Kereső toggle

Választás életre-halálra

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A
Gere Ádám interjú
ra szeretnék reagálni. A legnagyobb mértékben tisztelem
Gere úr tapasztalatát és véleményét, (némiképp) mégis vitatkoznék vele.

Abban egyetértek Gere úrral, hogy az egész világra hatással lesz, kit
választanak meg november 4-én az új amerikai elnöknek, viszont a legalkalmasabb
személy szerintem Barack Obama.

Az elmúlt két választáson az evangéliumi keresztények szavazatai döntötték el a
kérdést, ők voltak a mérleg nyelve. Nos, ők 2004-ben is döntő többségben a
republikánus jelöltre, George W. Bushra szavaztak, ezt alátámasztották a
sógornőm szülei is, akik Iowa államban élnek. Mint tudjuk, ez bejött. Ezúttal a
(minden bizonnyal) republikánus jelölt John McCain aligha számíthat a voksukra.
McCain számára az erkölcsi értékek közel sem számítanak annyira, mint a hitvalló
keresztény Barack Obama szenátor számára (például Obama hívőként kiáll az
abortusz és az egyneműek házassága ellen) ezt jelenti a Gere úr szerinti
szubjektív törvény- és alkotmányértelmezés. Ezen okokból meggyőződésem, hogy az
evangéliumi keresztények, szakítva hagyományos republikánus kötődésükkel,
ezúttal nagyrészt (várhatóan) a demokrata jelöltet, Obamát fogják támogatni.
Szoros küzdelemben ez valószínűleg döntő lehet.

Barack Obama a jövő embere, Clinton asszony és McCain a múltté. Clintonné
gyakorlatilag csak a múltból (férje örökségéből, ami a Leewinsky-botrány miatt
már nem olyan vészes) él, és abból, miként tudná minél jobban lejáratni pártbeli
vetélytársát. Mint az elmúlt két hónap bemutatta, Obamában emberére akadt, bár
előzőleg ezt senki nem várta. Az amerikai emberek jelentős része nem vevő a
lejáratósdira, ezért Hillary asszony aligha lesz elnök.

John McCain már rázósabb, mellette szól(hatna) a nagy tapasztalat, a háborús
veterán múlt. Kívánom, éljen még húsz-harminc évig vagy tovább. Viszont
tudomásul kell venni, hogy hetvenegy éves, és az átlagéletkor ma a fejlett
USA-ban is csak 70-80 év. Nem szeretném, de megeshetne, hogy elnöksége alatt
cselekvőképtelenné válik. Szerintem a választók ezt is mérlegelni fogják.

A kor (46 év) is Obama mellett szól: mint az elnökválasztások (eddig)
bebizonyították, fiatalsága, lendülete miatt az amerikai szavazók jelentős része
benne, az illinoisi fekete szenátorban látja, hogy választ tudna adni az
Egyesült Államok súlyos problémáira.

Ráadásul a még versenyben lévő három jelölt (Clintonné, Obama, McCain) közül
Barack a legkevésbé megosztó személyiség, egyedül nála szerepel hangsúlyozottan
az ellentétek, faji viszályok csökkentése. Ezt bizonyítja, hogy a feketéken
kívül egyre nagyobb hányadban szavaznak rá a spanyolajkúak, sőt (!) a fehérek
közül is az előválasztásokon.

Gere Ádám úr említette, hogy Obama valószínűleg hamar visszavonná a csapatokat
Irakból. Nos, tudomásul kell venni, hogy az amerikai szavazók nagy része
(jelenleg) békepárti, ezért valószínűleg ez is a javára fog válni. Ennél a
pontnál engedtessék meg a magánvéleményem: ahogy öt éve Bush elnök iraki
bevonulásakor, most is azt mondom, hogy 2003 márciusában szükségszerű volt Irak
megszállása, a Szaddám Huszeinnel való leszámolás. Viszont három éve, 2005
januárjában Irakban demokratikus módon új vezetést választottak, ami úgy-ahogy
működik is. Az amerikai hadsereg felett eljárt az idő, ezt bizonyítja, hogy a
terrortámadások száma nem csökkent, sőt, növekedett az elmúlt három évben.
Vagyis az al-Kaida általi veszély aligha növekedne az Irakban állomásozó
amerikai csapatok kivonása által. Az is tény, hogy az arab államokat nem lehet
felülről vezérelt módon demokratizálni, az ilyen irányú törekvések eddig mindig
kudarcot vallottak. Ez csak akkor lehetséges, ha ők maguk ezt belülről fogják
akarni. Ezért vitába szállnék Gere úr azon állításával is, miszerint Barack
Obama megválasztása és így az amerikai csapatok Irakból való sürgős kivonása
esetén megtorpanna az iraki demokratizálódás.

A fentiek értelmében ezért mindenképp Barack Obamát látnám a legszívesebben az
USA elnöki székében 2009 januárjától.



Pogány András

Százhalombatta

Olvasson tovább: