Kereső toggle

Lejtőn az alapkamat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Lassan hozzászokhattunk már a nagy banki betétakciók „felszívódásához”, hiszen a hazai alapkamat is folyamatosan csökken. Rossz hír a devizahiteleseknek, hogy a hitelkamatok csak abban az esetben soványodhatnak, ha ez a „kamatvágós” hangulat tartós marad.

Londoni elemzők nemrég korrigálták magyarországi kamatvárakozásaikat. A JP Morgan bankárai, látva a Monetáris Tanács lendületét – amikor október közepén 50 bázisponttal 7 százalékra csökkentették az alapkamatot –, 2010 első negyedévére már csak 5,5 százalékosra saccolták az irányadó rátánkat. Ezzel viszont még korábbi félelmeikre is rácáfoltak, miszerint a 6 százalék alatti szintnek már kedvezőtlen hatása lenne a forint éppen magához térő árfolyamára.
A legutóbbi, októberi 19-ei kamatdöntés hátterében sokak szerint a kedvezően lassú infláció állhat, azaz a forintot sem kell már olyan mértékben „megtámogatni”, mint néhány hónappal ezelőtt. Elemzők abban bíznak, hogy az euróárfolyam most már 270 forint alatt marad, és így a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is hajlandó lesz 6 százalék alá menni. A válságkezelési technikákat tekintve alapvető különbség – fejtette ki lapunknak Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője –, hogy míg a tengerentúlon rögtön egy reálgazdasági krízissel néztek farkasszemet a közgazdák, és azonnal a kamatvágás eszközéhez nyúltak, addig itthon az erősen gyengülő forinttal és a meglehetősen instabil gazdasággal kellett először megküzdenünk. Ennek volt betudható a magas alapkamat, ám ez mégsem jelenti azt, hogy a reálgazdasági válság minket elkerült volna. Sőt! Most látszik begyűrűzni a „nyugati technika”: az alacsony kamatok ugyanis alapvetően a vállalati szférára gyakorolnak jótékony hatást. Támogatják a hitelfelvételt és ez által a beruházásokat is, továbbá fenntartható növekedési pályán tartják a vállalkozásokat. (Habár más hangok szerint most éppen nincs túl sok befolyásoló ereje a monetáris döntéseknek.)
A következő kamatdöntésre november közepén kerül sor, de az irányáról már most megoszlanak a vélemények. A találgatásokat kivédendő Simor András, az MNB elnöke közölte, hogy: „a Monetáris Tanácsnak nincs hosszú távra elhatározott kamatpályája, így az elemzők által megnevezett kamatszint 5,5 százalékos alsó határáról nincs véleménye”. Miután azonban az októberi döntésről olyan információk szivárogtak ki, miszerint az 50 bázispontos csökkentési javaslat mondhatni alig győzött a többi – 100, illetve 75 bázispontos – javaslattal szemben, sokan azóta is további lejtmenetre gyanakodnak. Így van ezzel Nyeste Orsolya is, aki szerint még idén 6 százalék alá kerülhet az irányadó kamatláb. A Cashline Értékpapír Zrt. vezető elemzője, Sarkadi Szabó Kornél viszont a megkeresésünkre kifejtette, hogy a csökkenő kamatpálya még egyáltalán nem borítékolható. Habár – véleménye szerint – az ilyen irányú prognózisok inkább az „üveggömb-jósláshoz” hasonlítanak, ő maga is 6 százalék körüli alapkamatot vár az idei év végére, abban azonban, hogy ez alá menne, már nem bízik. Sarkadi úgy látja, hogy az ország külföldi kitettsége elég nagy ahhoz, hogy ha „kint” fordul a kocka, akkor itt „bent” is emelkedik a kamatláb. Ez utóbbinak a valószínűsége pedig nem elenyésző.
Sarkadi továbbá azt is kiemelte, hogy a csökkenő kamat dacára a hitelek nem árazódnak majd át ilyen gyors ütemben, holott a vonzó, magas betéti kamatok már az első körben eltűntek. A Cashline vezető elemzője szerint a hitelkamatok jelentős csökkenése csak akkor várható, ha a csökkenő kamatpálya is tartós lesz – közelítőleg egyéves. Emellett a bankoknak továbbra is temérdek eszközük marad a hitelszerződések egyoldalú módosítására vagy legalábbis a havi törlesztőrészletek szubjektív megállapítására. Habár a forrásköltségeikre sokszor hivatkoznak – ami a mostani helyzetben egyre olcsóbb forintforrást jelent –, ezenkívül még sok egyéb tényezőre mutatva is könnyen módosíthatják a hitelmegállapodást.
Ami pedig a befektetéseket illeti: a legtöbb elemző konzervatív tanácsokkal szolgál. Míg Nyeste szerint továbbra is az államkötvények a legmegbízhatóbb, hosszú távú megtakarítási eszközök, amelyeknek külön „jót tesz” az alacsony alapkamat, Sarkadi Szabó Kornél szerint érdemes még lekötött betétekben is gondolkodni. A részvénypiacot illetően viszont határozottan „elzárkózó” volt a véleménye: „részvényeket utoljára február és március környékén volt érdemes vásárolni, de legkésőbb júniusban kiszállni” – fejtette ki Sarkadi a Heteknek.

Olvasson tovább: