Kereső toggle

Lenyomnák a torkukon

A németek állják a cechet?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Úgy tűnik, továbbra is a németek jóindulatán múlik az eurózóna megmentése. Az unió legerősebb gazdasága nem tud szabadulni ebből az évek óta ráosztott szerepből. Most pedig a nemzetközi pénzügyi szervezetek is egyre nagyobb nyomást helyeznek rá annak érdekében, hogy támogassa a teljes pénzügyi unió és az eurókötvények létrehozását Európában.

Miközben az Európai Unió (EU) vezetői egy, a hét végére időzített kétnapos találkozóra készülnek, melyen a fiskális unió kiépítésének lehetőségeiről és a bankok szigorúbb felügyeletéről döntenek, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője, Christine Lagarde „beállt a németellenes kórusba", és egy sor olyan válságkezelési metódust támogat, melyek lényege a fiskális megszorításoktól való eltávolodás. A június 28-án kezdődő csúcstalálkozón az EU27 vezetői felkérik az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot arra, miként lehet felügyeleti hatósági funkcióval kiegészíteni a jelenleg kizárólag az árstabilitásért és pénzellátásért felelős Európai Központi Bank (EKB) tevékenységi körét. A döntés ugyanakkor a jelenlegi uniós felügyeleti szerv, az alig másfél éve létrehozott Európai Bankhatóság (EBA) végét jelentheti - kommentálta a programot a Die Welt német nyelvű napilap. Az EKB bankfelügyeleti hatósággá alakítása pedig az első állomás lehet abban a reformfolyamatban, amelynek egyik eleme az úgynevezett „bankunió". A bankunió a közös felügyelet mellett a közös betétbiztosítási rendszer kialakítását is támogatná.

Birgit Reinemund, a német parlament gazdasági bizottságának elnöke egy interjúban a következőképpen reagált a reformok ötletére: „A betétek közös biztosítását európai szinten csak egy hosszú folyamat eredményeként tudom elképzelni. Ha most bevezetnék, akkor nem lenne más, mint a kockázatok elosztása az összes tagállamra. Ezt nem tartom jó megoldásnak."

Lagarde viszont az aktuális „jó rendőr" szerepében határozottan támogatja azokat az intézkedéseket, amelyeket - a németeken kívül! - minden európai vezető hangoztat. Azaz - a bankunió létrehozása mellett - üdvözölné, ha a közös mentőalapból - Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) - finanszíroznák az egyes tagországok államadósságát, államkötvényeket vásárolnának a másodpiacon. Tudvalévő ugyanis, hogy ez a lépés életmentő lehet Spanyolország és Olaszország számára, ahol az államkötvények kamatai már rég elérték az adósságspirálhoz elegendő szintet. Egy ilyen központi felvásárlás (maga az eurókötvények ötlete) viszont sikerrel leszorítaná ezeket a rátákat.

Berlin mindkét lépést ellenzi, habár a kancellár asszony nemrég halvány reménysugarat adott a bizakodóknak, amikor „nyitott, de elméleti lehetőségnek" nevezte az eurókötvények ötletét. A német pénzügyi vezetők szerint a tüneti kezelés helyett a válságot kiváltó problémákat kell megoldani, vagyis a túlzott eladósodást, a hiányos versenyképességet és az elvesztett piaci bizalmat kell helyreállítani. Birgit Reinemund - akit egy látogatása alkalmával amerikai pénzügyi vezetők is a stabilizáció támogatására agitáltak - nemrég kifejtette: „Meg vagyunk győződve arról, hogy az eurókötvények bevezetése nem lenne helyes megoldás. Éppen Németország számára lenne ez a leghátrányosabb." Habár az eurókötvények megnyugtatnák a pénzügyi piacokat - tette hozzá - , ez viszont megszüntetne minden motivációt arra nézve, hogy a tagállamok rendbe hozzák saját költségvetésüket. Emellett még a német alkotmány sem engedi meg, hogy más tagállamokkal együtt vegyenek fel kölcsönöket.

Tulajdonképpen a német alkotmányra hivatkozva tartják vissza magának az ESM-nek a beindítását is. A július elsejére tervezett start most csúszhat, mert a német alkotmánybíróság még időt kért a mechanizmus átvizsgálására. Az ESM pedig nem kezdheti meg a működését addig, amíg az euróövezet legnagyobb gazdaságának parlamentje nem adja rá az áldását. A német alkotmánybíróság szóvivője közölte: az ESM szerkezete annyira komplex, hogy több idő kell a vizsgálatához.

Miközben a német üzleti hangulatindex (Ifo-index) több mint kétéves mélypontra süllyedt, valamint az éves adóbevételek ingadozásaiból is a gazdaság lassulását olvassák ki a szakértők, az elmúlt hetekben több prominens német vezető szájából is elhangzott, hogy Németország képességei végesek. Angela Merkel június közepén a Bundestag előtt beszélt arról, hogy Németország ereje nem végtelen, és egyedül nem tudja megoldani az euróövezeti válságot, ezért nem szabad azt olyan módszerrel kezelni, amely „végül felemészti az ország erejét".

Ahogy azt Soros György is kifejtette egy nemrég megjelent, Európai Birodalom? című publicisztikájában: „A jelenlegi helyzet nem átgondolt tervnek a következménye, hanem éppen annak hiányáé. Ez a politikai tévedések tragédiája. Németország jól működő demokrácia, ahol a túlnyomó többség támogatja a nyitott társadalmat. Amikor a németek felismerik a következményeket... maguk akarják kijavítani az euró megtervezésénél elkövetett hibákat."  Az üzletember szerint most egyedül „Németországon múlik, vállalja-e a vezető szereppel járó felelősséget, amelyre saját sikerei predesztinálták".

 

Olvasson tovább: