Kereső toggle

Kisgazdák a pofonok völgyében

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Tegnap este beszéltem Székely Zoltán képviselőtársammal, akit önmérsékletre
kértem" – nyilatkozta lapunknak Bánk Attila, a kisgazdapárt frakcióvezetője csütörtök
délután három órakor, de akkor még nem tudhatta, hogy alig két órával később az
ügyészségi nyomozók és az ORFK munkatársai tetten érik Székelyt, amint 20 millió
forint korrupciós pénzt vesz át. (Az nem derült ki, hogy az önmérséklet jegyében,
vagy éppen annak ellenére.) "Nagyon nagy baj van" – mondta este nyolc óra körül
Bánk Attila újabb megkeresésünkre, és több szempontból is igaza volt. Egyrészt a
demokratikus parlament történetében ez az első olyan eset, amikor egy korrumpált képviselőt
tetten értek, másrészről a kisgazdapárt rövid időn belül a harmadik "mélyütést"
volt kénytelen elszenvedni. Az első esetben egy belügyi akta nyomán Homoki János
kisgazda honvédelmi államtitkárt hozták összefüggésbe az olajügyekkel, néhány
nappal később a kisgazda Kis Újság finanszírozásával kapcsolatos botrány robbant,
majd csütörtökön jött a többek szerint akár a párt megrendülését jelentő Székely-ügy.

"Székely-ügy nincs" – mondta a hét elején Torgyán József pártelnök, igaz
akkor még Székely Zoltán azon kijelentéseire reagált, melyekben Székely azt állította:
"moszkovita lakájok és Lenin-fiúk" veszik körül a kisgazdapárt elnökét, aki így
nem értesülhet a pártot érintő fontos dolgokról. A párton belüli feszültség odáig
fokozódott, hogy többen megkérdőjelezték Székely kisgazdapárti tagságát, ám az
érintett bizonyította, hogy 1997-ben lépett be a pártba.

Csütörtök délután háromnegyed ötkor beszéltünk Székely Zoltánnal
mobiltelefonon, azt kértük tőle, tájékoztassa lapunkat az általa kavart kisgazda
belviszályról. A képviselő elfoglaltságára hivatkozva azt mondta, hívjuk vissza az
esti órákban. Mivel Székely – hivatalosan meg nem erősített források szerint –
öt órakor bukott le, a vele folytatott beszélgetésünkkor feltehetőleg a tetthely, a
Gellért tér felé tarthatott.

Lapzártánkig a lebuktatásról annyit tudtunk meg, hogy Székely egy vállalkozótól
vette át a 20 millió forintot. Az adományozó egy közbeszerzési pályázat nyertes cégének
tulajdonosa, Székely pedig az Országgyűlés Közbeszerzési Bizottságának elnöke,
ami azt jelenti, hogy hivatalos személyként követett el hivatali vesztegetést, mely
cselekmény kettőtől nyolc évig tartó börtönbüntetéssel sújtható. A lebukás hírére
minden parlamenti párt "mély megdöbbenésének" adott hangot, majd egyöntetűen
kijelentette, hogy fel kell függeszteni Székely mentelmi jogát.

Elemzők szerint az a tény, hogy a képviselő saját maga ment a pénzért, nagyfokú
"amatőrizmusra" vall, a tettenérés viszont jól összehangolt, előre megtervezett
akcióra, mely magában foglalhatja titkosszolgálati módszerek alkalmazását is.

Székely a Kis Újság szeptember 22-i számában többek között a következőket
nyilatkozta: "Nagyon sikeres üzletember voltam, a mai napig elég jó reputációval
rendelkezem üzleti körökben, és úgy gondoltam, kötelességem tenni azért, hogy javítsam
a gazdaság helyzetét. Ezért vállaltam a politikát is."


Székely Zoltán 1952. július 28-án született Kiskunlacházán. Nős, két
fiúgyermek apja, budapesti lakos. Legmagasabb iskolai végzettsége: egyetem. Iskolái:
Kodály Zoltán Általános Iskola zongora, fuvola szak, Ipari Szakközépiskola, elektroműszerész
végzettség, TF, labdarúgóedző.

Érdeklődési köre: gazdaságpolitika, reálszféra. Specializáció: üzleti stratégia,
marketing, vállalkozás. Elnökségi tagja a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarának.
Tagja a Gyáriparosok Országos Szövetségének, valamint az Építőipari Vállalkozók
Országos Szövetségének. Szakmai tapasztalatokat elsősorban vállalati vezetőként
szerzett a gépipar és az építőipar területén. Életmód: kiegyensúlyozott családi
háttér, zene- és sportszeretet. (Kis Újság)


Amikor nincs mentség

Munkatársunktól

Az Országgyűlés rendszerváltást követő történetében példa nélküli eset, hogy
a nyomozóhatóságok úgy kezdeményeztek egy képviselő ellen büntetőeljárást, hogy
előtte nem szerezték be az Országgyűlés előzetes hozzájárulását. A mentelmi jog
hatályos szabályozása, mely a képviselőket, és rajta keresztül a parlament egészét
védi a hatóságok esetleges önkényeskedésétől, csak egyetlen egy esetben ad lehetőséget
a rendőrségnek kényszerintézkedés alkalmazására a képviselőkkel szemben: ha "in
flagranti" (tettenérés) esete áll fenn. Természetesen ilyenkor is haladéktalanul értesíteni
kell az Országgyűlés elnökét, aki – ha az országgyűlés éppen nem ülésezik –
köteles a plenáris ülést is összehívni, hogy dönthessen a parlament: szabad utat
ad-e a további nyomozásnak?

Az utóbbi időben a képviselői mentelmi jog elsősorban az úgynevezett magánvádas
becsületsértési-rágalmazási esetek kapcsán került a figyelem középpontjába,
mindenekelőtt az ügyek nagy száma és a vitatható parlamenti gyakorlat miatt. A jelen
esethez hasonló, képviselőkkel szembeni közvádas büntető eljárások a mentelmi ügyeknek
legfeljebb húsz százalékát teszik ki, és ezek is elsősorban közlekedési bűncselekmények
miatt indultak. A közvádas ügyekben 1998-ig a mentelmi jog felfüggesztése
gyakorlatilag töretlenül érvényesült (például ennek megfelelően a Csopakon, egy közértben
lövöldöző, és ezért garázdasággal vádolt Dr. Szabó Attila fideszes képviselő
mentelmi jogát is felfüggesztette az Országgyűlés), addig a jelenlegi ciklusban egyre
gyakoribb a közvádas ügyekben is a mentelmi jog fenntartása, például Bebes István
magánokirat-hamisítási ügyében.

Olvasson tovább: