Kereső toggle

Hullámvasutas euró

Kritikus ponton Európa

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bár a vártnál kellemesebbre sikerült a tavalyi harmadik negyedévi GDP-nk, mégsincs túlzottan sok okunk az örömre. Elemzők újra figyel-meztetnek: a válságnak még nincs vége.

A forint újra gyengül – s a pénzügyi elemzők szerint a következő időszakban ez lesz az uralkodó trend. Az sem kizárt, hogy tavaszig 280 forintot is kell majd adnunk egy euróért. Most kivételesen nem a forinttal vagy a magyar kormányzat gazdaságpolitikájával van gond – hiszen számos nemzetközi elemző intézet, az IMF-fel, az EU-val karöltve, szinte példaként állítják be a válságkezelés magyar módját. Elsősorban a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő Görögországgal van gond, s ezen keresztül az egész eurózóna megítélése gerjeszt újabb negatív spirált. Kézzelfogható aggodalmat vált ki, hogy a görög államháztartási hiány tavaly meghaladta a 12 százalékot, miközben államadóssága a GDP-jének több mint 120 százalékét teszi ki. Bár a napokban az unió vezetői írásos nyilatkozatot tettek arról, hogy nem hagyják cserben a bajba jutott tagállamot, lapzártánkig nem születtek konkrétumok, s ez a tényező nem kis mértékben aggasztja a pénzügyi befektetőket, ez pedig magával hozza az euró gyengülését. Mindebben szerepet játszik még a nemzetközi pénzpiac hangulata is.
Hetek óta világszerte esnek a tőzsdeindexek, az elmúlt napok során 5-10 százalékos volt a csökkenés mértéke. Pénzügyi elemzők már az év végén figyelmeztettek arra: irreális, hogy a válság idején ilyen jelentős mértékben emelkednek a tőzsdeindexek. Felhívták a figyelmet arra, hogy ez az újabb lufi hamar kipukkad. Megfigyelők szerint elérkezett a korrekció ideje, így a tőzsdeindexek lassú esése a következő időszakban is jellemző lehet.
A tőzsdékről folyamatosan kivonuló tőke most helyet keres magának, ám a magáról rossz híreket adó Európai Unió nem bizonyul első rangú befektetésnek; sokan, ha tehetik, innen is kivonulnak, ami pedig még tovább gyengíti az európai valutát. A gyenge euró nem jó hír a hazai devizahiteleseknek, hiszen emiatt automatikusan emelkednek a törlesztőrészletek. Csak tetézi a bajt az, ha tartóssá válik a közös valuta gyengélkedése, hiszen ebben az esetben a jegybank kénytelen leállítani a kamatcsökkentési folyamatot, az beragadhat a mostani szintre, rosszabb esetben pedig újra emelni is kell.
Nem javítják a helyzetet a napokban napvilágot látott uniós GDP-adatok sem. Az Eurostat közleménye szerint 2009 negyedik negyedévében a várakozásoknál lassabban fejlődött az EU 27 országának gazdasága. Az elemzői várakozások 0,3 százalékra tették a gazdasági növekedést, miközben – az adatok szerint – csupán 0,1 százalékot ért el. Egész évben az előző évihez képest 2,1 százalékkal esett vissza a gazdaság – szemben az 1,8 százalékos várakozásokkal. Bár a különbség mindkét esetben néhány tizedszázalék, mégis azért ad okot a fejtörésre, mert mindez arra enged következtetni, hogy a kontinensünk az előzetes várakozásokhoz képest lassabban és kevésbé dinamikusan jön ki a recesszióból, s így az esetleges visszaeséseknek is nagyobb lehet az esélye. Számunkra (sem) jó hír, hogy tavaly az utolsó negyedévben „elakadt” a német gazdaság, ami a magyar GDP-növekedés szempontjából (is) kulcskérdés, mivel a német megrendelések húzzák a hazai exportvállalkozások jelentős részét. Ha a német megrendelések csökkennek, a mi GDP-nk sem tud kellően növekedni. A közelmúltban létrehozott  Európai Bölcsek Tanácsa most közreadott jelentésében igen szigorúan fogalmaz: „Az unió jelenlegi gazdaságpolitikájával azt kockáztatja, hogy a világgazdaság porondján a marginalizálódás útjára lép.” Ennél jóval drámaibb, bár ezzel egybecsengő véleményt fogalmazott meg az IMF is elemzésében, amikor leszögezte: „Az eurózóna súlyos válság elé néz.” 
A napokban napvilágot látott hazai GDP-érték némi kellemes meglepetésül szolgált. Amíg az elemzők 5 százalékos visszaesésre számítottak tavaly az utolsó negyedévben, addig – a KSH legfrissebb számítása szerint – „csupán” 4 százalékkal zsugorodott az előző év azonos időszakához képest. 2009-ben pedig 6,3 százalékkal volt kisebb, mint az azt megelőző évben. Most már egyértelmű, hogy 2009 második félévében volt a recesszió mélypontja, amikor 7,5 százalékos negatívumban volt a GDP. Tavaly 17,7 százalékkal esett vissza az ipari termelés (ilyen alacsony csak a rendszerváltást követően, 1991-ben volt, 18,4 százalék), de az adatok szerint a második félévben rohamosan javult a tendencia. Novemberben már „csak” 6,8 százalékos volt a visszaesés, de decemberben már 1 százalékos pluszban volt a GDP.
Bár a vállalati csődök sorra rekordot döntöttek tavaly, a legnagyobb áldozatot mégis a magánszektornak kellett meghoznia. Nemcsak a munkanélküliségi ráta dönt hónapról hónapra csúcsot, hanem a BAR-lista is. Az év végére már elérte az egymilliót az olyan adósok száma, akik 3 hónapnál hosszabb ideig nem tudtak törleszteni. Számuk egy év alatt 170 ezerre nőtt!
A növekvő munkanélküliség, a reálbércsökkenés, az áremelkedések, a háztartások tartalékainak elapadása mind riasztó jel erre az évre nézve. A munkanélküliségre vonatkozó prognózis pedig nem ad sok örömre okot. Már az év végén jócskán 10 százalék felé kúszott, de az idei prognózisok szerint tovább emelkedhet, az állástalanok száma a 11 százalékot is elérheti. Reménységre adhat alapot ugyanakkor, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz 30 ezer új állás híre érkezett, elsősorban mérnököket, informatikai és pénzügyi végzettségűeket keresnek.  
A lakosságot érintő pénzügyi nehézségek makroszinten is komoly gondokat jelentenek. A GDP tekintetében a legnagyobb visszahúzó erő az igen alacsony fogyasztás.
2010-re vonatkozóan a napokban javította szolid mértékben a kormány a várakozásait, a 0,3 százalékos visszaesést egy tizeddel felfelé korrigálta. Oszkó Péter pénzügyminiszter (képünkön) hozzátette ugyanakkor: az éves deficit 75 százaléka már az első negyedévben összejön. (Azt már nem tette hozzá, milyen terhet ró mindez a következő kormányra.)  Hazánk külső megítélése vegyes. Számos külföldi bankház „magyar modellként” beszél a válságkezelő kormány „példás” megszorító intézkedéseiről, mások ugyanakkor kritikusabban fogalmaznak. A hazai GDP-növekedés kétséget kizárva sérülékeny, hiszen a belső fogyasztás képtelen biztosítani a szükséges dinamizmust, a külső piacok, elsősorban a német növekedése egyelőre bizonytalan. A Credit Suisse szerint Izland és Görögország után Magyarország a legsérülékenyebb Európában. Esetünkben elsősorban a magas államadósság jelent gondot. A bankházat elsősorban az aggasztja, hogy mind a vállalkozások, mind a lakosság devizában adósodott el. A Credit Agricole Bank is bizonytalannak látja a kilátásokat, főként a lakossági kereslet szűkössége és a német gazdaság bizonytalan növekedési potenciálja okán.

Olvasson tovább: