Kereső toggle

Végtörlesztés után árfolyamrögzítés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A napokban több hírrel is ráijesztettek a végtörlesztőkre. Kiderült, hogy az év végi törvénymódosításoknak köszönhetően szinte ellehetetlenül az ingatlaneladásból végtörlesztők helyzete. Továbbá, egyes híradások szerint, akik csak december végén indították el a végtörlesztésüket, nagy eséllyel kudarcot vallhatnak, mert új hitelkérelmekről ma már csak elvétve döntenek a bankok. Sebaj, áprilistól jön az árfolyamgát!

Igencsak a végét járja már a végtörlesztési kampány. A héten - utolsó bankként - az OTP is beszüntette a kiváltó forinthitelek folyósítását. A „kampánymérleget" tekintve - a január eleji statisztikák szerint - a végtörlesztők ötöde kapott új hitelt. Ezeknek nagyjából fele maradt a saját bankjánál, negyedük egy másik bankhoz, másik negyedük pedig egy-egy takarékszövetkezethez pártolt át. Az adósok nagy része havi sok ezer forintos többletterhet is vállalt azért, hogy saját bankjánál maradjon. Kiderült ugyanis, hogy a hitelintézetek döntő része nem részesíti jelentős anyagi előnyben saját ügyfeleit a végtörlesztési célú hitelfelvételnél. A leggyakoribb kedvezmény talán a közel 30 ezer forint költségű értékbecslés elengedése a saját ügyfelek számára - írta a portfolio.hu. Összességében tehát megérte volna a bankváltás, ám sokan mégis saját számlavezetőjüknél maradtak, hozzájárulva ezzel közvetetten ahhoz, hogy ne alakuljon ki igazi árverseny a bankok között.

Komoly akadályba ütközhetnek ugyanakkor azok a végtörlesztők, akik úgy tervezték, hogy ingatlaneladásból törlesztenek. Az Openhouse Országos Ingatlan Hálózat legújabb közleménye szerint ugyanis „fekete folt van" a végtörlesztés szabályozásában. A bankok - egy múlt év végi törvénymódosítás következtében - nem fogadhatják el az önerő igazolására a megkötött adásvételi szerződést. Márpedig a bejelentett végtörlesztéshez az adósnak legkésőbb január 30-áig igazolnia kell, hogy rendelkezésére áll az az összeg, amellyel hitelét visszafizetheti. Az adásvételnek tehát - magyarázta lapunknak Molnár Kristóf, az Openhouse tulajdonos ügyvezető igazgatója - mindenképpen le kell zárulnia januárban, nem elég az aláírt szerződés. Ez azonban nem mindenki esetében tud teljesülni, aminek ezernyi oka lehet: például, mert a vevő is hitelt vesz fel, mert ő is eladott valamit, mert nem jár le pont addig a betét lekötése, vagy mert csak később jön be neki egy nagyobb összeg. Az igazgató szerint ez akár több ezer embert is érinthet. Hozzátette: kizárt, hogy elírták volna a jogszabályt, inkább arról lehet szó, hogy nem volt jól átgondolva a koncepció, és kihagyták az egyik legkomolyabb végtörlesztő csoportot, az ingatlaneladókat. A cég azt tanácsolja ügyfeleinek, hogy ne várjanak, inkább hívják fel a vevőjüket, üljenek le és próbáljanak egyéni megoldást találni arra, hogy január végéig előálljon a kívánt összeg. Az Openhouse egyúttal a PSZÁF elnökétől is állásfoglalást kért az ügyben - erre azonban lapzártánkig nem érkezett válasz.

Azok a devizahitelesek sem késtek le egyébként semmiről, akik más módon kívánják megkönnyíteni saját helyzetüket. „A makrogazdasági helyzet változása miatt a devizahitelek idén áprilistól belépő új, fix árfolyamú törlesztése, az árfolyamgát új rendszere előnyösebb lesz, mint a végtörlesztés" - állítja a Magyar Bankszövetség alelnöke. Gyuris Dániel hozzátette: miután a forint év eleji jelentős árfolyammozgása és az állampapírok hozamainak növekedése azzal járt, hogy a forintkamatok egyre magasabb szintre jutottak, a forinthitelből való végtörlesztés napjainkban hátrányosabb lehet, mint maga az eredeti devizahitel.

Az új, tavaszra időzített konstrukció feltételeinek megfelelhetnek a jelentős fennakadás nélkül törlesztő, 90 napon túli fizetési késedelembe nem csúszott, lakóingatlan-fedezetű, deviza jelzáloghitellel rendelkező adósok. A tervek szerint, akik a bankjuknál áprilistól erre jelentkeznek, fix árfolyamon törleszthetik tovább hitelüket. Ez - ahogy már „megszokhattuk" - 180 forinton rögzített svájci frankot, 250 forintos eurót és 2,5 forintos japán jent jelent.

A Bankszövetség vezetője közölte: a devizahitelesek kölcsöneinek átlagértéke 7 millió forint körül van húszéves futamidővel. Ha például a svájci frank alapú kölcsönt 4 éve vette fel az ügyfél, azaz még 16 éve van hátra a törlesztésből, megéri bejelentkezni az árfolyamgát új rendszerébe. Az elképzelések alapján a rendelkezések kitérnek majd arra az esetre is, ha esetleg 270 forint fölé emelkedne a svájci frank és 340 forint fölé menne az euró, vagy 3,3 forint fölé ugrana a japán jen árfolyama. Ebben az esetben az árfolyamkockázatot teljes egészében a kormány viseli majd. (Munkatársunktól)

Olvasson tovább: