Kereső toggle

Matolcsy kicsomagolt

Ártani nem használ

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A piacok megnyugodtak, a forint erősödik Matolcsy György első jegybankelnöki csomagjának ismertetése óta. „Használni nem nagyon fog, de legalább nem árt” – összegezhetőek a mértékadó elemzői vélemények. Hogy akkor mi az értelme? Ezt próbáltuk kideríteni.

Orbán Viktor március elején jelentette be, hogy „jobbkezét”, Matolcsy György addigi nemzetgazdasági minisztert jelöli a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élére, „mert ő a legalkalmasabb” személy a posztra. Matolcsy még kinevezése előtt megígérte, hogy jegybankelnökként azonnal hozzálát a drámaian visszaesett vállalati hitelezés ösztönzéséhez. Arról nem beszélt, hogy a hitelezés visszaesése többek között a kormány unortodox gazdaságpolitikájának, vagyis saját gazdasági miniszteri tevékenységének és a kiszámíthatatlan jogi környezetnek a következménye. 

Az ígéretet tett követte: múlt hét csütörtökön Matolcsy bejelentette, hogy Növekedési Hitel Program néven új stratégiai program elindításáról döntött az MNB Monetáris Tanácsa. Matolcsy azt mondta, a döntés egyhangú volt. Király Júlia, az MNB alelnöke viszont kijelentette: neki például 35 percet adtak a teljes program megismerésére, ezért nem vett részt a döntéshozatalban. Király – a Matolcsy érkezése óta tapasztalt negatív változások elleni tiltakozásul – hétfőn benyújtotta lemondását.

A Növekedési Hitel Program célja döntően a mikro-, kis- és középvállalkozások olcsó hitelhez juttatása. A csomag három pilléren alapul. Az első egy 250 milliárd forintnyi jegybanki keret fejlesztési forgóeszközcélokra, valamint az uniós pályázatokhoz szükséges saját erőhöz. A második pillér egy szintén 250 milliárd forintos keret a vállalkozásoknak devizahitel-kiváltásra és olcsó kölcsönre. A harmadik pillér a hazai pénzügyi rendszer sérülékenységének csökkentésére irányul.

Pillér No1.

Az első pillérben az MNB 250 milliárd forint refinanszírozást nyújt a bankrendszeren keresztül fejlesztési forgóeszközcélokra, valamint az uniós pályázatokhoz szükséges saját erőhöz. Ezt új hitelként, a lejáró hitelek megújítására, és minden kötelezettség kiváltására is fel lehet használni. Róna Péter közgazdász – az MNB felügyelőbizottságának tagja – szerint a csomag részben jó: mint a Heteknek kifejtette, a 250 milliárdot teljes egészében az uniós támogatások önrészéhez kellene felhasználni – mivel ezekben a projektekben az önrész aránya 25 százalék, 250 milliárdnyi önrésszel összesen 1000 milliárdnyi működő tőkéhez jutna a hazai gazdaság, ráadásul az uniós pénzek felhasználása jól monitorozott, ami azt jelenti, hogy megfelelő célra adják a támogatást.

Pillér No2.

A program második pilléreként szintén 250 milliárd forintos keretig a vállalkozások devizahitel-kiváltó olcsó kölcsönhöz is juthatnak a bankokon keresztül. Matolcsy szerint erre azért van szükség, mert jelenleg 15 ezer cég nagy terhet visel, a hitelállományuk 54 százaléka devizahitel. (A 250 milliárdos keret egyébként a szektor hitelállományának mintegy 30 százaléka.) A vállalkozások a devizakölcsönüket válthatják ki olcsó forinthitellel: a jegybank 0 százalékos kamattal, azaz ingyen adná a hitelt a kereskedelmi bankoknak, amelyek maximum 2 százalékos kamattal helyezhetnék ki a pénzt a vállalkozásokhoz.

Róna Péter korábban többször is hangsúlyozta: a vállalkozások képtelenek kitermelni a jelenleg 8-9 százalékos kamatra adott hitelt. Ezek alapján azt kérdeztük Rónától, mi a véleménye a Matolcsy által ajánlott 2 százalékos hitelről. Az alacsony kamatú hitel jó dolog, a 2 százalékos hitel azonban elhibázott – kezdte a közgazdász. Mégpedig azért, mert a bankok jelenleg átlagosan 4-4,5 százalékos kamatmarzzsal hitelezik a kis- és középvállalkozói szektort (kkv): vagyis, miközben a bank 8 százalékért kap pénzt, azt 12 százalékos kamattal helyezi ki a vállalkozásokhoz. Ha eddig ennyit tudott keresni a hitelen, nem áll érdekében, hogy mostantól a Matolcsy által „megajánlott” 2 százalékos marzzsal dolgozzon. Ugyanakkor – erre más elemzők is felhívták a figyelmet – a 2 százalékos haszonból akkor sem származna érdemi nyeresége a banknak, ha soha egyetlen hitel sem dőlne be. A valóságban ráadásul 100 kihelyezett forintból 16-17-et nem fizetnek vissza Magyarországon. Hogy mindezek után vajon mi motiválhatta Matolcsyékat? Róna szerint vagy „buták”, vagy arról van szó, hogy a bankoktól várható elutasítás miatt tovább lehet fokozni a bankellenes hangulatot: „Lám, mi segítenénk a vállalkozóknak, de ők ellenállnak.”

Pillér No3.

A csomag harmadik pillére a hazai pénzügyi rendszer sérülékenységének csökkentésére irányul. Matolcsy – a miniszterelnökkel karöltve – régóta hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell az ország rövid lejáratú külső adósságát, ezért a bankokkal és a kormánnyal folytatott tárgyalás végén 4500 milliárd forintról 3600 milliárdra csökkenti az MNB kéthetes kötvényállományát. Mindezt a devizatartalék terhére kívánják elérni, amelynek így 3 milliárd euróval csökken az összege. Matolcsyék úgy látják, a csökkentés után megmaradó 30 milliárd euró továbbra is elégséges lesz, mivel megfelel az erre vonatkozó Greenspan–Guidotti-szabálynak, melynek lényege, hogy a tartalék – némi rászámítással – fedezze az ország egyéves összes lejáró hitelét. Ez az összeg most 24 milliárd euró, így a devizatartalék ilyen mértékű csökkentése az általános elemzői vélemények szerint is elfogadható. Ugyanezt mondta lapunknak Róna Péter, ugyanakkor hangsúlyozta, további tartalékcsökkenést már nem tolerálna a piac.

Matolcsy első MNB-elnöki megnyilatkozásával kapcsolatban Róna úgy vélte: Orbán Viktor korábbi „jobbkeze” egyértelműen azt kívánta üzenni a gazdaság szereplőinek, hogy jegybankelnökként megfontolt lépésekre számíthatnak tőle.

Zsiday Viktor alapkezelő viszont az mfor.hu-n megjelent elemzésében azt írta: a mostani csak egy pici, az első lépés, amelyet várhatóan egyre bátrabb, egyre újabb lépések fognak követni. Ez még nem az unortodoxia, ez még csak a kezdete – vélekedik az alapkezelő.

Pártok és vélemények

Matolcsy: A program elemei döntően új lehetőségeket jelentenek, és minden kockázat a tűréshatáron belül marad. Növekedési lendületet ad a versenyszektornak, a kamatok csökkentésével olcsóbbá teszi a finanszírozást, és csökkenti a jegybank veszteségét. Összességében a csomag a kormány gazdaságpolitikáját támogatja.
MSZP: Matolcsy György hároméves gazdasági miniszteri tevékenysége alatt „kiszárította” a magyar gazdaságot, az MNB bejelentése ezért olyan, mint „három csepp víz a sivatagban”. Az intézkedések a Münchausen-effektus kategóriájába tartoznak: az MNB saját hajánál fogva próbálja saját tartalékaiból megemelni a bankrendszert.
Demokratikus Koalíció: kockázatos és alig érezhető előnyökkel jár a csomag. A Matolcsy által bejelentett hitelkeret a magyar vállalati szektor teljes hitelállománya (mintegy 7100 milliárd forint) alig 3,5 százalékának felel meg, a hitelezés szempontjából tehát elhanyagolható, valós gazdasági növekedés beindítására alkalmatlan.
Párbeszéd Magyarországért: A csomag kudarcra van ítélve, inkább olyan intézkedésekre lenne szükség, amelyektől az emberek életszínvonala nő. Matolcsy György gazdaságpolitikusi öröksége a folyamatosan csökkenő életszínvonal, aminek következtében az emberek nem költik el a pénzüket, a vállalkozások pedig nem vesznek fel hitelt, mert nem tudják eladni a termékeiket. Ilyen körülmények között nem a hitelezési, hanem a fogyasztási és kereseti oldal problémáit kellene kezelni.

Olvasson tovább: