Kereső toggle

Nácik kifelé

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nehéz megérteni, miért engedték meg a magyar hatóságok egy neonáci
szervezetnek a felvonulást Budapest kellős közepén. Ausztriában törvény tiltja a
náci tevékenységet. Az 1955-ben aláírt osztrák államszerződés 9. cikkelye
előírja mindenfajta náci tevékenység tilalmát, s ezt beiktatták az osztrák
alkotmányba is.

Egy korábbi vitaműsorban Tamás Gáspár Miklós fő gondja az volt, hogy Bácsfi
Diána nyilaskeresztes-szimpatizánsnak miért kell megadni a jogot ahhoz, hogy
ordas nézeteit előadhassa. A műsorban én vitába szálltam vele, mert a tiltás
híve voltam és vagyok. Ha a TGM-féle ultraliberálisok következetesek volnának,
akkor síkra kellene szállniuk azért, hogy megszüntessék az ENSZ-konvenciót,
amely mindenfajta rasszizmus ellen irányul, hiszen több állam a rasszisták
szabadságát korlátozó törvényeket hozott.

Van, aki úgy gondolja, nem szükséges törvényt alkotni a náci tevékenységek
megakadályozása érdekében. Ők azzal érvelnek, hogy a gyilkosság több mint
kétezer éve bűncselekmény, ennek ellenére napjainkban is emberek ezreit
gyilkolják meg világszerte. Vagyis, a megelőzés szempontjából a gyilkos
megbüntetése nem igazán hatékony. Valami hasonló felfogást képviselnek azok,
akik nem tiltanák törvényi erővel a neonácizmust.

Nem tudhatjuk, mennyivel lenne több neonáci tevékenység Ausztriában a tiltó
törvény nélkül. De vajon el akarja-e valaki törölni a törvényt, mely a lopást
bünteti, csak azért, mert tudjuk, hogy sok tolvaj nem tiszteli?

Igaz, a demokráciának még ellenségeit is meg kell védenie. De az furcsa, hogy az
ultraliberálisok miért csak e törvény ellen foglalnak állást? Miért nem
követelik – például –, hogy a rágalmazást büntető törvényt helyezzék hatályon
kívül? Színre lépnének azért, hogy szabadon lehessen megsérteni a magánszférát,
vagy hogy szabadon lehessen gyűlöletet kelteni a kisebbségek ellen? Legyen
szabad a gyerekpornográfia vagy a nők molesztálása?

Igaz, vannak olyan országok, mint Anglia vagy Franciaország, ahol egyetlen
politikai párt betiltását sem találnák helyesnek. De ezeket az országokat a
politikai stabilitás nagy hagyománya jellemzi. Mi Ausztriában (és ez talán még
inkább vonatkozik Magyarországra) nem rendelkezünk olyan politikai kultúrával,
amely megengedné a tiltó törvény mellőzését. A hatályon kívül helyezés nemcsak
Ausztriában, de a világon mindenütt zöld lámpát jelentene a neonáciknak. Azok
pedig, akik hirdetik, hogy minden érték egyenlő, rossz szolgálatot tesznek a
demokráciának.

Németországban Heinrich Brüning kancellár 1930-tól 1932-ig ellenezte, hogy a
náci pártot betiltsák. Úgy érvelt, hogy Németország ne használja azokat a
módszereket a náci párt ellen, amelyeket az első világháború előtt alkalmaztak a
szociáldemokraták ellen. Brüning „liberalizmusa” katasztrofális volt. Rossz
példa, amely megbénította a német nép akaratát.

Ne felejtsük el, a náci koncentrációs táborokban milliók pusztultak el. A teljes
véleményszabadság vajon segíthet-e egy ilyen rendszer újjáéledésének a
megakadályozásában?

Ausztria szabadsága nem a véleményszabadságról folytatott akadémikus vitákból
született meg, hanem azért, mert a szövetségesek megnyerték a háborút.

Karl Pfeifer, Bécs, Ausztria

Cikkeinkkel kapcsolatos véleményüket

várjuk a hetek@hetek.hu e-mail címre.

A levelek szerkesztésének jogát fenntartjuk.

Olvasson tovább: