Kereső toggle

Fájó pontok

Tovább növekszik a munkanélküliek tábora

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bár a hivatalos prognózisok szerint az idén tovább emelkedik az állásukat elvesztők száma, a szakemberek már látják a kilábalás első jeleit.

A második világháború utáni legnagyobb munkaerő-piaci válságot éljük, legalábbis erről tanúskodnak az adatok. Az EU-ban a válság kirobbanása óta már 5 millió polgár veszítette el az állását, így az unióban a munkanélküliek száma eléri a 21 milliót. Az OECD-országokban is kedvezőtlen a kép, ott 20 millió ember vált állástalanná a válság nyomán.
Hazánkban is meglehetősen sokkoló a helyzet. A rendszerváltás óta ez már a második negatív hullám, amikor tömegesen veszítik el az emberek az állásaikat. A kilencvenes évek elején rövid időn belül egymillióan lettek állástalanok, külön fájdalom, hogy nagy részük végleg kiszorult a munkahelyekről. Így lettünk mi az EU-ban az egyik legalacsonyabb foglalkoztatottságú ország. A válság számlájára az elmúlt másfél évben pedig több mint 130 ezer elveszített munkahely írható.
A KSH adatai arra mutatnak rá, hogy átlagosan 20 százalékkal kevesebb alkalmazottal dolgoznak ma a cégek, mint a válság előtti „békeidőkben”. Általánosságban elmondható, hogy az 5 főnél nagyobb cégek 130 ezer dolgozót bocsátottak el a válság óta. Az 50 főnél nagyobb cégek 105 ezer embert küldtek el, miközben a költségvetési szférában nem csökkent, hanem kis mértékben még nőtt is a dolgozói létszám – összegezte az elmúlt másfél év folyamatait a statisztikai hivatal. 
De a munkanélküliek száma nemcsak a válság miatt nő, a tendencia 2001 óta folyamatosan emelkedik, bár a válság kétségtelenül nagy ugrást okozott. Amíg ugyanis 2008 harmadik negyedévében csupán 7,7 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, addig egy évvel később már 10, és három hónappal később már 10,5 százalékot tett ki, erre az évre pedig 11 százalékot meghaladó mértékű lehet.
2009 harmadik negyedévéig 115 ezer új munkanélkülit regisztráltak, ekkor 600 ezer honfitársunk keresett munkát, márciusra azonban 644 ezerre emelkedett a számuk. Ez 26,7 százalékkal, azaz 127 ezerrel volt több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek közül  311 ezren már egy évvel korábban is állás nélkül voltak, tehát többségük nem a válság „áldozata”. Megdöbbentő, hogy a tartós munkanélküliek 22 százaléka soha, vagy legalább az elmúlt 8 évben nem dolgozott. Ahogy a KSH fogalmaz, az „új munkanélküliek” 40 százaléka a feldolgozó- és az építőiparból jött, de sokan a kereskedelemben dolgoztak. Európában is hasonló folyamatok jellemzők: leginkább az autó-, az építőiparban és a pénzügyi szektorban csökkent a munkahelyek száma. 
A válság számos új tendenciával is szolgál. Az „új munkanélküliek” ugyanis jellemzően magasabb iskolai végzettségűek, mint korábbi sorstársaik. A KSH nyilvántartása szerint eddig főként az alacsony végzettségűek váltak munkanélkülivé (arányuk 45 százalék volt), ám most egyre több közép-, illetve felsőfokú is elveszíti az állását. Az „újak” 42 százaléka középfokú végzettséggel rendelkezik, 38 százalékuk pedig diplomás. Eddig nem volt jellemző, hogy magasan kvalifikált, jó pozícióban levő IT szakemberek, mérnökök, menedzserek is utcára kerülnek, most pedig nem ritka jelenség. Számukra nehezebb a visszakapaszkodás, hiszen több százezer forintos nettó fizetésű állást nehéz megcsípni manapság.
Új tendenciának számít az is, hogy elsősorban a fejlettebb régiókban tarolt a válság. Az elmúlt időszakban a Közép- és Nyugat-Dunántúlon ugrásszerűen megnőtt az elbocsátások száma. Itt ugyanis sok a feldolgozóiparban exportra dolgozó cég, a világgazdaság recessziós időszakában azonban a megcsappant megrendelések miatt tömegek váltak feleslegessé.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) tanulmányából kiderül, hogy ebben a régióban másfél-kétszer több álláskeresőt tartottak nyilván, mint Szabolcs vagy Borsod megyében, ahol csupán minimálisan nőtt a számuk a válság óta. Hasonlóképpen kedvezőbb a kép Budapesten és vonzáskörzetében. A balatoni régió pedig relatíve nyertese lett a válságnak, hiszen azok közül, akik nem mentek külföldre nyaralni, sokan a Balatont választották a nyári szezonban.
Az ÁFSZ felmérése szerint már megjelent az első fénycsóva az alagút végén. A felmérésben részt vevő cégek 67 százaléka nem tervez elbocsátást az idén, és 5 százalékkal többen vallották azt, hogy felvennének munkaerőt, mint egy évvel korábban. A választ adó külföldi tulajdonú cégek 32 százaléka növelné a létszámát, 19 százalékuk viszont csökkentené. A legrosszabb a kép a 250 főnél nagyobb cégeknél. A válság kezdetén ők bocsátották el a legtöbb dolgozót, és ők azok, akik változatlanul negatívan terveznek erre az évre nézve: 32 százalékuk csökkentené a létszámát, és csupán 24 százalékuk növelné. Ezzel szemben a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek csupán 5 százaléka küldene el a dolgozóiból.  
Pozitívum, hogy amíg 2009-ben a külföldi tulajdonú vállalatok építettek le nagyobb arányban, addig most 13 ezer fő felvételét tervezik. A tisztán hazai tulajdonú cégek tavaly 11 366 főt bocsátottak el, de az idén 1720 főt terveznek felvenni. A nagy, 250 főnél többet foglalkoztató vállalatoknál a válság kirobbanása óta 54 ezer főt küldtek el, és az idén további 9 ezer dolgozójuktól válnak meg a tervek szerint.
Az ÁFSZ munkatársai arra figyelmeztetnek, hogy Nyugat-Dunántúlon további, közel 2700 fős elbocsátás várható az év során, viszont Észak-Magyarországon 7000, a Dél-Dunántúlon 2400,  Közép-Magyarországon 5600 új ember felvételét tervezik a cégek.  A legtöbb dolgozót, 9000-et az ipar „szippanthat fel”, de a kereskedelemben is 2400, a vendéglátásban pedig 1300 új munkahely keletkezhet.  
Némi optimizmusra adhat okot, hogy az ÁFSZ-hez 36 ezer új munkahelyet jelentettek be márciusban cégek, ez 44 százalékkal több, mint az előző hónapban volt. Leginkább a Dunántúlon és a Dél-Alföldön keresnek kereskedelemben, vendéglátásban, pénzügyi területen jártas embereket. Kedvező a várakozás az exportra termelő cégek között is, országos összesítésben 12 ezerrel több munkahely jöhet létre az idén, mint amennyi megszűnik.  Mindezek miatt az ÁFSZ szakemberei úgy látják, megjelentek a kilábalás első jelei.

Olvasson tovább: