Kereső toggle

Vélemény

AKTUÁLIS
KORÁBBI LAPSZÁMOK

2016. 05. 13. (XX/19)

Miért szavazott közel tízmillió amerikai már az előválasztáson Donald Trumpra?
„Ezek az elveim, és ha nem felelnek meg, nos, vannak más elveim is” – jelentette ki Groucho Marx, mintegy megelőlegezve az idei republikánus versengés győztesének krédóját.

2016. 04. 22. (XX/16)

1938 őszén a pánikba esett, meghasonlott, a háború – utoljára alig két évtizede átélt – borzalmaitól még az önfeladásnál is jobban irtózó Európa demokráciái képviseletében Chamberlain brit és Daladier francia miniszterelnök Benito Mussolini társas

2016. 04. 08. (XX/14)

A Történet Szelleme gondolta el Kertész Imre sorsát nekünk. Művein és alakján keresztül üzent a Név Európának meg a világnak.

2016. 02. 19. (XX/07)

Negyedszázad múltán a rendszerváltásra történő reflexiók egyre gyakrabban foglalkoztatják az elemzőket és magától értetődően az akkori politikai élet aktív szereplőit is.
Szulejmán, az irgalmatlan pusztító - 10 ok, amiért nincs helye nálunk a szultán emlékhelyének címmel január végén írtunk a Szigetvárra tervezett Szulejmán-emlékközpontról.

2016. 01. 15. (XX/02)

Rövid időn belül két olyan trauma érte a német közvéleményt, amelyek közvetve vagy közvetlenül a Szíriában zajló polgárháborúval kapcsolatosak.

2015. 12. 23. (XIX/52)

Több mint négy évtizede annak, hogy megjelent a The Camp of the Saints (A szentek tábora), Jean Raspail francia író regénye.
„Már jó ideje megfigyeltem, hogy Mohammed Ben Abbes jelenlétében még a legpimaszabb, legerőszakosabb újságíró is elkábul, elgyengül.

2015. 12. 11. (XIX/50)

Székesfehérvár polgármestere szerint „egy demokráciában mindenkinek, bármely kérdésben lehetősége van a véleménynyilvánításra. Egy város közösségének pedig joga van eldönteni, kinek állít szobrot.
A jelek szerint máris alábbhagyott a nyugati országok kormányainak (és közvéleményének) a párizsi vérfürdőt követően magasba csapott felháborodása és elszántsága.

2015. 12. 04. (XIX/49)

Ferenc pápa hatnapos afrikai körútjának utolsó állomásán a Közép-Afrikai Köztársaságban, Bangui­ban meglátogatott egy mecsetet, ahol cipőjét levéve Mekka felé fordulva imádkozott, majd kijelentette: „A keresztények és a muszlimok test
Törökország, mintha csak bizonyítani akarta volna, hogy eddig is úrrá tudott volna lenni a menekültválságon, a megállapodás másnapján megállított 1300, Görögország felé tartó menekültet. Ám a paktum akár néhány éven belül sokkal súlyosabb...

2015. 11. 13. (XIX/46)

Mindenhez hozzá lehet szokni. Csak idő kérdése.

2015. 10. 02. (XIX/40)

Mivel az európai és az iszlám civilizáció között kibékíthetetlen ellentétek feszülnek, önpusztító gondolat, hogy Európa integrálni tudna akkora muszlim hátterű emberáradatot, amely most végeláthatatlanul ömlik kontinensünkre.

2015. 09. 25. (XIX/39)

Tacitustól származik a mondás, hogy „harag és részrehajlás nélkül” kell történelmet írni. Persze jó és hasznos lenne, ha nemcsak a régmúltról, hanem a jelenünkről formált ítéleteinket sem befolyásolnák irracionális indulatok.

2015. 07. 31. (XIX/31)

Ha áttekintjük az utóbbi idők aktuális eseményeit, akár az olyan távol eső tematikájú híreket, mint a görög válság, a migráció, a szélsőségek megerősödése avagy az egyre terjedő korrupció, akkor arra a meglepő következtetésre juthatun

2015. 07. 03. (XIX/27)

Miközben a világ egyik részén a párizsi, tunéziai és kuvaiti iszlamista terrortámadás több tucatnyi áldozatát siratták, a normális világrend biztosításáért döntő felelősséggel tartozó Egyesült Államokban népünnepélybe torkollt a melegházasság...

2015. 06. 05. (XIX/23)

A menekültek, bevándorlók megfelelő biztosítékok melletti befogadása (a „gazdasági bevándorlóké” is) a zsidó-keresztény kultúra alapértékeihez tartozik.

2015. 01. 23. (XIX/4)

Minden kezdeményezés, amely közéleti állapotaink tarthatatlan ellentmondásainak felszámolására törekszik, figyelemre méltó.

2014. 11. 07. (XVIII/45)

A tervezett internetadó visszavonásáért lezajlott országos tüntetéssorozat olyan félreérthetetlen üzenetet küldött a kormánykoalíciónak, amely messze túlmutat egy újabb adóteher elleni tiltakozás reálisan feltételezhető méretein.

2014. 09. 19. (XVIII/38)

A Nagy Konstantin nevéhez és a milánói ediktum dátumához köthető szemléletváltozás fordulópontot jelentett az állam és az egyház kapcsolatának történetében.

2014. 04. 25. (XVIII/17)

Tisztában vagyok vele, hogy a költségvetési összeg megszerzése reményében induló, kamuval és biznisszel vádolt új pártok még az utált bürokráciával szemben sem számíthatnak osztatlan rokonszenvre – márpedig ezúttal róluk lesz szó.

2014. 04. 18. (XVIII/16)

Úgy tűnik, hogy majd két hét sem volt elég a baloldalnak a jelentős mértékű választási vereség feldolgozására.

2013. 10. 18. (XVII/42)

„Társadalmunk különféle áramlások – tőkeáramlások, információáramok, technológiai áramlatok, a szervezeti kölcsönhatások áramai, továbbá képek, hangok és szimbólumok áramlatai – köré szerveződik” – írja Manuel Castells „A hálózati társadalom kiala

2013. 08. 02. (XVII/31)

Mint néhány napja tudjuk, létezik olyan törvényileg védett, kétezer hektáros tőzegláp az országban, amelynek éppen a mintegy tizedét kitevő legközepe valami rejtélyes okból hivatalosan nem tekintendő lápnak.
Még be sem kapcsolódtak a komoly együttesek az európai hadszíntér kupaküzdelmeibe, mi magyarok már egyetlen hazai klubnak sem szoríthatunk a továbbiakban.

2013. 07. 26. (XVII/30)

Külügyi szakértők tollából két publikáció is megjelent a héten a „magyar modellről” – az egyik értékelés az Internationale Politik hasábjain, a Német Külügyi Társaság orgánumában, a másik az amerikai Külpolitikai Kutató Intézet égisze alatt.

2013. 07. 19. (XVII/29)

Az elmúlt húsz év – végkifejletében mindenképp – a demokrácia tényleges működésének feltételeiről, építőelemeinek egymással harmonizáló és alapelveinek egymást erősítő logikájáról a magyar társadalomnak kevés tapasztalatot juttatott.
Ismét hír lett Szanyi Tibor kijelentéséből, miszerint Gyurcsány Ferenc és stábja szivárogtatta ki annak idején a botránykővé vált őszödi beszédet.

Oldalak