Kereső toggle

Drámai év - Fájdalmas költségvetés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Rég nem látott lepusztulás vár az egészségügyre, a közoktatásra, az önkormányzatokra, amennyiben a bejelentett költségvetési számok lépnek életbe januártól.

Évek óta nadrágszíjmeghúzásban kénytelenek működni az iskolák, egészségügyi intézmények, önkormányzatok. Reformok helyett a jövő évre szóló költségvetés tervezetében további súlyos megszorítások szerepelnek: az oktatástól 65, az önkormányzatoktól 120 milliárdot vonnának el. Szakemberek szerint azonban már nincs hova menekülni. Nincs több lyuk a nadrágszíjon – fejtették ki megkeresésünkre.

Kór(os)házak

A miniszterelnök nem rejtette véka alá, hogy nehéz év lesz a 2010-es. „Takarékoskodásra kell beállnunk, mivel a válság hatásainak mélypontja jövőre érkezik el.” A pénzügyminiszter szerint „amennyiben továbbra is fegyelmezett költségvetést folytatunk, jövőre már megindulhat a gazdaság növekedése, és tartható lesz – az IMF-fel megkötött szerződésben foglaltak szerint – a 3,8 százalékos államháztartási hiány”.
Az elvárt makrogazdasági adatok teljesítésének azonban nagyon súlyos ára van. Mára elcsépeltnek tűnik, de igaz: „ez a költségvetés tényleg fájni fog”. Köztudott, hogy Magyarország jelenlegi nehéz helyzetét nem kizárólag a világgazdasági válság idézte elő, hanem ebben közrejátszott az előző kormányok tevékenysége is. Paradox  módon éppen azzal vették ki a részüket a mostani helyzet kialakulásában, hogy nem vették ki a részüket az állami szektorok megreformálásában, helyette inkább a költségeiket kurtították évről évre. Ezzel talán szebb lett a Pénzügyminisztérium éves kimutatása, ám az érintettek egyre sanyarúbb körülmények közé szorultak, ezzel párhuzamosan az állampolgárok egyre gyatrább egészségügyi ellátásban, illetve közoktatásban részesültek. Ez a „kivéreztető” folyamat mára kritikus szinthez, az intézmények működésképtelenségéhez közelít. Ma még nehéz elképzelni, hogy bezárnak rendelőintézetek, vagy egy nagyvárosban csak egyetlen általános iskola működik, de – ahogy lapunknak nyilatkozó szakemberek elmondták – amennyiben a megismert költségvetést fogadja el a parlament, ezek nem zárhatók ki.
Varga Imre, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke megkeresésünkre kifejtette: lehet, hogy jövőre számtalan rendelőintézetnek nem lesz más választása, csődöt kell jelentenie, mert fizetésképtelenné válik. Jelenleg is nagy nehézségek árán képesek ugyanis kifizetni  az egyébként gyalázatosan alacsony fizetéseket, de 2010-ben nemcsak ez kerül veszélybe, hanem a rezsiszámlák kiegyenlítése is. „Nem marad más, mint hogy kikapcsolja az áramot az Elektromos Művek, a Gázművek megszünteti a gázellátást, és a rendelők lehúzzák a rolót” – szögezte le. Az önkormányzatok ebben az esetben más intézethez utalnák a betegeket, de ki biztosítja számukra az ezzel járó többletpénzt? Mindennek a kárát természetesen a betegek szenvedik el, nemcsak azért, mert távolabbra kell utazniuk, hanem azért is, mert ha járóbetegként nem kapják meg időben a szükséges ellátást, könnyen fekvőbetegként kerülhetnek be később a rendszerbe, ami a legdrágább ellátást jelenti.
De nem jobb a helyzet a kórházakban sem. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke a Heteknek kifejtette, hogy nagy szorításban dolgoznak a kórházvezetők. A legtöbb esetben ugyanis el kell dönteniük, hogy vagy a béreket és a rezsit fizetik ki, és nem jut elég gyógyszerekre, kötszerekre, vagy fordítva.
„A helyzet ennél is nehezebb lesz az év utolsó három hónapjában – mondta Varga. – Mivel az év során időarányosan többet használt fel a szektor, az utolsó negyedévben havonta 10 milliárddal kevesebbet kapnak. Ehhez tegyük hozzá azt, hogy a válságkezelésre hivatkozva az év elején 13,5 milliárd forintot már elvont a kormány az egészségügytől. Nem meglepő, hogy ekkora büdzséből nem lehet fenntartani egy kórházat, mivel a kötelező feladatokat nem fedezi a pénz. Eddig is olyan mértékű kifizetetlen számlák gyűltek össze, amit nem tudunk miből kiegyenlíteni.
Az elvonások helyett plusz pénzre van szüksége az egészségügynek – mondta az elnök –, ellenkező esetben a beszállítók nem látják el tovább az intézményeket. Eddig is komoly tartozást halmoztak fel velük szemben a kórházak, így ők is komolyan eladósodnak. Ha pedig leállítják a szállítást, nem lesz gyógyszer, élelmezés, mosoda. Ebben a helyzetben prioritást kell felállítaniuk az intézményeknek. Az alapvető feladatuk a sürgősségi ellátás, erre fognak koncentrálni. De minden olyan betegséget, aminek a kezelése várhat, később látunk el. Így nem titok, jelentősen megnyúlhatnak a várólisták. Ugyanakkor tudjuk, a halasztás miatt lehetséges, hogy a későbbiekben súlyosabbá válhat a betegség, aminek az ellátása már jóval költségesebb.”
Varga szerint más kényszerű intézkedéseket is bevezethetnek a kórházak. Nemcsak a betegforgalmat csökkenthetik le jelentősen, hanem a dolgozóikat is szabadságra küldhetik, vagy egyszerűen nem fizetnek  nekik bért. Minden előfordulhat – tette hozzá.
Az elnök két lehetséges megoldást lát. Vagy emeli a kormány az ágazat költségvetését, vagy átstrukturálja a rendszert. Osztályokat von össze, kórházak struktúráját alakítja át, elmozdul az egynapos ellátás irányába, stb. „Most nagyon érezzük a hiányát annak a reformnak, amelyet az előző kormány próbált megvalósítani. Egyértelműen látszik, ha megtörtént volna, most nem lenne ilyen helyzetben az egészségügy. De az érdekellentétek, politikai viszonyok, lobbitevékenység miatt nem úgy alakult, ahogy kellett volna. Mindenkinek megvan tehát a felelőssége abban, hogy most ebbe a helyzetbe került az ágazat. Sőt, most sokkal rosszabb a helyzet, mint évekkel korábban volt, és ráadásul nincs idő hasonló reformra. A gyors beavatkozás mellett természetesen változatlanul szükséges lenne újraindítani a reformokat” – nyilatkozta.  

Szamárpadban

Nem túl rózsás a helyzet a közoktatásban sem. A Medgyessy-kormány feloldotta azt a jogszabályt, amely előírta, hogy az előző évinél nem fordítható kevesebb az oktatásra. Ettől kezdve folyamatos az elvonás az ágazattól. Ezek után jövőre még 65 milliárddal kurtítanák meg a keretet. Dráma van az oktatásban – szögezte le Kertész Ágnes, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnökségi tagja.
Mint megkeresésünkre kifejtette, minden területen csökken a támogatás. Ha az önkormányzatok életben akarják tartani az iskoláikat, racionalizáló lépésekre lesz szükség: iskolák, osztályok összevonására. De mivel ezt a „módszert” évek óta alkalmazzák, már most is több iskolában megoldhatatlan a további összevonás. Sok intézményben annyi gyereket zsúfoltak össze egy osztályba, hogy nem fér el annyi asztal, amennyire szükség lenne. Pótszékeket állítottak be, de mivel nincs asztal, egész nap a térdükön írva görnyednek a gyerekek. A szakember szerint a további összevonás a kistelepüléseken különösen káros, hiszen alsós gyerekeknek kellene több tíz kilométert buszozniuk egyedül a szomszéd településre, ha bezár az iskola a saját falujukban.
Az összevonás az óvodákat sem kíméli. Kertész Ágnes tapasztalata szerint olyan csoportlétszámok alakulnak ki, amelyek már életveszélyesek. Egy óvónő képtelen 30 gyerekre, vagy ennél nagyobb létszámú csoportra egyszerre figyelni. Ez már szinte a kiskorú veszélyeztetése – mondta a szakember.
Külön nehézséget jelent, hogy januártól a harmadára csökkenne a gyermekétkeztetésre szánt összeg. Ez tovább súlyosbíthatja az egyébként európai viszonylatban is kiugróan magas gyermekszegénységet, amely a felmérések szerint 400 ezer gyereket, a korosztály húsz százalékát érinti. De nem csupán a legrászorultabbak helyzete romlik jövőre. Mivel az önkormányzatokat is súlyos elvonások fenyegetik, várhatóan minden fejezeten komolyan spórolnak majd, így a közétkeztetésre szánt támogatást is jelentősen visszafogják, azaz lényegesen drágulhat az iskolai étkezés. 
A pedagógusokat is komolyan érinti a jövő évi költségvetés. Törvény írja elő, hogy időszakonként legalább 120 órás továbbképzésre kell járniuk, ami minimum egyhavi bérnek megfelelő összegbe kerül. Ezt ezentúl saját zsebből kell kigazdálkodniuk, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor  az iskola állta annak 80 százalékát. Minimálisra csökken, így szinte értelmetlenné válik a szakkönyvtámogatás, hiszen a kilátásba helyezett néhány ezer forintból szinte lehetetlen szótárt vagy lexikont vásárolni.
Sok iskola mára ott tart, hogy nem képes kifizetni a tanárainak a túlóradíjat, sőt a fénymásolópapírokat maguknak a tanároknak kell megvásárolniuk, esetleg a gyerekek szüleivel vásároltatják meg. Kertész Ágnes, aki maga is gyakorló tanár, elmondta, hogy a krétát, az irodaszereket saját pénzéből vásárolja, de számos kollégája a szülőket kéri meg erre. A jelek szerint sok iskola hiába kapott digitális táblákat, nincs arra pénzük, hogy megvásárolják a működtetéséhez szükséges szoftvert – tette hozzá. A drámai helyzetre az  egyik legkirívóbb példa talán az a történet, ami egy megyeszékhely általános iskolájában esett meg. Az intézmény képtelen volt kigazdálkodni a pénzt a takarításra, ezért elküldték a takarítónőket. Ezek után maguknak a tanároknak kell takarítaniuk. De nem pénzért – merthogy az nincs –, hanem ingyen dolgoznak a tanítás után!

Önkormányzatok présben

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint tovább ront az intézmények helyzetén az, ami az önkormányzatokra vár a jövő évben. A szövetségnek nincsen illúziója, mindenképpen elvonják a szférától a beígért 120 milliárdot. De – ahogy kérdésünkre kifejtette – összességében ennél nagyobb mértékben csökken a költségvetésük. Mint fogalmazott, szakértői anyagok bizonysága szerint akár 250 milliárddal is kevesebb áll majd rendelkezésükre jövőre. Figyelembe kell venni ugyanis a gazdaság teljesítményének 7 százalékos visszaesését, ami miatt várhatóan 15-20 százalékkal csökken az iparűzési adó, s ez a tétel akár 100 milliárdot is kitehet.
Félő, hogy az önkormányzatok mindezek következményeként nem tudnak majd ellátni minden feladatot. A kormány egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy milyen feladatokat vonnak el az önkormányzatoktól. Amennyiben a törvény fel is menti őket egyes kötelezettségek alól, érdeksérelmek mindenképpen lesznek. Nem kizárt, hogy más felvállalja ezeket a feladatokat, de nem titok, hogy azért már fizetni kell.
Pénzbe kerülhet például a zeneiskola, illetve lényegesen drágább lehet a közétkeztetés. Nyilvánvaló, hogy az eddiginél kevesebbet szánnak majd a sport, a kultúra támogatására is – mondta Gémesi György –, aki szerint ezek  a  területek egyértelmű vesztesei a költségvetésnek.

Ellenállás

A szakma igencsak elszánt: az egészségügyi dolgozók demonstrációs sorozatra szánták el magukat. Visszakövetelik az év elején elvont 13,5 milliárdot, sőt további 12 milliárdot kérnek az idei működés biztosítására. Amennyiben sikertelenül záródnak a tárgyalások, nem írják alá a kormánnyal az ellátásra vonatkozó jövő évi szerződéseket, így mentesülnek az ellátás kötelezettsége alól. Ha pedig ez is hatás nélkül maradna, az intézményvezetők éhségsztrájkot is bevállalnak, méghozzá a minisztérium elé ülve.

Elvonások (milliárd Ft)

Közlekedés    40
Önkormányzatok    120
Lakossági energia-
támogatás    55
Lakástámogatás    48
Nyugdíjak    80

Olvasson tovább: