Kereső toggle

Diszkont dinasztiák

Háború az Aldi tulajdonosai között

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Még a Jetiről is többet tudunk, mint róluk” - írta nemrég az Aldit alapító és ma is tulajdonló Albrecht családról a Forbes magazin, utalva ezzel Németország második leggazdagabb famíliájának rejtőzködő életmódjára. Az aktuális botrányt azonban már egyre nehezebb eltitkolniuk: ifjabb Theo Albrecht ugyanis kisebb hadjáratot indított saját sógornője ellen az Aldi Nord megszerzéséért.

Az 1962-ben területileg szétvált üzlethálózat (lásd keretes írásunkat) egyik fele ifjabb Karl Albrecht és családja vezetése alatt áll, míg a másikat Theo és testvére, Berthold Albrecht igazgatja. A rákban szenvedő Berthold 2012-ben bekövetkezett halála óta pedig annak özvegye, Babette diszponálhat a vállalat ráeső része felett, Theo nem kis bosszúságára. A hölgy ugyanis szívesen költi a család pénzét vintage autókra és drága művészeti alkotásokra – írta a Bloomberg. Ezt pedig egy vérbeli „Billig Brüder”-leszármazott (az idősebb Karl és Theo Albrecht gúnyneve, Olcsó Fivérek) nem nézheti tétlenül. Ez ugyanis mélységesen ellentétes az Aldi egész filozófiájával. Az Aldi ugyanis maga a megtestesült egyszerűség: múltidéző berendezések, filléres élelmiszerek. Sőt: a 2000-es évekig kézzel pötyögték be a termékkódokat, mert spóroltak a vonalkód-leolvasókon, és még hitelkártyákat is csak tavaly óta fogadnak el az üzleteikben.

Theo most a bíróságon keresztül óhajtja elperelni a céget Babettétől és annak öt gyermekétől (akik egyébként mind huszonéves lányok, köztük négyesikrek). A mostani harc nem éppen gumicsontokért folyik: az Aldi – a céges szétválás ellenére – mindmáig Németország egyik legnagyobb gazdasági sikersztorija. Tavaly csak Németországban 12,3 milliárd euró nettó bevételt könyvelt el. Az Aldi napjainkban is 17 országban van jelen. A legfrissebb Forbes-adatok szerint az ifjabb Theo Albrecht (és családja) vagyona jelenleg 20,7 milliárd dollár, és ezzel Németország második leggazdagabb embere, a világranglistán pedig a 34. helyen áll. Ennél többet azonban nem is nagyon lehet tudni róluk. Az öt lány nevét és életkorát is csak sejteni lehet. Ifjabb Theóról pedig mindössze egy homályos paparazzokép áll az újságok rendelkezésére.

Az Aldi egyik volt menedzsere szerint nem csoda, hogy a fiatalabb generáció fellázad a beteges spórolás ellen. Véleménye szerint ami a cégnél folyt az ottléte alatt, az egyszerűen elviselhetetlen. A cégvezetésben megnyilvánuló spórolási technikáik is legendássá váltak: a Daily Mail írása szerint a középvezetők a munkamegbeszéléseken sokáig csak pár centis ceruzacsonkokkal jegyzetelhettek.

Érintettek szerint Babette szeretné „modernizálni”, felturbózni az Aldi Nord alá tartozó üzleteket – írja a Bloomberg. Ezt azonban sem ő, sem Theo nem volt hajlandó kommentálni a lap számára.

A harc 2013-ban kezdődött, amikor Berthold halála után megindult a helyezkedés a bolthálózatot kommandáló tröszt igazgatóságában. Babette elküldte a régi családi jogászt, mivel úgy érezte, hogy a háttérben Theo táborát erősítette, és direkt úgy alakította az igazgatótanácsot, hogy a lányai befolyása csökkenjen. Az asszony arra is hivatkozott, hogy 2010-ben Berthold már annyira beteg volt, hogy nem tudta milyen változtatásokba egyezik bele a jogász hatására. Erre Theo kerek perec kijelentette, hogy Babette csak kerékkötője a vállalatnak, és felszólította, hogy a privát költéseit rendelje alá a cégcsoport érdekeinek. Babette és az öt lány évi 25 millió eurót kap a tröszttől, ami Theóék szerint több mint túlzás. Az özvegy is visszavágott, mondván, hogy az ő magánügye, hogy mire költ, és még Theo kivásárlási ajánlatát is elutasította.

Külső szemlélők azonban inkább találják nevetségesnek, hogy Theo a cég becsületét és jó hírét félti, amikor ez az aktuális „iszapbirkózás” jóval többet árt a vállalatnak, mint Babette életmódja – idézi a Bloomberg cikke. Idén januárban Babette és lányai pert nyertek a bíróságon a 2010-es méltatlan változtatásokkal kapcsolatban. Erre Theo válasza: a sajtóhoz fordult, és kiteregette a sógorasszony szennyesét – többek között – a Handelsblattnak és a Stern magazinnak. A vicc az, hogy a milliárdosok viszonylatában az özvegy életmódja még csak nem is kirívó: egy kertvárosi, visszafogott, márványburkolatos, kétszintes háza van Essenben. Tavaly pedig készült róla egy kép, amelyen a düsseldorfi divatbemutatón volt látható elegáns ruhában. Babette és Berthold egyébként a 80-as években ismerkedtek meg, és a hírek szerint – talán az asszony hatására – Berthold sem vetette meg a luxuscikkeket. A német sajtó tanúsága alapján a férj 100 millió eurót költött autókra, festményekre, szobrokra. Többek között egy 1939-es Mercedes Roadsterre és egy 60-as évekbeli Ferrarira is.

„Az Aldinak mint cégnek azonban sokkal inkább a versenytársaival kellene foglalkoznia, és az olyan agresszív piacnyerőkkel, mint például az internetes vásárlás” – idézi a piaci szakértőket a Bloomberg. Az Aldi is tett már néhány bátortalan lépést a fényűzés irányába (jobb berendezések, ismertebb márkák beemelése, szezonális luxustermékek), de meg sem közelíti például a nagy rivális Lidl kínálatát, amely már évek óta árusít friss gyümölcsöt, zöldséget és kulináris különlegességeket is. „Az Aldi-féle megszorításoknak az ideje lejárt – állítja Martin Kuhna, a 2015-ös The Albrechts című könyv szerzője. – Ha én lennék Theo tanácsadója, azt mondanám neki: nyugodj le egy kicsit! Annál is inkább, mivel ő maga szegte meg a család híres némasági fogadalmát” – tette hozzá.

 

Aldi-történelem

Karl és idősebb Theo Albrecht miután végigharcolták a második világháborút (az előbbi az orosz fronton küzdött, ahol meg is sebesült, az utóbbi viszont Rommel seregében volt Afrikában logisztikus), 1946-ban létrehozták az Aldit, amelynek elnevezése röviden az „Albrecht Diskont” megfelelője. Ekkor vették át édesanyjuk 1913 óta működő vegyesboltjának irányítását a németországi Essenben. A kis helyi üzletből pedig évtizedek alatt az ország egyik legnagyobb boltláncolatát hozták létre, amelynek jelszava kezdettől fogva az olcsóság volt. Alapötletük szerint a megenegedett maximális árból 3 százalékot engedtek. Emellett pedig minden a hatékonyságról szólt: nem költöttek reklámokra, nem árultak friss árut, és minden boltjukat olyan kicsire szabták, amennyire csak lehetett. Eladatlan áru nem maradhatott a polcokon!
1960-ban aztán a hálózatot két részre bontották, miután a testvérpár nem tudott megegyezni abban, hogy árusítsanak-e cigarettákat a boltokban. Ekkor már 300 üzletük volt, akkori értéken 90 millió márkás cash flow-val. Így azonban az Aldi Nord – amely Németország északi és keleti régióit fedi le – Theóhoz került, míg az Aldi Süd – amely eredetileg a déli és nyugati területekért volt felelős – Karlhoz. Néhány évvel később mind pénzügyileg, mind jogilag is teljesen különváltak, viszonyuk pedig „barátságos” maradt. A vasfüggöny lehullása utáni expanzió révén Theo részlege megjelent a Benelux államokban és Dél-Európában, míg Karl ága Kelet-Közép-Európa mellett sikeresen megjelent a brit, az amerikai és az ausztrál piacokon is. (Amerikában az Aldi Nord is jelen van Trader Joe’s néven.)
Az erősen katolikus család az évtizedek során szentekről elnevezett trösztöket is létrehozott a vállalati kontroll könnyebb megvalósítása érdekében (ezek: Markus, Jakobus, Lukas). 1971-ben hirtelen reflektorfénybe kerültek: Theót elrabolták, és váltságdíjat követelve 17 napig fogva tartották. Az egyik elrablója egy adósságokkal terhelt ügyvéd volt, aki maga is személyi igazolványt kért az áldozatától, hogy azonosítsa, mivel annyira nem volt ismert az arca... Az ügy gyorsan lezárult, és a váltságdíj kifizetése után Theo kérvényezte, hogy ezt az összeget (hét millió márkát) nyilvánítsák adómentes jövedelemmé. Ezt követően Theo már csak páncélozott autóval közlekedett, és sosem választott kétszer egymás után azonos útvonalat. Az idősebb Karl és Theo a kilencvenes évek elején vonult vissza az aktív cégvezetéstől. Híresztelések szerint volt egy eldugott kis szigetük az Északi-tengeren, ahová eljártak golfozni és egyéb hobbijaiknak – úgymint az orchideatermesztés és az antik írógépek gyűjtése – élni. Theo 2010-ben, Karl pedig 2014-ben, 94 éves korában hunyt el.