Kereső toggle

Interjú Kósáné Kovács Magdával az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának szocialista elnökével

Veszélyes a különbségtétel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

– Ha győz az MSZP, milyen egyházpolitikát fognak folytatni, illetve Ön milyen egyházpolitikát fog javasolni? Folytatják a Fidesz kirekesztő stílusát, vagy visszatérnek a köztársaság eszméjéből fakadó egyenlőség elvéhez?

– Egyértelműen az 1990-ben kialakított vonalat kívánjuk folytatni, amely akkor széles kör? társadalmi egyetértéssel valósult meg. Azt a liberális alapelvet valljuk, hogy az egyházalapítás emberi és polgári jog, ezért ennek kívánunk érvényt szerezni a jövőben is. Éppen a republikánus eszme jegyében csak az aránytalan testi és lelki sérelmektől kívánjuk megóvni az állampolgárokat, illetve attól, hogy bármilyen szerveződés a lelkiismereti szabadságukat korlátozhassa vagy azon erőszakot tehessen. Ez viszont nem törvényhozási, hanem bűnüldözési és igazságszolgáltatási feladat.



Kósáné Kovács Magda: "Ez a trend már az egyházak függetlenségét veszélyezteti, az állam és az egyház szétválasztásának alkotmányos elve ellen szól." Fotó: Somorjai

– Ha nem az MSZP nyer, Ön milyen lépéseket vár a Fidesztől az egyházpolitika terén. Eddigi tevékenységükből milyen lépésekre lehet következtetni?

– Az MSZP nyerni fog. Nincs más alternatíva. Ettől függetlenül vannak olyan trendek, amelyeket az ismert tényezők alapján biztosan meg lehet rajzolni. A Fidesz egyértelművé akarja tenni, hogy az egyházak jogi léte a mindenkori hatalom döntésétől, ha úgy tetszik, a kegyétől függ, melyre jó példa az egyházi tevékenység finanszírozása is. Ha a jogi és anyagi privilégiumok csak egyeseknek járnak, akkor nagyon rövid időn belül a privilégiumok mellé politikai követelések is csatlakozni fognak. Ezért írt levelet Horn Gyula a püspököknek, ez a trend ugyanis már az egyházak függetlenségét veszélyezteti, az állam és az egyház szétválasztásának alkotmányos elve ellen szól.

"a politika erőszakosan beszivárog a vallási életbe, 

a paplakokba, és úgy tesz erőszakot a lelkiismereti és vallásszabadságon, 

hogy a vallásos emberek ezt szinte észre sem veszik."

– Horn Gyula miniszterelnök úr nyílt levele óta egyházüldözéssel vádolják az MSZP-t, a történelmi egyházak pedig azt állítják, hogy az MSZP a vallásellenesség pártja. Mit szól ehhez?

– Megjelent két könyv a közelmúltban. Az egyik Orbán Viktorról szól, a másik a hajdan volt Fideszről. Habzó szájjal nyilatkoznak emberek pro és kontra, majd utána bevallják, hogy a kezükbe se vették a könyvet. Egy kicsit hasonlít erre Horn Gyula levelének a története, amely semmi másról nem szól, csak a politikáról, és arról, hogy a politika erőszakosan beszivárog a vallási életbe, a paplakokba, és úgy tesz erőszakot a lelkiismereti és vallásszabadságon, hogy a vallásos emberek ezt szinte észre sem veszik. Horn Gyula levele sajátos módon ugyanúgy, mint Orbán Viktor egy 1992-es felszólalása, a "politika halálos ölelésétől" óvja az egyházakat, és ez nem más, mint figyelemfelhívás, rendkívül tiszteletteljes hangon, és a vallásos emberek iránti mélységes alázattal megfogalmazva.

– Jelen pillanatban semmilyen törvény nem szabályozza azt, hogy bizonyos diszkriminatív eljárások során megbélyegzett emberek a jogegyenlőség elvén bármiféle elégtételt kapjanak. Ezen kívánnak változtatni?

– Már benyújtottuk a parlamentnek az egyenlő bánásmódról és a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról szóló törvényjavaslatot, amelyben szerepel a lelkiismereti és vallásszabadság egyenlősége, illetve a különböző vallási közösségekhez tartozók hátrányos megkülönböztetésének tilalma. Megpróbáljuk végigtekinteni a társadalmi élet minden olyan területét, ahol a megkülönböztetés megnyilvánulhat, és olyan eljárási rendet alakítunk ki, amelyben jogorvoslati fórumokat, illetve a bírósági eljárás után megfelelő szankciókat is előírunk. Ma a hátrányos megkülönböztetés a társadalomban olyan általánossá vált, hogy erre muszáj törvényhozási lépéssel válaszolni, különben az alkotmányos elvárás ott lóg a levegőben.

– Ön ismer olyan uniós irányelvet, amely "szektatövény" elfogadását szorgalmazza a csatlakozni kívánó országokban? A kormányzati apparátus vezetői ugyanis folytonosan ilyesmire hivatkoznak.

– Ilyen norma nincs, és nem is lesz. Az Európa Tanács által javasolt út rendkívül toleráns, óvja a törvényhozást attól, hogy a vallási tevékenységet korlátozza, vagy bármilyen törvényhozási eszközzel beleavatkozzon a vallási közösségek életébe. A szektaveszély kikerülésére felvilágosítást, információadást, a közösségek összetartó erejének erősítését ajánlja. Egyébként pedig azt gondolom, hogy amikor a belső politikai érvek gyengék, akkor szoktak külföldi példákat előrángatni.

Olvasson tovább: