Kereső toggle

Jövedéki termék lett a bor

Ilyen csak a mesében van

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Lassacskán jobban megéri gólyát tenyészteni a turisták kedvéért a Bodrog mellékén,
mint szőlőt – vélik a tokaj–hegyaljaiak. A fiatalabb kistermelők még belevágnak
az átállásba, de a meglett korú szőlősgazdák már nem tudják nyomon követni a
fejleményeket. Hogy az egész napos szőlőművelés után a gazdák még jegyzőkönyvezzék
is az otthonukban felhörpintett hosszúlépést, arra nem sok esélyt látnak a hegyközségi
bírák. Az új rendelkezés, mely augusztus elsejétől jövedéki termékké minősítette
a bort, egyébként nem felváltja, hanem kiegészíti az eddig is meglehetősen szigorú
elszámolást. A Hegyalján sokan azt fájlalják, hogy az elmúlt két év kormányzási
gyakorlatának megfelelően megint csak a "nagypénzűek" jártak jól.



Szigorúan ellenőrzött ballonok. Borban a gazság    Fotó: mti

A hazai szőlő- és bortermelők az úgynevezett Hegyközség felügyelete alá
tartoznak. A gazdának jelentési kötelezettsége van a szüretről, a tárolótérről,
évente kétszer a készletről, arról, hogy mennyi van a tartályban, és még sok
minden másról. A saját készítés? borokat egyébként eddig is folyamatosan ellenőrizték.
A havi fogyás után jegyzetelni kellett a számlák alapján, hogy mennyi fogyott, és be
kellett fizetni a fogyasztási adót (11 százalék) és az áfát. "Tehát akár az
APEH, akár a Hegyközség jött volna el, biztosan el tudtunk volna számolni" –
mondja az egyik legimpozánsabb tokaji borpince tulajdonosa.

Az új rendszerben a Vám- és Pénzügyőrség (VPÖ) nem az előző két felügyeleti
szerv helyett lesz, hanem harmadikként jön be a képbe. Ide ezután majd megint mindent
jelenteni kell, méghozzá naponkénti jegyzőkönyvezéssel, literenkénti bontásban. Adózás
szempontjából az új rendelkezés könnyítés, ugyanis az eddigi 11 százalékos
fogyasztási adót eltörölték, és a literenkénti 5 forintos jövedéki adó lépett a
helyébe. Az olcsó borok forgalmazóit ez a váltás nem annyira érinti, de a több ezer
forintos boroknál, ahol a fogyasztási adó négy-ötszáz forint is lehetett, az egyébként
sem szegény termelők feltétlenül jobban járnak a literenkénti 5 forinttal.

A legtöbb őstermelő Tokajon nem tudja, mihez kezdjen. Ha ugyanis szőlőtermelőnek
jelentkezik be a legalsó kategóriába, az számára nem kedvező, mert ő nem szőlőt,
hanem bort akar értékesíteni. Ha a második lépcsőt választja, akkor egyszerűsített
adóraktárként csak úgy árusíthat bort fogyasztónak, ha van működési engedélye,
amely korábban nem kellett. Ilyen jelleg? engedélyt az önkormányzat azonban csak
kereskedelmi, vagy vendéglátóipari egységnek adhat ki, és akkor is csak úgy, ha
megvannak a szakhatósági engedélyek. Az ÁNTSZ mint szakhatóság például női, férfi
és személyzeti WC kiépítését, vagy például hárommedencés mosogató beszerelését
fogja követelni. Hogy hova fér el három WC egy kicsike borpincében, az senkit nem fog
érdekelni. Az átalakítás költségei egy-másfél millió forintra rúgnak azoknál,
akik őstermelők voltak, de továbbra is bort akarnak eladni, így köny-nyen megeshet,
hogy nem fogják tudni értékesíteni a borukat.

A tokaji bortermelők szerint jó esetben két-három év múlva fog kiderülni, hogy az
új törvény a becsületes bortermelőket előnyhöz juttatja-e a hamisítókkal szemben.
"Az elmúlt másfél évtizedben nálam kétszer volt borellenőr" – mondja az egyik
pincészet tulajdonosa, majd megmagyarázza: "Ha 12 év alatt ennyiszer ellenőrzik a
bor minőségét Magyarország leghíresebb borvárosának a belvárosában, akkor csodálkoznunk
kell-e azon, hogy hamisított, meg kannás borok vannak forgalomban?" Az újítással
nem lehet megfogni a hamisítókat – állítják egybehangzóan a tokaji gazdák –,
hiszen a VPŐ nem fog minőséget ellenőrizni. Hiába jövedéki a bor, ugyanúgy ott
lesz a piacon a hamis – panaszolják.

Egy bodrogkeresztúri őstermelő szerint "ezen a törvényen még biztos fognak változtatni,
finomítani fogják, mert ennyire mereven nem lehet egy rendeletet kiadni". Mint mondja:
"Mindenki úgy értelmezi a környezetemben ezt a rendeletet, hogy megiszom egy pohár
bort, és húzom a strigulákat, mert ha jön a vámos, akkor bizony keményen büntet.
Ilyen szerintem még a mesében sincs." Úgy tűnik, a határidő megelőzte a letisztázás
előtt álló működési elveket, szabályokat.

A családi vállalkozásként termelő keresztúri gazda is bejelentkezett, mivel a szőlőt
borként értékesíti. Meséli: "Kiderült, hogy ezentúl nem adhatok el bort annak,
aki bejön az utcáról, mert ahhoz különféle kiszolgálóhelyiségek létesítésére
és engedélyekre van szükség. Persze, hogy az ember kétségbe esett. Harminc hektó
ezen a vidéken nem sok." A hegyalján az emberek átlagbére 30-35 ezer forint, és
sokuknak a szőlőből van meg az a kiegészítés, amely ezt a szinte létminimumot kipótolja.
Az ÁNTSZ három helyiséget ír elő: ahol a kannák sorakoznak, ahol a bort töltik, és
ahol a készárut tartják. "Ha ezt előírásszerűen megcsinálom, az minimum egymillió
forint" – panaszkodik a kistermelő. Szerinte, aki harminc hektóval gazdálkodik, az
ezt a beruházást nem tudja megfinanszírozni. "Ezért mi is meglévő helyiséget próbáltunk
átalakítani" – mondja. A hegyaljaiak szkeptikusak, attól tartanak, hogy nem csak az
a literenkénti 5 forint lesz a boruk adója. Egyikük óvatosan megjegyzi: "Szerintem
arra megy ki a játék, hogy az áfabefizetéseket nyomon tudják követni".


Elrettentik a kistermelőket



Interjú Vámosi Gyulával, Bodrogkeresztúr hegybírójával

– Hogyan érintette az őstermelőket a változtatás?

– Ha egy 70 éves bácsika meglát majd egy szőlő és borpince könyvet, azt se
fogja tudni, hogy eszik-e vagy isszák. Ezzel a rendelkezéssel a kistermelőket teljesen
elrettentették a bortermeléstől. Ez kitolás, ezeknek az embereknek ez teljesíthetetlen.
Mifelénk az a "divat", hogy a napszámos el sem szegődik munkára, ha a nap végén
nem kap legalább egy liter bort. A gazdának ezt ezentúl be kell vezetnie saját
fogyasztásként, különben meg kellene fizetnie utána a jövedéki adót.

– Mi lesz akkor a szőlőskertek sorsa?

– Vagy kivágják, vagy eladják, de képtelenek lesznek ezzel foglalkozni. Amióta
"elharapódzott" az új jövedéki törvény, azóta itt rengeteg terület cserélt
gazdát. Új, nagyobb felvásárlók uralják a területeket.

– Hatással lesz az újítás a hamisításra?

– Ha ennek a rendeletnek az volt a célja, hogy visszaszorítsák a csalást, akkor
az ezzel nem fog sikerülni. Ha ezt a törvényt mindenki betartaná, akkor ténylegesen végig
lehetne követni a folyamatot a szürettől a fogyasztóig, de ez képtelenség.

– Megéri majd ezek után bort termelni "kicsiben"?

– Akik számára jövedelemkiegészítés volt a bortermelés, azok már legalább
10 éve ráfizetéssel csinálják. 15 évvel ezelőtt egy fél hold szőlő hasznából
egy trabantot lehetett venni. Ma pedig, hogy kifizesse a költségeit, el kell mennie a
Takarékba, ahol pénzét őrzi, és meg kell toldania a bevételt. Egy hektár művelési
költsége éves szinten nagyjából 500 ezer forintban van. Ha csak 100 mázsa szőlővel
számolunk, amiért optimális esetben a kilogrammonkénti 60 forintot megkapja, akkor talán
van rajta valami haszna.

Olvasson tovább: