Kereső toggle

EQ-val a csúcsra

Vezető érzelmek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Manapság már nem elég „okosnak” lenni egy vezetői pozíció betöltéséhez. Egyre több dolog bizonyítja, hogy az érzelmeknek igenis van helyük az üzleti életben. Egyre többször találkozhatunk velük állásinterjúk alkalmával, és nemrég a Time magazin is terjedelmes cikket közölt az „érzelmileg intelligens” emberek jellemzőiről.

Természetesen az értelmi képességek és a klasszikus IQ továbbra is fontos tényezők az előrejutásban. Ám valószínűleg mindenki találkozott már olyan kollégával, vagy éppen felettessel, aki bár intellektuálisan a topon volt, a környezetével való kapcsolatát sűrű konfliktusok jellemezték. Az elmélet, miszerint a teljesítményt nemcsak az intelligenciánk, hanem sokkal inkább az érzelmi intelligenciahányadosunk (EQ) határozza meg, nem új keletű.

A téma klasszikusát Daniel Goleman írta 1995-ben Érzelmi intelligencia címmel. Goleman, mint az EQ „feltalálója” a vezetői képességek három összetevőjéről beszél: a technikai készségekről (például a könyvelés, tervezés), értelmi képességekről (például az elemző gondolkodás) és az érzelmi intelligenciát mutató kompetenciákról, például a másokkal való bánásmódról.

Az EQ és a siker

Kutatásában, amelynek során közel kétszáz globális vállalatot vett górcső alá sikeres vezetők után nyomozva, arra a következtetésre jutott, hogy a sikeres vezetőket kizárólag az EQ területén mutatott erősebb képességeik különböztették meg kevésbé sikeres társaiktól. Pontosabban kutatások bizonyítják, hogy átlagos intelligenciahányadosú, de magas EQ-jú emberek az esetek 70 százalékában lekörözik a magasabb IQ-júakat. Továbbá az is tény, hogy a legjobb teljesítményt nyújtók 90 százalékának magas az EQ-hányadosa, míg az átlagosan teljesítő dolgozók csupán ötödére igaz ugyanez – írta erről a Time.

Az egyik nagy kozmetikai cég például – a fentiekre alapozva – egyszer a leendő értékesítőinek felvételét érzelmi kompetenciák mentén végezte, és kiderült, hogy a magas EQ-val rendelkező ügynökök messze túlteljesítették a hagyományos módon bekerült munkatársaikat, valamint sokkal kisebb arányban hagyták el a céget. Statisztikák szerint a magas EQ-val rendelkező dolgozók átlagosan 29 ezer dollárral többet keresnek évente, valamint az EQ minden egyes százalékpontos növekedése 1 300 dollár pluszt jelenthet évente. Ennek egyszerű oka van – állítják a szakértők.

Fontos az önismeret

Az EQ számos olyan tulajdonságért felelős, amelyek a sikert elősegítik. A Time szerint ilyen tulajdonság az, hogy „tisztában vannak az erősségeikkel és gyengeségeikkel”, vagy hogy „jó az ítélőképességük” és „őszintén érdeklődnek az embertársaik iránt”, illetve jellemzően „pártolják a változásokat, mert rugalmasak és jól adaptálnak”. Csak hogy néhányat említsünk az általuk azonosított 18 jellemzőből.

A téma másik híres képviselője, Travis Bradberry szerint – aki egyben az idézett Time cikk és az  Emotional Intelligence 2.0 című könyv társszerzője is – az EQ személyes és társasági kompetenciákból tevődik össze. Az embernek először is ismernie kell saját magát, tisztában kell lennie a saját érzéseivel, ugyanakkor megfelelően kell menedzselnie azokat. Másrészről az embernek meg kell értenie mások érzéseit, olvasnia kell bennük, majd úgy alkalmaznia ezt az ismeretet, hogy ez előre vigye a kapcsolatait. Az önismeret után pedig a legfontosabb az önuralom – állítják a szakértők.

Önfegyelem és hidegvér

„Az önfegyelem gyakran egy belső dialógusként működik és fő szerepe, hogy kiszabadítson minket érzelmeink börtönéből”– írta egyszer Goleman a Harvard Business Review-ban. Önfegyelem nélkül egy főnök sem képes olyan környezetet teremteni alkalmazottai számára, amiben jól érzik magukat, hiszen egy olyan vezető, aki uralkodni tud az érzésein, megbízható a munkatársak szemében. Goleman beszámol egy nagy élelmiszercég igazgatójáról, aki sokszor érzett késztetést arra, hogy a profitot növelve, magasabb árat kérjen megrendelőitől. Azonban rendszerint úgy döntött, hogy tisztességes ajánlatot tesz a vevőknek, így önfegyelme segítségével a gyors nyereség helyett olyan hosszú távú, őszinte kapcsolatokat sikerült kialakítania az elosztóival, hogy az többszörösen visszahozta egy esetleges nyerészkedés árát. Goleman szerint az üzleti világban nem becsülik meg eléggé, és gyakran „halvérűnek” bélyegzik az önfegyelmet gyakorló embereket. Nagyobb tehetséget tulajdonítanak a lendületes, temperamentumos vezetőknek, mivel karizmatikusabb embereknek tartják őket. Ugyanakkor ezeket a klasszikusan vezető személyiségnek vélt embereket gyakran pontosan a lobbanékonyságuk akadályozza meg a megfelelő hatékonyság elérésében – teszi hozzá.

Nem mindegy, mi motivál

Ha van olyan tulajdonság, amely  minden egyes vezető sajátja, az a motiváltság. Az érzelmi intelligenciával rendelkező embereket azonban nem a pénz vagy a pozíció motiválja, hanem a teljesítmény. Valami arra indítja őket, hogy folyamatosan az elvárások fölött teljesítsenek, legyen az a sajátjuk vagy a vállalaté. Goleman szerint a jó vezetők egyik fontos ismérve, hogy mélyen, alapvető módon arra motiváltak, hogy jó teljesítményeket érjenek el. Keresik a kreatív kihívásokat, szeretnek tanulni, és örömüket lelik a jól elvégzett munkában. Nem nyugszanak bele a dolgok jelenlegi állapotába, folyamatosan azt keresik, miként lehetne jobban csinálni, újra és újra megkérdezik, hogy miért egy bizonyos módon, és nem másképp végez el a vállalat egy-egy feladatot. Ők még reménytelennek tűnő helyzetekben is optimisták tudnak maradni, és tapasztalatszerzésként élik meg a kudarcokat is.

Empátia

Az EQ-ban „gazdag” emberek további és igen lényeges tulajdonsága az empátia is. A klasszikus példa szerint egy nagy brókercég egyik divíziójának igazgatója, miután megtudta, hogy a cég nemsokára összeolvad egy rivális brókerházzal, összehívta alkalmazottait és tömör beszédet mondott, melyben azt hangsúlyozta, hogy nagy leépítések várhatók. Ezzel szemben a cég másik divízióvezetője azzal biztatta a beosztottait, hogy ne aggódjanak, igyekezni fog mindenkit fair elbánásban részesíteni, és együttérzését fejezte ki a történtek miatt. A következő hónapokban az első divízió bevétele jelentősen csökkent, az emberek nem voltak motiváltak, míg a második a nehéz időszak ellenére magas eredményeket ért el.

 

Az érzelmileg intelligens ember 18 jellemzője

1. Széles körű szókinccsel rendelkezik az érzelmei kifejezésére.
2. Érdeklődik más emberek és a környezete iránt.
3. Pártolja a változásokat, rugalmasan alkalmazkodik.
4. Tisztában van az erősségeivel és a gyengeségeivel egyaránt.
5. Jó az ítélőképessége a környezetében élő emberekkel kapcsolatban.
6. Nehéz megbántani.
7. Tud nemet mondani – saját magának és másoknak is.
8. Nem azonosítja magát a hibáival, de tanul belőlük.
9. Úgy ad, hogy nem vár érte viszonzást.
10. Nem haragtartó.
11. A nehéz természetű embereket is jól kezeli, lecsillapítja.
12. Nem perfekcionista.
13. Megbecsüli azt, amije van.
14. Képes kikapcsolni, lazítani.
15. Nincs szüksége állandó adrenalinpumpára.
16. Eleget alszik.
17. Nem szidja saját magát, nem beszél magáról folyton negatívan.
18. Senkinek sem engedi meg, hogy elrontsa az örömét.