Kereső toggle

Újabb milliárdok a történelmi egyházaknak

Egyházfinanszírozási trükkök

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az idei egyszázalékos felajánlások végeredményének két tanulsága van. A legfontosabb az, hogy a kormány egyházpolitikája és az adófizetők egyházak irányába tanúsított adakozó kedve nagymértékben eltér egymástól, a másik pedig az, hogy előbbi mindezt nem hajlandó tudomásul venni. 

Idén is a katolikus egyház vezeti a 100 vallási közösséget tartalmazó listát, utánuk következnek a reformátusok és az evangélikusok, majd negyedik legnagyobbként ismét a Hit Gyülekezete szerepel, aki a tavalyi felajánlásokhoz most újabb ezret gyűjtött. A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége és a scientológusok vesztettek népszerűségükből, a Jehova Tanúi, a baptisták és az unitáriusok viszont – úgy tűnik – megerősítették soraikat. Ezernél több felajánlás fölé csak tizenhat közösség jutott, és akadt olyan is, akit "egy találat sem ért".

Noha számadatok bizonyítják, hogy a felajánlások száma évről évre növekszik, az összesen 4,4 millió adózónak ez évben is csak körülbelül tíz százaléka döntött úgy, hogy a kizárólag egyházak számára juttatható egy százalék felől rendelkezik. Idén közel 2 milliárd forint vándorolt az 560 ezer nyilatkozó zsebéből egyházi kasszákba. 

Máris vitát váltott ki azonban az a kormányzati törekvés, amely az egyházak állami támogatását a továbbiakban nem az egyszázalékos felajánlásokhoz kötné, hanem a népszámlálási eredményektől tenné függővé. Az állam ugyanis 1999 óta garantálja a rendelkezések végösszegének kiegészítését, ha az nem éri el az összes adózó felajánlásának arányában kiszámolt összeg ötven százalékát. A kormány 2003-tól életbe lépő javaslata annyiban módosítaná ezt a rendszert, hogy az említett ötvenszázalékos határt nyolcvanra emelné, illetve a ténylegesen átutalandó adóhányad fölötti részt az egyházak legutóbbi népszámláláson felmért arányai szerint osztaná el.

Az SZDSZ tiltakozó közleményben jegyezte meg, hogy a "fideszes pénzügyi vallásháború" újabb epizódjának lehetünk tanúi, melynek során a hazánkban egyre gyakrabban jelentkező politikai diszkrimináció pénzügyi jelleget is ölt. A szabaddemokraták szerint a változtatás azért nem hajtható végre kirekesztés nélkül, mert a népszámlálás során elsősorban a jelenleg is politikai támadásokat szenvedő zsidóság és egyes kisegyházak hallgatták el felekezeti kötődésüket. 

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma megnyugtatásul közölte, hogy "a polgári kormány működése alatt egyetlen egyház sem szenvedhet el üldöztetést és diszkriminációt". Az új elosztási rendszerről szólva elmondták, hogy a társadalmi igazságosság szempontjából "helyesebb a teljes népesség vallási hovatartozását figyelembe venni, mint kirekesztő módon csak a népesség aktív rétegének választása szerint osztani szét a támogatásokat". 

Wildmann János, az Egyházfórum cím? lap főszerkesztője úgy ítéli meg, hogy a kormány javaslatának akkor volna létjogosultsága, ha nem létezne az egy százalékról szóló törvény. Mint mondja, minden állampolgárnak szíve joga élni a felajánlás lehetőségével, és akár megteszi, akár nem, szavaz. "Ezt megkerülni egy másik fajta elosztási módszerrel az állampolgárok akaratának és döntésének semmibevételét jelenti" – állítja Wildmann.

Kósáné Kovács Magda, a Parlament Emberi Jogi Bizottságának szocialista elnöke úgy érzi, hogy a Fidesz "megvezette" az állampolgárokat, mivel senki sem tájékoztatta őket arról, hogy a népszámláláskor általuk bediktált adat egyben az egyszázalékos felajánlásokból befolyó összeg szétosztásának alapja is lesz. Az elnökasszony szerint adatvédelmi szempontból visszaélésnek minősül, alkotmányos szempontból pedig – a legfinomabban szólva is – aggályos a kormány terve. Emlékei szerint a szocialista párt nem véletlenül tiltakozott hangosan a népszámlálási kérdőív terjedelme, tartalma és kitöltési eligazítása miatt, amikor az először nyilvánosságra került. Most már csak az nem világos számára, hogy ha a négy történelmi egyház után egyetlen felekezet sem volt nevesítve a kérdőíven, akkor a többi egyház vajon milyen alapon fog az állami támogatásból részesülni.

"Teljesen nyilvánvaló, hogy az egész ügy egyetlen haszonélvezői a történelmi egyházak" – szögezte le Kósáné hozzátéve, hogy az új elosztás semmilyen körülmények között nem fogadható el, ha nem a rendelkezések arányában történik.

Egyházak Nyilatkozatok száma Felajánlott összeg

  Egyházak

Nyilatkozatok

száma

Felajánlott

összeg

1. Magyar Katolikus Egyház  355 796   1 212 388 681  
2. Magyarországi Református Egyház 115 511   408 647 931  
3.  Magyarországi Evangélikus Egyház 33 133   130 853 318  
4. Hit Gyülekezete 9 225   20 945 438  
5.  Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 5 913   43 184 739  
6. Magyarországi Jehova Tanúi Egyház 5 755   10 717 373  
7. Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége 4 417   17 891 092  
8. Magyarországi Baptista Egyház 3 876   13 373 194  
9. KDÖL Budapest, Tibeti Buddhista Közösség 2 085   9 526 243  
10. Magyarországi Unitárius Egyház 1 750   9 767 582 

 

Olvasson tovább: