Kereső toggle

A kormány és az NGO-k

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Országgyűlés elé került a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvénytervezet. A javaslat, amely adminisztratív előírásokat tartalmaz, s indoklásában nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozik, az egyházi és sportszervezeteket nem érinti.

A külföldről finanszírozott NGO-k listázását először a Jobbik kezdeményezte 2013-ban, nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva. A 2014-es választásokat követően a kormány is lépett az ügyben: Kehi-vizsgálat indult a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) hazai koordináló szervezeténél, az Ökotárs Alapítványnál, azzal az indokkal, hogy az NCTA-forrás közpénz, amiből olyan szervezeteket pénzelnek, melyek beavatkoznak a magyar belpolitikába. A norvégok tiltakoztak, a kormány pedig azóta is próbálja ellenőrzése alá vonni az NCTA-pénzek elosztását.

Így látja a kormány

Idén januárban Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese helyezte kilátásba „a Soros-birodalom álcivil szervezeteinek kitakarítását” az országból, melyeket szerinte azért tartanak fenn, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött. Németh nevesítette a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Transparency International Magyarországot, valamint a Magyar Helsinki Bizottságot. Különböző hírek keringtek a várható törvényi szabályozásról, a civil szervezetek vezetőinek kötelező vagyonbevallásáról, mígnem a 444.hu egy hete közzétette a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvénytervezetet.

A tervezet szerint külföldről támogatott szervezetnek minősül minden olyan egyesület vagy alapítvány, amelynek egy adóévben a külföldről származó bevétele eléri a 7,2 millió forintot – azaz a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos törvényben meghatározott összeg kétszeresét. Ebbe nem számítanak bele azok az uniós források, melyeket költségvetési szerveken keresztül kapnak a civilek.

Ha a külföldi támogatások elérik a limitet, a szervezet köteles 15 napon belül bírósági nyilvántartásba vetetni magát, mint külföldről támogatott szervezet, majd évente költségvetési beszámolót is beadni. A bírósági nyilvántartás alapján minisztériumi hatáskör lesz a Civil Információs Portál működtetése, ahol a külföldről támogatott szervezetek listáját havonta frissítik. Ha egy listán szereplő szervezet külföldi bevételei öt éven át nem érik el a limitet, akkor törlik a listáról.

A külföldről támogatott szervezetek továbbá kötelesek honlapjukon, kiadványaikban, közleményeikben feltüntetni, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek. Engedetlenség esetén kétszeri ügyészi felhívás, pénzbüntetés, legvégső esetben pedig bírósági eljárás és a szervezet törlése várható.

Az indoklás szerint közérdek világossá tenni azt, hogy e szervezetek milyen érdekeket képviselnek, mivel reális veszély, hogy a civil társadalom szerveződésein keresztül külföldi érdekcsoportok befolyásolni akarják a magyar politikai és társadalmi életet. Ez a folyamat a szerzők szerint erősen veszélyeztetheti hazánk nemzetbiztonságát és szuverenitását. Mint írják, a fokozott ellenőrzést a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása, az átláthatatlan pénzmozgások is indokolják, összességében pedig az átláthatóság biztosítása hozzájárul a szervezetek iránti közbizalom fenntartásához.

Így látják az érintettek

Az érintett szervezetek ezt ellenkezőleg látják, szerintük a legnagyobb kárt épp a megbélyegzés és ezáltal a hiteltelenítés okozza. Különböző érintettek – köztük a Transparency, az Amnesty International Magyarország és a TASZ – azt hangoztatják, hogy eddig is teljesen átláthatóan működtek, s ez a törvénytervezet az ellenük folytatott hecckampány része, csak kezdőlépés a kormánykritikus civileket üldöző putyini rendszer felé.

Nem sokkal korábban száz hazai NGO írta alá azt a nyílt levelet, amiben arra kérik a kormányt, hogy hagyja szabadon működni a civileket, akik többnyire pótolhatatlan feladatokat látnak el a társadalomban, sokszor az állam helyett, és legkevésbé az állam pénzéből. Az egyik aláíró szervezet, a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány vezetője, L. Ritók Nóra a Heteknek elmondta: nem tartja valószínűnek, hogy egy ilyen levél meghatja a törvényhozókat, de reméli, hogy a társadalomban visszhangra talál. Hozzátette: sajnos egyre inkább tapasztalható a civilek között is egy félelem, igazodási kényszer. „Ha valaki nem akar a kormány, netán az ellenzék mögé sem beállni, pártérdekeket kiszolgálni, függetlenként egyre inkább ellehetetlenül” – tette hozzá.

Egy ellenzéki vélemény

A Párbeszéd Magyarországért társelnöke, Szabó Tímea szerint ha ez a tervezet kerül elfogadásra, akkor „pont azoknak nem lesz bejelentési, beszámolási kötelezettsége, akik egyébként mondjuk iszlám fundamentalista terrorszervezetektől kaphatnak támogatást”. Szabó a törvénytervezetnek arra a részletére utalt, mely szerint a regisztrációs kényszer nem vonatkozik az egyházi és a sportszervezetekre. Felvetése azért is aggályos, mert a magyar tervezet prototípusaként emlegetett 2012-es orosz civil törvény – amely a vallási szervezeteket is bevonta a magukat külföldi ügynökként regisztrálni köteles, külföldről támogatott szervezetek sorába –, keresztény, főként protestáns gyülekezetek üldözésének is teret nyitott. Az orosz törvényben nincs bevételi limit, s ha valaki olyan szervezettől fogad el támogatást, amelyik rajta van a külföldi ügynöklistán, az maga is a listára kerül. Tovább súlyosbította a helyzetet a tavaly nyáron meghozott orosz terrorellenes törvény, amely az orosz ortodox egyház tevékenységén kívül gyakorlatilag minden missziós tevékenységet betiltott az egyházépületek falain kívül. A Jehova Tanúi felekezet működését idén március végén függesztette fel az orosz igazságügyi minisztérium annak „szélsőséges tevékenysége miatt”.