Kereső toggle

A német autógyárak dízelbotránya

Tündérmese, halálos kimenetellel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Néhány évtizeddel ezelőtt a dízelautókat a lehető legolcsóbb és legkisebb fogyasztású, tehát környezetbarát közlekedési eszközként tartották számon. Az európai piacot letaroló német autógyárak egyszerű módszert választottak arra, hogy elhitessék, termékük nem károsítja az emberi egészséget: évtizedeken át szisztematikusan becsapták a hatóságokat és a közvéleményt. Végül amerikai kalandozásukon vesztettek rajta. A nagy dízelbotrány története.

Holger Schmidt-Denker, az N-TV német hírtelevízió mindig kimért parlamenti tudósítója szelíd mosolyt engedett megjelenni szája szögletében. Még el sem kezdődött  a német döntéshozók és a dízelautógyártók csúcstalálkozója, mégis kisebbfajta szenzációval tudott szolgálni élő bejelentkezése során. „Hirtelen bizonytalanná vált a megbeszélés helyszíne, talán a Belügyminisztérium, vagy más, biztonságosabb intézmény ad majd otthont az esedékes találkozónak” – jelentette Schmidt-Denker, aki a szokásos kamerastábokon kívül mindösszesen néhány tucat tüntető társaságában várta a résztvevők bevonulását. A szenzáció maga a szereplők hirtelen jött félénksége volt. Korábban a politika és a második legfontosabb német iparág topmenedzserei rezzenéstelen arccal adták sorozatban nyilatkozataikat, melyekben a „teljes transzparencia”, a „minden lehetséges erőforrásainkat bevetve”, „korszerű dízeltechnológia”, valamint a „visszaszerezzük az ügyfelek bizalmát” és a „made in Germany” kifejezések záporoztak olyan erővel, hogy a fal adta a másikat. Kellett is ez a nyilatkozatáradat, a 2015-ben kirobbant VW-botrány óta a német dízelautó-tulajdonosok homályos tartalmú szoftverfrissítések ígéretén túl nem kaptak semmilyen támogatást. Pedig sokan vannak, akiket érinthet az autósok rémálma, járművük forgalomból történő kivonása  és a behajtási tilalom.

Életveszélyes diadalút

De kezdjük az elején. A dízelmotorok robbanásszerű térnyerése 20 évvel ezelőtt kezdődött. Akkoriban találták ki a német autógyártók az olyan hívószavakat, mint „nyomatékos”, „gazdaságos”, és idővel még azt is hogy „környezetbarát” és egyúttal „sportos”.

A milliárdos marketingmunka és politikai hátszél segítségével a német, majd az európai közvélemény elfogadta, sőt a jövő kiiktathatatlan részeként kezelte a dízelautók tömeges jelenlétét. A kőolaj-finomítóknak és -forgalmazóknak is tetszett, hogy a benzinnél könnyebben előállítható termékre szoktathatják a fogyasztókat, akik szintén boldogan vették tudomásul, hogy a tankolás érezhetően kevesebbe kerül.

A fogyasztók számára az örömök itt véget is értek, a dízelautók ára ugyanis azonos vagy magasabb lett, mint a hasonló teljesítményű benzineseké, miközben javításuk drágább, használatukkal több kényelmetlenség járt együtt. Ezeket a nehézségeket folyamatosan kiküszöbölték ugyan, de ezáltal az autók komplikáltabbakká váltak, ami a mai napig visszaüt üzembiztonsági problémák és végső soron magas javítási költség formájában.

Az olcsó üzemanyag kora is véget ért: a dízel üzemanyag régóta azonos árú vagy drágább,  mint a benzin. A dízel versenyelőnyeként maradt az alacsony fogyasztás. A német gyártók marketinglogikája szerint az alacsony fogyasztás egyenlő az alacsony környezetszennyezéssel.

Erre a logikára szükség is volt. Az Európai Unió ugyanis 2008-ban kihirdette az Európai Levegőtisztasági Irányelvet, melyet a tagországok, így Németország is beépített saját jogrendjébe. Ez alapján bárki, aki a jogszabályban meghatározottnál szennyezettebb levegőt kénytelen szívni, perelhet, és bírósági úton levegőtisztaságot javító intézkedéseket kényszeríthet ki. Márpedig határérték-túllépés sok német városban előfordul. De nem történt semmi. A legtöbb helyen nem mértek, ahol mértek, nem jelentették, ahol jelentették, a hatóságok nem tettek semmit.

Négy évvel később az Egészségügyi Világszervezet, a WHO tagszervezete, az International Agency for Research on Cancer megváltoztatta a dízelautók egészségügyi hatásainak minősítését; a korábbi „valószínűleg rákot okoz” címke helyett a „biztosan tüdőrákot és valószínűleg húgyhólyagrákot okoz” minősítést adta dízelmotorok kipufogógázára, a cigarettafüsttel, az azbeszttel és a plutóniummal egy veszélyességi szintre emelve azt.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.