Kereső toggle

Zárolt muszlim bankszámlák

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Washington államtól Floridáig meglepő banki értesítő levelek tűntek fel legalább egy tucat ember postaládájában – írta a Los Angeles Times.

Az üzenet minden esetben ugyanaz volt: „Az ön bankszámláját zároltuk.” Az érintettek diszkriminációt gyanítanak az ügy mögött – ugyanis valamennyien közel-keleti származásúak –, továbbá külön sérelmezik, hogy a bankok elutasították azon kérelmüket, hogy megmagyarázzák, miért is „rúgták ki őket”.

„Sosem értettük mi történik valójában” – nyilatkozta a washingtoni Abdul Hyee Waqas, akinek nonprofit cégeihez tartozó számláit fagyasztották be. A bankok hónapokig nem engedték a cégeinek, hogy pénzt költsenek a csekkek kifizetése körüli bizonytalanságra hivatkozva. Waqas vállalkozásai úgynevezett védházakat tartanak fönn mecsetekben, illetve tagjai közösségi eseményekre járnak, hogy bevezessék az embereket az iszlámba. Szintén önkénteskedtek hajléktalanszállókon, és kifizették a rászorulók tartozásait. „Ezek a kis, helyi szervezetek megpróbáltak valami jót tenni, de úgy tűnik, hogy valaki ezt a banknál nem nézte jó szemmel” – tette hozzá. „Jó ügyfelek voltunk, megérdemeljük, hogy legalább tudassák velünk mit csináltunk rosszul, hogy korrigálni tudjuk magunkat.”

A Miamiban élő, szintén károsult Sofian Zakout azt mesélte, hogy éppen csak aláírta az új bankszámlájáról és hitelkártyájáról szóló szerződést, amikor kapott egy értesítést, hogy a számláit zárolták. Egyik számlája (Amerikai Muszlimok a Vészhelyzetekért és a Segítségért) adományoknak volt fenntartva, ami a Katrina hurrikán és a szíriai polgárháború áldozatainak segített. Zakout több mint két órát töltött azzal, hogy telefonon keresztül válaszoljon személyes kérdésekre, csakhogy újranyithassa számláját. Olyan bizalmas kérdésekre is válaszolt, amiket még a betelepülésekor sem tettek fel neki a hatóságok – mondta. „Büszke voltam, hogy mindegyik kérdésükre válaszoltam. Általában a nonprofit és az adományozó szervezeteket megfélemlítik, hogy ne hozzák nyilvánosságra ezeket a dolgokat, de én nem maradok csendben. Nem akarom, hogy bárki mással ugyanez újra megtörténjen.”

Az ügyben egy szintén érintett minneapolis-i fogorvos egészen odáig ment, hogy a legrészletesebb tranzakciókról szóló papírokat is felmutatta, remélve, hogy a TCF Bank majd megengedi neki, hogy újranyissa feleségével közösen birtokolt bankszámláját. Az alábbi választ kapta: „Sajnáljuk, de nem vagyunk kíváncsiak az ön banki ügyleteire.”

A történtek miatt az Amerikai–Iszlám Kapcsolatok Tanácsának egyik floridai ügyvédje megkérte az Amerikai Emberi Jogok Bíróságát, hogy nézzen bele a zárolási esetek aktáiba és döntse el, vajon a faji hovatartozás szerepet játszott-e a döntéshozatalban. Egy bírósági szóvivő szerint ugyanis megsértették a banki és fogyasztóvédelmi szabályokat. Erre kapták aztán a következő, ködös választ egy hatósági szóvivőtől: „A hatóság komolyan vesz minden diszkriminációval kapcsolatos állítást a fogyasztói pénzügyi piacon és elkövet mindent, hogy biztosítsa a fogyasztóknak a tisztességes és egyenlő hozzáférést a hitelükhöz. Azonban sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk, hogy van-e már folyamatban levő nyomozás.” A kiábrándító válasz miatt, a michigani Amerikai–Iszlám Kapcsolatok Tanácsának kirendeltsége fontolóra vette a polgári per lehetőségét is.

Banki szakértők véleménye szerint, ahogy lábalunk ki a válságból, úgy a bankok egyre részletesebb vizsgálatokkal találják szembe magukat. A jelenlegi helyzet pedig csupán egy védekezési reakció a vizsgálatokra válaszul. Ennek az eredménye az is, hogy az összes kockázati tényezőt próbálják, amennyire csak lehet, felszámolni. A kormányzat ugyan bírsággal szankcionálná a bankok „félrelépéseit”, ám a bankok ennél sokkal elővigyázatosabbak, semhogy hagynák magukat megbüntetni.

Közben egy másik érintett banki tisztviselő az említett ügyeket elszigeteltnek és marginálisnak nevezte, amelyek csupán kicsi hányadát képezik annak a több ezer banki zárolásnak, ami évente történik. Banki zárolást egyébként okozhat pénzmosás vagy terrorcselekmények támogatásának fennálló gyanúja, éppen ezért néhány érintett nem is érti, hogy akkor miért nem lépnek fel éppen ezekkel a konkrét ügyekkel szemben a hatóságok. 

Megoldás lehet egy más, a Közlekedési Biztonsági Igazgatásnál létező gyakorlat – mondják a szakértők. Az úgynevezett „nem repülhet” feketelistája szerint, aki ezen a listán szerepel, az nem szállhat repülőre. Ám a rendszer lehetővé teszi mindenki számára, hogy belepillantson saját aktájába, és ha nem ért egyet az ott látottakkal, akkor fellebbezhet. Bár van, aki szerint, ha felállna a banki szektorban is egy hasonló fellebbezői rendszer, akkor sem feltétlenül változna meg a döntéshozatal.

Olvasson tovább: