Kereső toggle

Rakétakarrier

Filantróp sci-fi koncepciók

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az utóbbi években Elon Musk kockázatos üzleti modelljeiről, korát megelőző ötleteiről és megdöbbentő sikereiről vált híressé. Egyike azoknak a technofilantrópnak nevezett milliomosoknak, akik korábbi üzleti sikereik révén szerzett vagyonukat a technológia kutatásán keresztül az emberiség legégetőbb problémáinak leküzdésére használják fel. Keménykezű cégvezető-feltaláló, akinek szavára ma már az elnök is felfigyel. Karrierje filmvászonra illő, nem is csoda, hogy a Vasember rendezője az ő karakteréről mintázta a főszereplőt, Tony Starkot.

Sok közös vonása van a nemrégiben elhunyt korszakalkotó Steve Jobsszal, de vele ellentétben Musk egyszerre több vasat tart a tűzben. Párhuzamosan három iparágban is maradandót alkot: az internet, az űrkutatás és a tiszta energia területén. Hetek óta legújabb találmányával, az 1000 km/óránál nagyobb sebességgel száguldó, tizedáron kivitelezhető, Hyperloop névre keresztelt repülő vonatával tartja lázban az amerikai társadalmat.

Elon Musk korunk egyik legkiválóbb feltaláló-vállalkozója. Tizenkét éves volt, amikor eladta saját készítésű videojátékát; huszonnégy, amikor a stanfordi doktorálás helyett leprogramozta az online tartalomkezelő szoftvert, a Zip2-t; huszonnyolc, amikor elindította a PayPal elődjét, az X.com-ot, és harmincegy, mire a PayPal eladásával milliomosnak mondhatta magát. Már ez is szép teljesítmény lenne egy átlagembertől, de Musk valóságos csodabogár, karrierje még koránt sincs leáldozóban.

Társalapítója az űrtechnológiával foglalkozó Space Exploration Technologies-nek (SpaceX), az elektromos autókat gyártó Tesla Motorsnak és a napenergiát hasznosító SolarCity-nek is. Utóbbihoz állítólag a 2004-es Burning Man fesztiválon kapta az ötletet. (A nevadai sivatagban évente megtartott rendezvény a „radikális önkifejezés” és „művészet” okkult elemekkel kevert eszköze.) Ambiciózus terveire nézve így fogalmazott: „Olyan dolgokban szeretnék részt venni, amelyek megváltoztatják a jövőt. Ha az emberiség ki tudja terjeszteni a határait a Földön kívülre, akkor véleményem szerint ez az, ahol a jövő eldől.”

Háttér

A fiatalember 1971-ben Dél-Afrikában született. Rendkívül fogékony természete és intelligenciája már korán megmutatkozott: fiatal tinédzserként programozta Blastar nevű űrhajós videojátékát, amit jó pénzért el is adott. Tizenhét évesen a besorozást kikerülve költözött Kanadába. Nem a sorkatonasággal volt baja, csak nem értett egyet a fekete lakosság gazdasági és politikai jogait elvonó apartheid rendszer militáris kiszolgálásával. „Nem tűnik túl jó időtöltésnek a feketék elnyomása”. Az ontariói Queen’s University után az Egyesült Államokban, a Pennsylvania Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol gazdaságtant és fizikát tanult. A Stanford Egyetemen végül nem doktorált alkalmazott fizikából – két nap után otthagyta, hogy céget alapítson.

Villámkarrier

1995-ben testvérével, Kimballal együtt megalapították első vállalkozásukat, a Zip2-t, amely helyi híreket és hirdetéseket kezelő online rendszert üzemeltetett. Olyan nagy híroldalakkal sikerült leszerződniük, mint a  The New York Times és a Chicago Tribune. A két ifjú számára a Zip2 eladása volt a belépő a milliomosok világába. A cégért a számítástechnikai ipar egyik óriása, a Compaq 307 millió dollárt fizetett, ami akkoriban az internetes üzleti világ egyik legnagyobb készpénzes tranzakciójának számított.

Musk ezt követően vette az irányt az online tranzakciós szolgáltatások felé. 1999-ben 10 millió dollárból megalapította az X.com-ot, a PayPal elődjét. Az igen népszerűvé vált szolgáltatást 2002-ben 1,5 milliárd dollár értékű részvényért adta át az online aukciókat üzemeltető eBaynek. A cég legnagyobb innovációja a kedvezményezett e-mail címének használatával bevezetett biztonságos banki átutalás kidolgozása volt.

Mars a Marsra

Musk nem titkolt céljai között szerepel, hogy a Földtől közel 22 millió kilométerre lévő vörös bolygón egyfajta oázist hozzon létre. A Marsra jutás tanulmányozása még őt is megdöbbentette: nyilvánvalóvá vált számára, hogy az űrkutatás legnagyobb anyagi akadálya nem a járművek megépítésében, hanem a fellövés költségességében rejlik. Amikor a PayPal eladásának évében megalapította a rakéta- és űrkapszula-fejlesztéssel foglalkozó SpaceX-et, mindenki esküdni mert volna rá, hogy Musk csak méregdrága, gyermeki hóbortjának hódol. A SpaceX egészen 2008-ig egy, a hozzá fűzött reményeket soha be nem váltó vállalkozásnak tűnt, azonban ez az év mégis mérföldkőnek számított: a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) 1,6 milliárd dolláros megrendeléssel bízta meg a magánkézben lévő céget. A NASA 13 megbízása közül az első, 450 kilogrammos rakományt a Dragon nevet viselő teherhordó egység 2012 októberében sikeresen kézbesítette az űrállomásra.

A SpaceX-szel Musk célja az űrkutatás és -turizmus költségeinek csökkentése, valamint hogy a kereskedelmi űrhajózás úttörője legyen. Megítélése szerint a magánűrhajózás és az űrturizmus az űrtechnológia fejlődésének pénzügyi motorja, ami elősegíti, hogy az emberiség idővel túllépje földi határait és több bolygón is életképes legyen.

Sebességőrület

Musk a SpaceX vezérigazgatói és technológiai vezetői posztja mellett az általa 2004-ben megalapított Tesla Motors vezérigazgatója és termékigazgatója is egyben. Bár az eladási mutatókban egyelőre nem mutatkozik a befektetések megtérülése, a tulajdonosok eltökélten kitartanak a zéró károsanyag-kibocsátású járgányok fejlesztése és tervezése mellett. A cég korántsem ceruzaelemes, városi kisautókat gyárt. Egyik fő terméke a lítium-ionos futurisztikus sportautó, a Tesla Roadster, ami egy töltéssel 394 kilométert tud megtenni, álló helyzetből pedig 3,9 másodperc alatt gyorsul száz km/órára. A másik a szintén négyajtós, családi kivitelű luxus Model S, ami 2013-ban elnyerte az Év Autója díjat. Musk ismét bizonyította, hogy korát meghaladó víziói aranyat érnek: a nagy autógyárak azon kapták magukat, hogy a Tesla technikája évekkel előz meg mindenkit.

A Tesla mindent megtesz, hogy az előállítási költséget drasztikusan csökkentse, és elérhetővé tegye a terméket a nagyközönség számára is. A Tesla-forradalom egyik alapeleme az egész amerikai keleti és nyugati partot lefedő ingyenes elektromos töltőállomás-hálózat kiépítése.

Az unokatestvérével 2006-ban alapított, napenergiával foglalkozó SolarCity csak hab a tortán. A cég hirtelen robbant be az áramszolgáltatók piacára, és 2011-re az Egyesült Államok legnagyobb napenergia-alapú áramszolgáltatójává nőtte ki magát. A SolarCity szorosan együttműködik a Tesla Motorsszal; napelemes megoldásával működnek a Tesla elektromos töltőállomásai.

Hyperloop

Musk az utóbbi hónapokban újabb tudományos-fantasztikus bejelentésekkel lepte meg a világot. Júliusban harangozta be, hogy augusztus 12-én lehull a lepel, és bemutatja Hyperloop névre keresztelt futurisztikus forradalmi találmányát, amelyet az ötödik közlekedési formaként vizionált. A jármű működési elvét a léghoki asztalhoz, a „railgun”-hoz, azaz az elektromágneses ágyúhoz és a Concorde-hoz hasonlította. Vagyis átmenet a vonat és a repülőgép között, és olyan sebességgel képes haladni, ami lehetővé teszi, hogy a Los Angeles–San Francisco közötti hatszáz kilométeres távolságot a szerelvény 1260 km/órás sebességgel fél óra alatt tegye meg. A repülő vonat átlagsebessége kétszerese egy hagyományos repülőgépének, mindennek tetejébe az is lélegzetelállító, hogy kiépítése Musk szerint tizedannyiba kerül, mint egy hagyományos vasútvonalé. A levitációs technikával működő közlekedési eszköz „nem tud összeütközni más járművel, nem függ az időjárástól, és háromszor-négyszer gyorsabb, mint egy szupergyors vonat” – állítja Musk. Elmondása szerint a Hyperloop működéséhez szükséges energiát napelemek állítják elő, ráadásul ez az energia jóval több, mint amit mozgása közben felhasznál. Szürreális, mégis igaz. Ez csak Elon Musktól nem hangzik nevetségesen.

Munkaholista

Musk saját állítása szerint munkamániás: heti száz órát dolgozik. Jó tanácsa: „Ha az emberek negyven órát dolgoznak egy héten, te pedig százat, még ha ugyanazt a munkát is végzed, az lesz az eredménye, hogy te négy hónap alatt éred el, amit ők közel egy év alatt.” Azt, hogy science-fiction álmainak valóra váltása az első az életében, mi sem bizonyítja jobban, minthogy negyvenkét évesen két sikertelen házasságot tudhat maga mögött.

Munkatársai, sőt családja szerint sem könnyű természetű ember. Igazi maximalista, aki már gyerekkorában is sokszor ment családja és barátai idegeire azzal, hogy jelentéktelen hibáikat kijavítgatta, miközben meg volt győződve róla, hogy hasznukra válik. Ő máshogy látja a kritikát: „Nagyon figyelj oda a negatív kritikára, sőt legyen is rá igényed… Nagyon kevesen teszik ezt, pedig hihetetlenül hasznos!”

Munkatempója és diktatórikus jelleme miatt gyakran Steve Jobshoz, nyersessége miatt Bill Gateshez hasonlítják. Musk egyfajta vizionárius, akinek korát megelőző elképzelései leginkább azért nem fordulnak meg a versenytársak vagy a célközönség fejében, mert a megálmodott termékeknek még piaca sincsen.

Karizmatikus karakterének egyedülállósága abban áll, hogy számára a siker mértéke nem a meggazdagodás, hanem maradandó és jövőbe mutató dolgok alkotása. A pénz számára eszköz a túlélésre, vagyis – az ő szavaival élve – arra, hogy „akár három egymást követő bukást is túléljen”.

Szárnyak nélkül is repül

A mágneses levitáció (maglev) lényege, hogy amikor a vonatra szerelt szupravezető mágnesek nagy sebességgel elhaladnak a pálya két oldalára erősített nyolcas alakú tekercsek alatt, azokban elektromos áram indukálódik. Ezáltal olyan fizikai erő jön létre, mely a szupravezető mágnest egyszerre felfelé taszítja és lefelé vonzza, így végeredményben lebegteti a járművet, és az mindig a pályán marad. A levitációs tekercsek össze vannak kapcsolva, így hurkot alkotnak. (A Hyperloop erre utalva kaphatta nevét. A loop hurkot jelent.)
Előnye, hogy zajmentesen, rázkódás nélkül halad, a felületek érintkezése híján pedig nincs súrlódás, így kopás sem jelentkezik. A maglevnek köszönhetően kevesebb energia befektetésével, környezetszennyezés nélkül nagy sebesség és gyorsulás érhető el. Hátránya az, hogy kiépítése jelenleg költségesnek számít, mert teljesen új, zárt pályára van szüksége, az útvonalát nem keresztezheti semmi.

Olvasson tovább: