Kereső toggle

Törvénymódosítás előtt

Tiltakoznak a kisegyházak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Csütörtökön tizenegy kisegyház közös sajtónyilatkozatban jelentette ki: Nem támogatják
a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 1990. évi IV. törvény módosítását.
A kezdeményezéshez további húsz közösség névtelenül csatlakozott, mivel ők más
formában kívánták artikulálni véleményüket. Az állásfoglalás szerint a törvénymódosítást
szorgalmazók mindeddig nem tudták érdemileg alátámasztani a változtatás szükségességét,
emellett a koncepció magában hordozza a kisebb vallási közösségek diszkriminációjának
veszélyét. Mindannyian egyetértettek abban, hogy "a jelenlegi szabályozás fontos és
mindenképpen megóvandó demokratikus értéket képvisel azzal, hogy a vallásfelekezetek
jogegyenlőségét érvényesíti. Ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy az állam támogatási
rendszerében figyelembe vegye a közöttük lévő különbségeket a közszolgálati tevékenységek
terén." Az egyházak felszólaló képviselői közül egyesek politikai akaratot
sejtenek a módosítás mögött, amely így a kialakult szektaellenes hangulatért is
felelős, mások az MDF és a szélsőjobb számlájára írják mindezt, megint mások úgy
látják, hogy a kormányt presztízsveszteség érné, ha nem tudná keresztülvinni a
programjában beígért szabályozást.



Kósáné Kovács Magda: "Nincs lépéskényszer."     Fotó: S.
L.

"A legfrissebb tervezet és a korábban felvázolt koncepciók között az a különbség,
hogy a mostani reálisabb az eddigieknél: végre nem formai, hanem tartalmi kritériumokat
igyekszik megfogalmazni a törvénymódosítás alapján" – mondta el a Heteknek Kósáné
Kovács Magda, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának
szocialista elnöke. Álláspontjuk szerint mérlegelés tárgyát képezheti a bejegyzési
eljárás módosítása, illetve annak kiszűrése, hogy az egyházi jogi személyiség mögött
ne állhasson kizárólag gazdasági vagy egyéb tevékenység. "A rendszer változtatás
nélkül is működik, de tíz év tapasztalatai indokolttá tehetik a módosítást. Ezért,
ha elfogadható normaszöveg születik az egyeztetések után, nincs kizárva, hogy az
MSZP megszavazza azt. Ellenkező esetben azonban semmilyen lépéskényszer nem szorít
bennünket" – jegyezte meg az elnökasszony, majd hozzátette: "Az a baj, hogy nem
világos a kormányzati beszéd. Nincs világosan kimondva, hogy a törvénymódosítás
nem eszköz a vallásszabadság korlátozására." A képviselőnő egyébként saját bőrén
tapasztalja az ügy hátterében meghúzódó indulatokat, ugyanis elmondása szerint élete
egyik leggyalázatosabb telefonhívását azután kapta, hogy a tévében úgy
nyilatkozott: az emberi jogi bizottság nem vallásrendőrség, nem tévedhet orwelli útra.

Olvasson tovább: