2006 és 2011 között, az egyik legintenzívebb pénzügyi időszakban, Sheila Bairnek központi szerepe volt az amerikai bankcsődök kezelésében. Részt vett a Bázel III-ként ismert globális szabályozói rendszer kidolgozásában, valamint az USA pénzügyi felügyeletének újragondolása is részben az ő keze munkája. Egyik legfőbb törekvése volt a fennálló jelzáloghitel-tartozások kondícióinak megváltoztatása, ám sem Bush, sem Obama idején nem talált komoly támogatókra ez ügyben. 2011-ben, a búcsúelőadásában költői kérdést intézett az amerikai bankszövetség tagjaihoz: „Úgy emlékezzen önökre a történelem, mint akik támogatták a szabad piacgazdaság és a közös felelősségvállalás helyreállítását az amerikai gazdaságban, vagy úgy, mint akik saját rövid távú érdekeiket szem előtt tartva ellenálltak minden olyan reformnak, amely helyreállította volna pénzügyi piacainkon a bizalom és korrektség légkörét?” Sajnos nem aratott vele osztatlan sikert – idézte fel az eseményeket a Bloomberg riportja.
A kansasi republikánus családból származó, idén hatvankét éves Sheila Bairt azonban nem törte össze az, hogy sokszor szélmalomharcra kényszerült a bankvezérekkel és a pénzügyi lobbistákkal szemben. Ma, öt évvel később elmondhatja magáról, hogy immár második éve sikeresen vezeti a Washington College-ot, ahol sokak szerint forradalmi munkát kezdett el a diákhitelek kezelésében.
„A szüleim nagyon óvatos emberek voltak – olvasható a Bloomberg cikkében. – Ez a kockázatkerülő és prudens pénzügyi kultúra egy életre belém ragadt.” A jogi végzettségű Bair eleinte egy kansasi szenátor mellett dolgozott, majd évtizedekre a pénzügyminisztérium vonzáskörébe került, és innen lépett tovább a már említett FDIC-hez. Ezt követően egy nonprofit intézménynél volt tanácsadó, amikor rátalált a Washington College, ahová egy „nem tradicionális” vezetőt kerestek, aki képes „helyreállítani az iskola hírnevét”. Az elmúlt évek azt mutatják, hogy jó úton haladnak efelé.
2016. 09. 30. (XX/39)
