Kereső toggle

Titkos találkák, ügynökök és olajbárók

Bemártott államtitkár

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az úgynevezett olajügyekben a Fidesznek nem sikerült bevinni a "kegyelemdöfést"
az MSZP-nek és az SZDSZ-nek. Az MDF és a kisgazdák egy része ugyanis "kihátrált"
a koalíciós partner mögül, így a T. Ház nem fogadta el azt a fideszes politikusok által
készített módosító indítványt, amely az olajbizottság munkáját úgy zárta volna
le, hogy kimondja: az olajügyekért a politikai felelősség a Németh- és a Horn-kormányt,
illetve minimális mértékben az Antall-kormányt terheli.



Homoki János. Bort, búzát, olajat?    Fotó: V. Sz.

A T. Ház 148 igen, 161 nem szavazattal, 12 tartózkodás mellett utasította el a
fenti indítványt, ugyanakkor megszavazta, hogy az olajbizottságnak november 30-ig be
kell fejeznie a munkáját. A parlament mentelmi bizottsága pedig nem függesztette fel
Pallag Lászlónak, az olajbizottság elnökének mentelmi jogát, aki ellen – mint emlékezetes
– több büntetőper is indult rágalmazás miatt.

A most leszavazásra került indítványt egyébként már megszületésekor heves keresztűz
alá vette az ellenzék: a szocialista és szabaddemokrata politikusok szerint az
ellentmondásokkal teli irat úgy kívánja a jelenlegi ellenzék és több néven
nevezett politikus felelősségét kimondani, hogy az érintetteket meg sem hallgatják. Répásy
Róbert (Fidesz) ezzel kapcsolatban a Heteknek elmondta: szerinte az érintetteket azért
nem kellett meghallgatni, mivel ha valaki például a Horn-kormány minisztere volt, akkor
egyértelmű, hogy felelős az olajbűnözést elősegítő döntésekért.

A MIÉP sem volt megelégedve a tervezett módosítással: szerintük az volt a baj, hogy
az irat nem mondta ki "kerek-perec" az MDF-nek a szocialistákéhoz hasonló felelősségét.
Ahogy Lentner Csaba (MIÉP) fogalmazott lapunknak: "nem minimális, hanem maximális
felelősség terheli az MDF kormányát, ugyanis 90-től kezdve az olajbűnözést lehetővé
tevő törvényeket szigorítani kellett volna, amit az Antall-kormány elmulasztott. Ezért
nemmel szavaztunk." A képviselő szerint a kérdésben a MIÉP töltötte be a "mérleg
nyelvének" szerepét.

Az indítványt azonban kormánypárti részről sem fogadta osztatlan siker. Az MDF szintén
azon a véleményen volt, hogy ez az eljárás az ötvenes évek koncepciós pereit idézi,
ezért nem értettek vele egyet. Még az FKgP sem volt egységesnek tekinthető a kérdést
illetően, hiszen közülük többen úgy vélekedtek – Pallag Lászlóval az élen –,
hogy hiba lenne egy ilyen huszárvágással lezárni az olajbizottság munkáját. A keddi
ülésnap tehát úgy köszöntött a Fideszre, hogy egyáltalán nem lehetett biztos
abban, szándékai valóra válnak. Ráadásul az MSZP sem adta meg magát, sőt támadásba
lendült. Tóth Károly, MSZP-s képviselő az azonnali kérdések órájában, és az azt
megelőző sajtótájékoztatón is azzal érvelt az indítvány ellen, hogy mivel olyan
információk láttak napvilágot, ami szerint a Fidesznek és az FKgP-nek "érintettség
miatt vissza kellene vonnia az olajügyek kivizsgálásával kapcsolatos módosító indítványait."
A képviselő arra a titkos nyomozati aktára utalt, amelyet a Belügyminisztérium nemrégiben
bocsájtott az olajbizottság elé, és amelyben kormánypárti politikusok neve is összefüggésbe
került az olajügyekkel. Az egyik ilyen személy Homoki János volt, akiről kiderült:
az előző kormány idején, 1997 őszén még ellenzéki politikusként interpellált
Csikós Józsefnek, az Energol Rt. akkor már előzetes letartóztatásban lévő vezetőjének
szabadon bocsájtása érdekében. (Csikós ekkor még egyébként nem került szabadlábra,
viszont a kormányváltást követően szinte azonnal.) Juhász Ferenc (MSZP) másnap
szintén sajtótájékoztatót tartott a témában. Az olajügy szerinte is "elérte a
Fideszt". Állítását arra alapozza Juhász Ferenc, hogy Tóth Bélát - aki az
1994-es országgyűlési választásokon a Fidesz kampányfőnöke volt - egymilliárd
forintos adócsalással gyanúsítják, és cége szoros kapcsolatban volt a két
legnagyobb "olajos vállalkozással", a Conti Carral, illetve az Energollal. Véleménye
szerint nem lehet véletlen az sem, hogy a kormány hatalomra kerülése után néhány
nappal több, olajügyekkel kapcsolatba hozott bűnöző is kiszabadult a börtönből. (A
Fidesz sajtóosztálya cáfolta, hogy Tóth Béla kampányfőnök lett volna)

- Semmiféle bizonyítékunk nincs arra, hogy a Tóth Béla által elkövetett bűncselekményből
szerzett pénz a Fideszhez jutott - fűzte hozzá a parlament olajügyeket vizsgáló
bizottságának alelnöke.

Az ellenzéki politikus ezenkívül beszámolt a kisgazda politikusok neveit is tartalmazó
BM-aktáról. Érdekes kérdés, hogy a BM titkos aktájából származó információ
hogyan került napvilágra, hiszen arra a politikusok már csak utaltak, konkrétumokat
egyikük sem mondott. Kisgazda részről egyébként több kritika is érte Pintér Sándort,
amiért kiadta az ominózus aktát az olajbizottságnak. Többek szerint a belügyminiszter
így akart visszavágni az őt ért támadásokért. Ezen a véleményen van Homoki János
is, aki sajtótájékoztatón utasította vissza az ellene felmerült vádakat. Az államtitkár
hangsúlyozta: Csikós József megrendült egészségügyi állapota miatt interpellált
az ügyében. Mint mondta, szerinte azért nem engedték szabadlábon védekezni, és azért
nem részesítették megfelelő orvosi kezelésben az akkori kormányt érzékenyen érintő
információkkal bíró Csikóst, hogy "ne a saját lábán hagyhassa el a celláját,
hanem vigyék". A kisgazda államtitkár beszámolt arról, hogy 1997-ben találkozott
egy nővel - aki telefonon kezdeményezte a találkozót - és Csikós József ügyvédjével,
akik azt ígérték neki, hogy ha interpellál Csikós ügyében, akkor ő kiszabadulása
után információt ad majd a III/III-as ügynökökről, illetve az olajügyek főkolomposairól.
Homoki megfogalmazásában "privát vádalkut kötött", amiben emberiességi és
humanitárius okok is vezérelték. Mint az államtitkár elmondta: Csikós szabadulása
után két hónappal találkozott a férfival, aki azonban ígéreteivel ellentétben
semmilyen információt sem közölt vele. Homoki szerint az ügy legfontosabb momentuma
az, hogy titkosszolgálati anyagok hogyan kerültek a sajtó birtokába. Szerinte ebben az
ügyet először tálaló tv2-t, és az információt kiszivárogtató személyeket
terheli felelősség. Homoki János kijelentette: vagyoni kár okozása miatt tízmillió
forintra perli Pintér Dezsőt, a tv2 elnökét. Tóth Károly szocialista képviselő
lapunknak elmondta: "Homoki János először azt mondta, hogy semmi köze nem volt Csikóshoz,
aztán már kiderül, hogy találkoztak is, így felvetődik a kérdés, egyáltalán
igazat mondott-e az államtitkár arról, hogy valóban nem kapott információkat tőle,
ha pedig kapott, azoknak mi lett a sorsa." A szocialista politikus az olajbizottság
soron következő ülésén javasolni fogja: a testület kérjen további dokumentumokat a
polgári titkosszolgálatoktól és a Belügyminisztériumtól, hogy kiderüljön, kik állhattak
még kapcsolatban az olajmaffiával.

Olvasson tovább: