Kereső toggle

Háromszoros jaj a gazdagoknak!

Az MSZP és a LMP is „büntető” adókban gondolkodik

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az MSZP és az LMP is elkészítette az alternatív gazdasági programját, amelyeknek az egyik közös eleme, hogy elsöpörnék a Fidesz egykulcsos adórendszerét. Az LMP a gazdagokat a jelenlegihez képest közel háromszoros, 45 százalékos adóval és automatikus vagyonvizsgálattal sújtaná. Az MSZP mérsékeltebben „nyúzná” meg az úgynevezett gazdagokat, azaz alacsonyabb, de a tehetősebb társadalmi csoportok esetében  mégis magasabb adókulcsokkal foltozná be az egykulcsos adó okozta költségvetési lyukat. Igaz, a szocialisták megőriznék a gyermekkedvezményeket.

Az MSZP – a párt alapítványán, a Táncsics Alapítványon keresztül – a GKI Gazdaságkutató Intézetet bízta meg, hogy készítsen számukra egy kilábalási koncepciót a gazdaság beindítására. A Vértes András, a GKI vezérigazgatója által vezetett kutatás egy, a 2014–18-as időszakra szóló lehetséges kormányzati program szakmai tartalmának a kidolgozására irányult. A tanulmányban mindvégig hangsúlyozzák, hogy az a jelenlegi ismeretek és a vizsgált 2014–2018-as időszak kezdetéig tartó legvalószínűbbnek tekinthető gazdasági előrejelzések alapján készült.

A GKI szerint a gazdasági növekedés beindításához az államháztartási hiány tartós, s a jelenleginél sokkal kisebb növekedési áldozatot okozó eszközökkel való kézben tartása szükséges. Ennek fontos eleme a válságadók (illetve utód adóik) döntő részének – beleértve a bankadót is – kivezetése, illetve legfeljebb nemzetközileg elfogadható mértékű és technikájú részbeni fenntartása. Ennek forrásait egy jelentős kezdeti adóátcsoportosítással teremtenék meg, mindenekelőtt a személyi jövedelemadó (szja) progresszív jellegének visszaállítása és a tőkejövedelmek ugyanilyen logikájú összevont adóztatása révén.

A tanulmány szerint az Orbán-kormány gazdasági kormányzásának kudarca jelentős részben a közteherviselési rendszerbe történt elhibázott beavatkozásokból fakadt. Különösen a magánnyugdíjpénztárak államosítása, a kiszámíthatatlan különadóztatások rendszerré tétele, az egykulcsos, első forinttól adóztató személyi jövedelemadórendszer kiépítése, a járulékok adóvá silányítása okozott jórészt hosszan tartó károkat.

Magyarország jelenlegi helyzetében az MSZP-nek írt tanulmány szerint csak egy progresszív jövedelemadózáshoz való visszatérés mellett képzelhető el racionális és felelős költségvetési és gazdaságpolitika, a gazdasági stagnálás megszüntetése. Az ebből nyerhető többletforrásokat az alacsony béreken történő foglalkoztatás költségeinek mérséklésére, továbbá a súlyos gazdasági károkat okozó különadók kivezetésére, illetve konszolidálására indokolt fordítani.

Mint írták, a 2015-től érvényes szja- rendszer pontos jellemzőit és mértékeit a 2014-es gazdasági és költségvetési helyzet ismeretében lehet véglegesen meghatározni. A fő törekvés az alacsony jövedelmek tényleges adóterhelésének csökkentése és a magasabb jövedelműek részére az elmúlt években nagyvonalúan kiosztott adócsökkentések részbeni visszavétele, miközben a gyermekkedvezmények révén a családosoknak juttatott jövedelmek változatlan nominális szinteken fennmaradnak.

Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy szerintük a jelenlegi egykulcsos, általánosan 16 százalékos adórendszerről egy háromkulcsos adórendszerre lenne célszerű visszatérni. Az átlagkeresetig az adókulcs 14-16 százalék lenne. Az átlagkeresettől az átlagkereset körülbelül kétszereséig érvényesülne egy 24-26 százalékos középső adókulcs, e felett az adó 29-32 százalék lenne. (A KSH adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete jelenleg 220 500 forint volt. – A szerk.)

A GKI érvelése szerint a minimálbérnél az szja első kulcsának esetleges csökkenése és főleg az egyéni járulékok mérséklődése érzékelhető nettó jövedelememelkedést okoz. A minimálbértől az átlagkeresetig terjedő bruttó jövedelmeknél az adózók ugyancsak nyernek az átalakulással, de ennek a százalékos mértéke a jövedelmek emelkedésével csökkenő. Az átlagkeresettől felfelé a nettó jövedelem csökken. A belépő magasabb szja-kulcs és az ebben a jövedelemsávban is érvényes mérséklődő egyéni járulékfizetés eredőjeként az adósáv jövedelemhatára fölötti jövedelmekből emelkedik a közteherfizetés aránya.

Összességében az átalakítás az átlag alatti és főleg a minimálbér körüli nettó jövedelmeket növeli, az átlag feletti és főleg a magasabb jövedelmeket csökkenti. A magasabb jövedelműek adóterhelése így is jóval kisebb lesz a 2010 évinél (az egykulcsos adórendszer bevezetése előtti helyzetnél).

A GKI szerint a közteherviselési rendszer javasolt átalakítása közvetlenül is hozzájárul a foglalkoztatás bővüléséhez. Az egyéni járulékok, illetve a személyi jövedelemadó változtatása az alacsonyabb bérű foglalkoztatásnál (ahol társadalmilag leginkább szükséges új alkalmazottak felvétele) viszonylagosan csökkenti a foglalkoztatás költségeit, mivel elkerülhetővé teszi a bruttó bérek növelését, miközben a nettó bérek így is emelkednek. A célzott járulékkedvezmények fenntartása (a 2014-re kialakuló rendszer erőteljes átalakítása mellett) segíti a foglalkoztatási szempontból legérzékenyebb csoportok foglalkoztatását. Középtávon, a gazdasági növekedés beindulását követően mérséklődhetnek a foglalkoztatás általános járulékterhei is. A tervezet szerint az szja-rendszer progresszív jellegének visszaállítása csak olyan mértékben történik, hogy a magas hozzáadott értéket termelő, viszonylag magasabb bérű munkahelyek létrehozása továbbra is versenyképes költségszintű maradjon (ami a befektetési környezet alapvető javulása esetén fontos tőkevonzó tényezővé válik).

A Lehet Más a Politika „Magyarország talpra áll” alternatív gazdasági programja is a gazdagok nagyobb megadóztatását tűzte ki célul. A tanulmány létrehozásban részt vett Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológus, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense és a Magyar Tudományos Akadémia kutatója. Mint írták: a számos köztehercsökkentő javaslatuknak köszönhetően az általános adóterhelés csak mérsékelten nőne, és 2013-ban még nem érné el a 2010-es kormányváltás előtti szintet. Eloszlása ugyanakkor sokkal igazságosabb lenne: azokat terhelné, akik jobban keresnek vagy károsítják a környezetet, miközben érdemben mérsékelné a munkához kapcsolódó adókat az szja-t fizető emberek 80 százaléka számára.

Az LMP költségvetési alternatívájának ugyanis az egyik kulcseleme az általuk igazságtalannak és növekedésgátlónak nevezett egykulcsos adó eltörlése és szolidáris adórendszer megteremtése. Ez az szja-t fizető lakosság 80 százaléka számára a jelenleginél nagyobb nettó bért eredményezne, míg fedezetét – a társadalmi szolidaritás jegyében – az egykulcsos adó eddigi kedvezményezettjei, a legjobban keresők állnák. Az adóreform nyomán keletkező bevételi többlet egy részét célzott járulékcsökkentésre költenénk, ezzel biztosítva, hogy a munka adóztatása a lehető leghatékonyabban szolgálja a munkahelyteremtést.

Az LMP indoklása szerint az egykulcsos adó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de ezt képtelenek a kormány részéről beismerni. Ezért az szja-t egy szorzási trükkel kétkulcsossá alakították át, hogy névleg még mindig egykulcsosnak nevezhessék. Rengeteg kisadót vezettek be, 2010 óta több mint 20 új közterhet. Azon kívül, hogy egy-egy újabb adófajta mindig borzolja a kedélyeket a beszedni kívánt összegtől függetlenül, többletadminisztrációt, elpazarolt munkaórákat jelent a gazdaságnak. Például a most bevezetésre váró távközlési adóból évi 44,4 milliárd forint bevételt remél a kormány, és 2722 milliárd forintos áfa-bevétellel számolnak 2012-re. Kérdés, hogy nem lett volna-e érdemesebb az áfa egyébként is megemelt kulcsában érvényesíteni a távközlési adót. Az adóelkerülés, a visszaélés ettől nem lesz lényegesen nagyobb.

Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével 400 milliárd forint hiányt okoztak már az első évben. E változással ráadásul a legjobban keresőket jutalmazták. Ez negatívan hat a gazdaságra, hiszen a többség – a kisebb nettó jövedelme miatt – az alapvető fogyasztási cikkeken kénytelen spórolni. Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését az LMP-ben ezért a Fidesz-kormány ősbűnének tartják, mert 400 milliárdot ugyan a legjobban keresők zsebében hagytak, de eközben a többség jövedelme csökkent. Szerintük havonta több mint 10 ezer forintot vettek el a 100 ezer forint alatt keresőktől, míg a 2 milliót kereső kormányzati vezetők havonta 330 ezerrel többet visznek haza. Így a munka terhelése az alacsony képzettségűek, a keveset keresők körében nőtt a legjobban, vagyis éppen ott, ahol a legnagyobb a foglalkoztatási válság.

Az LMP az előbbiekre való hivatkozással a szerényebben élőknél és a középosztálynál több pénzt hagyna, míg a magasabb jövedelműektől nagyobb hozzájárulást kérne a szolidaritás és az ésszerűség nevében. Ezért a 2011-es adójóváírás rendszerét helyreállítva háromkulcsos jövedelemadó-rendszert javasolnak, 16, 25 és 45 százalékos (bruttó jövedelemre számított) kulcsokkal, 1,5 és 4 millió forintos sávhatárokkal. Így a bevallott jövedelmek tekintetében az emberek négyötöde akár havi 7-8 ezer forinttal járna jobban, miközben a legjobban keresők ismét lehetőségeikhez mérten vállalnának részt a közteherviselésből.

Az egykulcsos adó eltörlése a családi adókedvezmény reformjával együtt számításaik szerint 283 milliárd forinttal növelné az államkincstár bevételeit. Az LMP megtartaná a gyerekek után járó adókedvezményt, de annak mértékét gyermekenként egységesen 6 ezer forintban állapítanánk meg, hogy mindenki ki tudja használni. Mindemellett automatikussá tennék a vagyonosodási vizsgálatokat, amiből 40 milliárd forint többletbevételre számítanának.

A Hetek információi szerint a szakszervezeti körökben is készítenek egy adóreform-tervezetet, amely öt adókulcsra terítené szét a költségvetés terheit.

Kőbe vésett az egykulcsos adó

Mint arról már korábban írtunk, a Fidesz egyik meghatározó alakja azt mondta lapunknak, hogy a 16 százalékos egykulcsos adó azért is kőbe vésett a kormány számára, mert szerintük a választásoknál az adóreform győztesei forintosítani tudják, hogy mennyit vesztenének egy új, baloldali kormánnyal, amely vissza akarná állítani a magasabb adókulcsot. Forrásunk azt állította: ugyan a Fidesz szeret idealista-ideológiai témákat zászlajára tűzni a választásokon, de az általános vélekedés köreikben az, hogy a szavazók jelentős része földhözragadt, a pénztárcáján érezhető ügyek mentén szavaz. „Ha a középosztály kiszámolja, hogy neki egy MSZP- kormány akár havonta 40-50 ezer forint mínuszt jelenthet, akkor elfelejti a kormányzás közben ejtett hibáinkat” – magyarázta a politikus. Egy másik forrásunk azt fejtegette, hogy a kormány tudatosan „variál” az IMF-szerződéssel, és beszélnek a fideszes politikusok a 2008-as IMF-szerződésről úgy, mint egy nagyon rossz egyezségről. Céljuk, hogy a Fidesz tűnjön annak a pártnak és erőnek, amely az emberek és az IMF közé állva megvédi a nyugdíjakat, a családi támogatások rendszerét és az egykulcsos adót.

Olvasson tovább: