hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Warren Buffett imázsgondjai
Vizet prédikál?

2015. 11. 27.
Kevés olyan ember él ma a földön, aki ne ismerné Warren Buffett amerikai dollármilliárdos nevét. A nagy nyilvánosság előtt már szinte  leronthatatlan nimbusszal rendelkezik: egy szerény, omahai filantróp üzletember képe él róla az emberekben. A The Wall Street Journal (WSJ) legutóbbi portréja szerint azonban a cselekedetei korántsem állnak összhangban a rendszerint hazafias és erkölcsös kijelentéseivel.

Állítólag egyre elterjedtebb mondás amerikai üzleti körökben, hogy „cselekedj úgy, ahogy Warren Buffett csinálja, de ne úgy, ahogy mondja”. 2011 augusz­tusában a milliárdos a The New York Times lapjain arról panaszkodott, hogy az állam nem tesz elég terhet a gazdagokra, mintegy kényeztetve őket és megkímélve őket a közös tehervállalástól. Az ehhez csatlakozó milliárdos barátaival együtt azt vallották, hogy ők nem éreznék meg az adóemelés hatását, viszont az átlagemberek adóterheit akár két százalékkal is lehetne csökkenteni ennek fejében. Ezzel természetesen messzemenőkig egyet tud érteni az amerikai társadalom, viszont a Buffett személyével fémjelezett vállalatok már korántsem tanúsítanak ilyen felelősségteljes magatartást. A Berkshire Hathaway vállalatcsoport például – amelynek Buffett már hosszú évtizedek óta többségi tulajdonosa és vezérigazgatója – 2014 végén mintegy hatvankét milliárd dollárnyi társasági adót „késleltetett” különböző befektetések és pénzügyi trükkök segítségével. Ami – tegyük hozzá – önmagában nem olyan ismeretlen eszköz a pénzügyi nagyágyúk világában. (Nemrég például Soros Györgyöt is hasonlók miatt citálta elő az angolszász sajtó.) Az adók minimalizálása pedig amúgy is bevett gyakorlat az Egyesült Államokban, és szakértők véleménye szerint Buffettnek vállalatvezetőként kötelessége is, hogy cége a lehető legkevesebb adót fizesse. Támogatói úgy vélik, hogy azon állításai, miszerint az adórendszer átalakításra szorul, nem jelentik azt, hogy neki, illetve vállalatának önkéntes módon több adót kellene fizetnie. Ez persze felmenti valamennyire a milliárdost a képmutatás vádja alól, ám az egyéb viselt dolgai már annál kevésbé.

2014 márciusában például Buffett befektetési vállalata hárommilliárd dollárt fektetett a Burger King és a kanadai Tim Horton gyorsétteremlánc egyesülésébe. A The Independent brit magazin beszámolója szerint a tranzakció kritikusai azzal vádolják a vállalatot, hogy a magas amerikai nyereség­adók elkerülése végett költöztették a cég központját a szomszédos országba – és ehhez még az „adóreformok nagy barátja” is asszisztált.

Mivel Buffettet az emberek többnyire a nagy múltú és patinás Berkshire Hathaway vállalattal azonosítják, eléggé meglepődnek, amikor a milliárdos személyében egy keménykezű befektetővel találkoznak. Így a George Washington Egyetem jogprofesszora szerint nem is csoda, hogy képmutatással vádolják, hisz „elég nehéz egyszerre profitmaximalizálónak és erkölcsösnek is lenni” – mondja.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!