Kereső toggle

Pénz kontra félelem

Feszültségek a TTIP miatt Németországban és Amerikában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Barack Obama látogatását követően az elmúlt hetekben ismét felerősödtek az úgynevezett TTIP, vagyis a Transzatlanti-Szabadkereskedelmi Egyezményről szóló viták Németországban. A rövid kifejezés elsőre nem tűnik túl izgalmasnak, ha azonban a titkos berlini olvasóterem és a szigorúan őrzött iratok kerülnek szóba, máris más a helyzet.

Berlinben, a híres Scharnhor-straße-nél a német gazdasági minisztérium szigorúan őrzött olvasótermében helyezték el a TTIP, vagyis az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások aktáit.

A dokumentumokba – folyamatos megfigyelésük mellett – csak képviselők tekinthettek be, azokról semmilyen másolatot, sem jegyzetet nem készíthettek, a helyiségben pedig maximum két órát tartózkodhattak. Az olvasóterembe való belépés előtt minden technikai eszközt, így természetesen a telefonjaikat is le kellett adniuk. Mivel rendkívül tömény, szinte már-már a kódnyelvek szintjén megalkotott jogi-gazdasági szakszövegekről van szó, ez egyáltalán nem mellékes körülmény. Az olvasótermet körülövező rejtelmes feszültség egészen addig tartott, amíg néhány nappal ezelőtt, május elején a világhírű környezetvédő szervezet, a Greenpeace – ki tudja, milyen forrásból – nyilvánosságra nem hozta a dokumentumok tartalmát. Könnyen lehet azonban, hogy a TTIP mégis csak innentől válik igazán izgalmassá. Egybehangzó német lapértesülések szerint ugyanis a Greenpeace lépését követően Angela Merkel német kancellár asszony azonnal rátaposott a gázpedálra annak érdekében, hogy minél hamarabb aláírásra kerülhessen az USA és az EU közti egyezmény. De miről is szól ez az elsőre szinte kémfilmbe illő történet?

Pénz kontra félelem

Németországban jelentős várakozás előzte meg Barack Obama április végi látogatását, amelynek során a politikai örökségét jól kifejező szabadkereskedelem, illetőleg a liberalizált világpiacok mellett kívánt érvelni. Márpedig a TTIP, vagyis a Transzatlanti Szabadkereskedelmi Egyezmény éppen ennek letéteményese, egyúttal az Obama-kormányzat egyik utolsó nagy dobása lehet.

A TTIP-ről szóló tárgyalásoknak óriási, úgymond világgazdasági jelentőségük van.

Az egyezmény az Európai Unió és az Egyesült Államok között alapvetően határozná meg a két „államközösség” gazdaságát és politikai kapcsolatát. Arról, hogy a TTIP-nek a jelenleg rögzített feltételekkel pontosan milyen kihatása lehet, még a legnevesebb szakemberek is vitákat folytatnak.

Az egyezmény alapvető célja, hogy leépítse az Amerika és Európa között fennálló kereskedelmi akadályokat. Vagyis a vámokat, illetőleg az árukra, szolgáltatásokra vonatkozó eltérő előírásokat. Hogy ez mit jelenthet? Ismert példa erre az amerikaihoz képest általában szigorúbb európai szabályozás az élelmiszerek területén, amilyen például a génmódosítás tilalma a mezőgazdasági cikkek vonatkozásában. Hasonlóan eltérő szabályok vannak még a gyógyszer-, a gépjármű-, a nehéziparban is, vagy az egészségügyben, illetőleg a gazdaság rengeteg más területén. Ugyancsak jelentősen befolyásolná az egyezmény a pénzügyi szektort, ami már csak azért is érdekes, mert a 2008-as gazdasági világválság után az Egyesült Államokban éppen ezen a területen – európai mércével mérve is – szigorú szabályozásokat vezettek be. A példákat hosszasan lehetne sorolni.

Bár különböző szcenáriók láttak napvilágot a megállapodás következményeit illetően, a legtöbbek által elfogadott forgatókönyv szerint – rövid távon – óriási gazdasági növekedést eredményezne a paktum, legalábbis egyes országokban. Németországban ez 150-200 ezer új munkahelyet jelentene, az Egyesült Államokban több mint 1 milliót. Ezek óriási számok lehetnek a 2012 óta drasztikusan lelassult világkereskedelemben.

Ellenállás Németországban és az Egyesült Államokban is

A TTIP-ről szóló tárgyalások az Egyesült Államokhoz hasonlóan Németországban is jelentős politikai ellenállást váltottak ki. A köz- véleményt nem a gazdasági szakértők előrejelzései rázták meg leginkább. Az ősszel a TTIP ellen utcára vonult mintegy 150-250 ezer tüntető, illetőleg a Barack Obama látogatásakor Hannoverben felvonuló mintegy 35 ezer ember is elsősorban az egyezmény környezetvédelmi, ökológiai kockázatai miatt demonstrált. A TTIP legfőbb ellenzői adatvédelmi aggályokról, a munkavállalók és a fogyasztók jogairól vagy éppen állatkísérletekről beszélnek. Valójában azonban jelentős kérdéseket vet fel az egyezmény hosszabb távú gazdasági kihatásai tekintetében is: Hogyan tudja majd felvenni a versenyt például az építőipar területén egy magyar cég egy amerikaival? Milyen kihatása lehet a közép-kelet-európai országok gazdaságára vagy a fejlődő országokéra?

Amerikában az elnökválasztási kampányban a TTIP többször is előkerült témaként. A szabadkereskedelemmel kapcsolatban hintapolitikát folytató Hillary Clinton eddig távolságtartó magatartást tanúsított a TTIP-vel szemben, míg a baloldali politikai programjáról elhíresült demokrata Bernie Sanders elutasította azt, ahogyan a republikánus Donald Trump is.  Németországban Angela Merkel egyértelműen a transzatlanti megállapodás nyélbe üté- séért küzd, ami ugyancsak hozzájárulhatott az utóbbi időben tapasztalható népszerűségvesztéséhez. A legfrissebb felmérések szerint ugyanis Németországban a lakosság jelentős része ki- fejezetten ellenzi a szabadkereskedelmi egyezmény aláírását.