibe vétele árán is érvényesíteni. Hernádi a bírósági meghallgatáson elmondta: szakmájában és magánéletében is számos negatív következménye volt a cikknek.
Alföldi Róbertnek a magánéletéről közöltek olyan hamis állításokat egyes bulvárlapok, melyek sértették a színész önérzetét. Kettejüknek a bulvársajtó módszerei ellen tiltakozó kiáltványát eljuttatták a főbb médiumokhoz is. A művészek adott esetben olyan mérték? kártérítést követelnének, amely meghaladná a szenzációként közölt hírtől várt bevételtöbbletet. Az így kapott összegeket pedig jótékony célra ajánlanák fel. A kiáltvány aláírói vizsgálatot kérnek továbbá az ombudsmantól, állásfoglalást az újságírói szervezetektől, tájékoztatást a bírósági gyakorlatról, illetve a lapengedély kiadásáról és visszavonhatóságáról a kultuszminisztertől. (Hetek)
2003. 11. 21. (VII/47)
