Kereső toggle

Semjén Zsolt bizottsági meghallgatása

Igénylik a párbeszédet az egyházakkal

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Az egyházaknak joga van politizálni, ezért nem értek egyet azzal a véleménnyel,
hogy az állam és az egyház szétválasztása azt jelenti, hogy a felekezetek nem szólhatnak
bele a közéletbe" – mondta Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának
egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára az Országgyűlés Emberi Jogi,
Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának ülésén. Elhangzott az is: az állam és az
egyház szétválasztása megtörtént, de a harmonikus együttműködés kérdése még
nem rendezett, a kormány ennek megoldásához szeretne hozzájárulni.



Semjén Zsolt    Fotó: Vörös Szilárd

A civilben katolikus teológus és vallásszociológus államtitkár elmondta: hozzáláttak
a kormányprogram egyházi kérdésekkel foglalkozó részének megvalósításához. Így
terveik szerint a jövő évtől – a korábbi gyakorlathoz hasonlóan – fakultatív
tantárgyként jelenik meg az iskolákban a hitoktatás, amelyhez azonban az állam anyagi
támogatást, az iskolák pedig a tanrendbe illeszkedő, úgynevezett védett tanidőt
biztosítanak. Erre az előzetes számítások szerint 1,5 milliárd forintot fog a költségvetés
a jövő évben biztosítani. A helyettes államtitkár tervei között szerepel, hogy elérje:
2000-től változzon a személyi jövedelemadó egyházak számára felajánlható 1 százalékával
kapcsolatos szisztéma. Mégpedig úgy, hogy "a létszámarányos megoldás felé
kellene elmozdulni", azaz az egyházaknak összes támogatójuk arányában kellene részesülniük
a befolyt összegből.

Az ülésre tíz felekezet képviselői, köztük a négy nagy történelmi egyház
mellett az unitárius, az adventista, a baptista, a metodista egyház, valamint a
Krisna-tudatú Hívők Közössége és a Hit Gyülekezete kapott meghívást. Az ellenzéki
képviselők, így a bizottság szocialista elnöke, Kósáné Kovács Magda, valamint a
szabad demokrata Fodor Gábor elsősorban arra kívántak választ kapni, hogy Semjén államtitkár-helyettes
szerint miért lenne szükséges a magyar állam és az egyházak – általa is az európai
normákkal összhangban állónak nevezett – viszonyán változtatni. Az ellenzéki képviselők
szerint az államnak továbbra is semleges magatartást kellene tanúsítani a vallási kérdésekben,
míg ifjabb Hegedűs Lóránt MIÉP-es képviselő az állam beavatkozását sürgette,
nevezetesen, hogy szigorítsák az egyházalapítás feltételeit, illetve vizsgálják,
hogy egyes egyházak tevékenysége nem társadalomellenes-e.

Semjén Zsolt válaszában kifejtette: a történelmiséget értékelni kell, s ők négy
történelmi egyház, illetve más felekezetek viszonylatában gondolkodnak. Az ülésen
jelenlevő adventista, unitárius, baptista valamint krisnatudatú hívők képviselői
nem értettek egyet ezzel a különbségtétellel. A Hit Gyülekezete képviselőjének kérdésére
válaszolva a helyettes államtitkár elmondta: természetes joga valamennyi egyháznak,
hogy a gazdálkodási és vállalkozási tevékenységéből jövedelemhez jusson, és az
ebből származó hasznot hitéleti célokra viszszaforgassa. Egy készülő törvénymódosítással
azt kívánnák kiszűrni, hogy egyes kft-k egyházi formában működve törvénytelen módon
jussanak profithoz. Semjén Zsolt hozzátette: reméli, hogy a Hit Gyülekezete nem veszi
úgy, hogy ez a módosítás rá vonatkozik, hiszen annak célja éppen a törvényesen működő
egyházak védelme.

Olvasson tovább: