Kereső toggle

Lopakodó vallási törvénymódosítás

Adóelőnyök egyeseknek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A parlament e heti döntése értelmében áfakedvezményt kapnak azok az egyházak,
amelyek megállapodást kötnek a kormánnyal. Ha a felsőoktatási törvény
módosításának a T. Ház előtt fekvő változatát is elfogadják a képviselők,
akkor a kárpótlásban érdekelt egyházak által fenntartott felsőoktatási
intézmények többlettámogatásban részesülnek majd. Ezek szerint az állam egyházak
között megkülönböztetést alkalmaz.

Teljesen váratlanul, az Országgyűlés házszabályával nem is összhangban került
a plénum elé a vámtörvény módosításáról szóló javaslatok között az a
passzus, melynek értelmében az adóhatóság felhatalmazást kap arra, hogy
méltányosságból engedélyezze az előzetesen felszámolt adó viszszatérítését
"a kormánnyal megállapodást kötött egyházak" számára. A javaslatot Tállai
András, a javaslat Fideszes előterjesztője – civilben a mezőkövesdi Szent László
Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola igazgatóhelyettese – az egyik
napilapnak úgy magyarázta: az 1997-es vatikáni szerződés ad erre alapot.

Bauer Tamás szabaddemokrata képviselő a javaslat zárószavazása előtt
megdöbbenésének adott hangot. Szerinte: egészen "eredeti ötlet", hogy a
vámtörvény tárgyalásánál behoznak egy azzal semmiféle összefüggésben nem levő
áfatörvény-módosítást. Az pedig abszurdum, hogy ezzel a kormány egyházpolitikát
is csinál. Ugyanis a vámtörvénybe bújtatott áfatörvény-módosítással olyan
megkülönböztetést hoznak létre egyház és egyház között, amely ellentétes a
lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvénnyel. Mint Bauer
felszólalásából kiderült: mivel ez a törvénymódosítás kétharmados többséget
igényelne – amit nem tudnak keresztülvinni a koalíciós pártok –, így az
egyházak közötti diszkriminációt "feles" törvényekbe akarják becsomagolni.
Bauer szerint ez alkotmányellenes.

A felsőoktatási törvénymódosítással kapcsolatban is szóba kerültek
alkotmányossági aggályok. Az Oktatási Minisztérium ugyanis a vatikáni
megállapodás, valamint a kormány és a történelmi egyházak közötti egyezmények
értelmében a nevezett egyházak által működtetett felsőoktatási intézményeket
azonos mértékben támogatná, mint az állami felsőoktatási intézményeket. Ez
tulajdonképpen azt jelenti, hogy a normatíván felüli támogatásokból csak a
történelmi felekezetek részesülhetnek.

Pokol Béla, a kisgazdapárt szónoka egyetértett a beterjesztett változtatásokkal, s
üdvözölte az állam által is elismert egyházi felsőoktatási intézmények
költségvetési támogatását. Pokol szerint fontos a szűkítés, mert "ismerünk
olyan egyházat, amely végül is gazdasági célzattal működik, de egyháznak
maszkírozza magát, vagy gyanús politikai csoportok egyházként jegyeztetik be
magukat". Balczó Zoltán, a MIÉP képviselője is hasonlóan üdvözölte a
történelmi felekezeteket támogató passzust.

Jánosi György, az MSZP oktatáspolitikusa, frakcióvezető-helyettese szerint meg
kellene vizsgálni, hogy az egyházi oktatási intézményekre vonatkozó módosítások
összhangban állnak-e a vallás- és lelkiismereti szabadságról szóló törvénnyel.
Ez az alkotmányos erej? jogszabály ugyanis kimondja: a szektoron belül, fenntartótól
függetlenül, egységesen kell finanszírozni az egyházakat: amennyiben állami
feladatot látnak el, állami támogatás illeti meg őket.

A jelenlegi módosítás viszont szűkebb kört érintene, hiszen több olyan
felsőoktatási intézmény működik, amelyeket olyan egyházak tartanak fenn, amelyek
nem esnek az egyházak kárpótlására vonatkozó törvény alá. Mindez
alkotmányossági kérdéseket vet fel – tette hozzá.

Több fideszes képviselő is üdvözölte, hogy a törvénymódosítással végleg
megszűnik az egyházak hátrányos megkülönböztetése, hiszen azonos lesz az állami
és a történelmi egyházi felsőoktatási intézmények normatív támogatása.

Mészáros István László publicisztikája: A
jogegyenlőtlenség rendszere felé

Olvasson tovább: