Kereső toggle

Jön az ingyen pénz korszaka Európában?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A jegybanki beavatkozás és a mennyiségi könnyítés fogalmával a közelmúltban sokszor találkozhattunk az amerikai pénzpiaci hírekben, de március óta már Európában is téma a mennyiségi könnyítés. Mivel jár egy ilyen pénzpiaci manőver a piaci szereplők és a nemzetgazdaságok helyzetére nézve? Csernok Miklós pénzügyi szakembert és tanácsadót, a Kiszamolo.hu szakemberét kérdeztük.

Az elmúlt időszakban sokat lehetett hallani a mennyiségi könnyítésről, egyfelől az amerikai FED, másfelől az EKB részéről. Mi a lényege ennek, mi történik ilyenkor, mikor nyúl egy jegybank ehhez az eszközhöz?

– Tulajdonképpen a jegybankok az általuk frissen kibocsátott pénzzel vásárlóként jelennek meg egyrészt az állampapírok, másrészt az egyéb vállalati kötvények piacán. A hirtelen jött kereslet felhajtja a kötvény árát, a kötvények hozamai leesnek. Ha sok a pénz a piacon, és olcsó hitelhez lehet jutni, akkor papírforma szerint két dolog történik: az alacsony kamatteher mellett a vállalatoknak már megéri befektetni, a lakosság is többet vásárol hitelre, illetve csökken a megtakarítási kedv, inkább elköltik az emberek a pénzt, mint hogy minimális kamat mellett megtakarítsanak. Ettől elvileg beindul a gazdaság, a vállalatoknak köszönhetően a beruházások, a lakosságnak köszönhetően pedig a fogyasztás pörög fel. A kvázi pénznyomtatás ellenzői szerint viszont ilyenkor a hitelválságból még több hitel nyújtásával akarunk kitörni, ez pedig olyan, mint amikor egy drogost úgy akarnak meggyógyítani, hogy olcsóbban adják neki a drogot. Sokan félnek attól, hogy ha egyszer megszűnik az olcsó drog, vagyis az olcsó hitel, az nagyon fog fájni az ettől függőségbe került államoknak, cégeknek és magánembereknek.

Az amerikai gazdaságból több pozitív adat is érkezett, ilyen például a munkanélküliség csökkenése, de az inflációs cél felé való fokozatos közeledés is. Ezekhez az adatokhoz mennyiben járult hozzá a FED kötvénykibocsátása?

– Valószínűleg komoly hatása volt a FED pénzügyi lazításának az elért eredményekre, de a fő kérdés most már az, hogy e nélkül a „drog” nélkül vajon megáll-e a lábán a gazdaság. Ha a hitelek kamatai megugranak, az vajon hogyan érinti az állam, a vállalatok és a lakosság kamatkiadásait és nyereségességét?

Londoni elemzők úgy vélik, hogy az EKB élénkítő programja, bár rövid távon képes pozitív hatást kifejteni az európai gazdaságra, hosszú távon nem lesz elég a növekedés beindításához. Ön hogyan látja, milyen hatásai lehetnek ennek?

– Nehéz megítélni, mert azért azt látni kell, hogy az amerikai gazdaság egyébként is jobb állapotban volt, mint az európai, itt strukturális és egyéb gondok is vannak, ezeket nem fogja felszámolni az olcsó pénz.

A magyar gazdaságra nézve milyen következményekkel járhat a mennyiségi könnyítés? Mit tapasztalhat meg ebből egy átlag magyar állampolgár, ha például megtakarításait különböző értékpapírokban tartja? Mire érdemes ezzel kapcsolatban odafigyelni?

– A kamatcsökkenés növeli a meglévő kötvények értékét. Valószínűleg az európai tőzsdék hasonlóan profitálnak majd az ingyen pénzből, ahogy azt az amerikai piacon láthattuk, és egy eurógyengülés is elég valószínű. De azért attól mindenkit óvnék, hogy ha még életében nem tőzsdézett, most csak ezért beleugorjon egy számára ismeretlen és kockázatos befektetésbe.

Pénzügyi tanácsadói munkájának köszönhetően rendszeresen lehetősége nyílik belelátni más emberek pénzkezelési szokásaiba. Ezek alapján mi a véleménye: az elmúlt több mint két évtizedben Magyarországon sikerült kialakítani valamiféle pénzügyi kultúrát? Él-e még az emberekben a kommunizmus idejére jellemző „gondoskodó állam” képe?

– Az elmúlt két és fél évtized hatalmas változást hozott az emberek pénzügyei területén is. Most már nem elég azt tudni, hol a legközelebbi takarékszövetkezet, és mennyit kamatozik a takarékbetétkönyv. Összetett megtakarítási és hiteltermékek jelentek meg, gyakran vonzó külsőben, ám kevésbé előnyös tulajdonságokkal. Az emberek egész egyszerűen nem képesek átlátni az új kínálat előnyeit és hátrányait, nem képesek tudatos és jó döntéseket hozni. Sokan még mindig az államtól várják, hogy az eltartsa vagy megsegítse őket, pedig erre egyre kevésbé lehet építeni.

Mit tanácsolna azoknak, akik úgy érzik, hogy a pénzügyek terén hiányosságaik vannak, esetleg súlyosan vagy kevésbé súlyosan eladósodtak?

– A pénzügyek az emberi élet egyik legfontosabb területét jelentik, ami mindenkit érint. Egész egyszerűen luxus tudatlannak lenni ezen a területen. Tanulni soha nem késő és soha nem felesleges. A pénzügyi problémák pont úgy nem fognak maguktól megoldódni, mint ahogy a komoly egészségügyi problémák sem. Ha valaki elhízott, magas a cukra, fullad, és szúr a mellkasa, jobban teszi, ha mihamarabb felkeres egy orvost, amíg nem késő. Ha valakinek romokban hevernek a pénzügyei, szintén jobban teszi, ha mihamarabb segítséget és tanácsot kér az adott ügyben, hogyan tud kiszabadulni a helyzetéből.