Évek óta nadrágszíjmeghúzásban kénytelenek működni az iskolák, egészségügyi intézmények, önkormányzatok. Reformok helyett a jövő évre szóló költségvetés tervezetében további súlyos megszorítások szerepelnek: az oktatástól 65, az önkormányzatoktól 120 milliárdot vonnának el. Szakemberek szerint azonban már nincs hova menekülni. Nincs több lyuk a nadrágszíjon – fejtették ki megkeresésünkre.
Kór(os)házak
A miniszterelnök nem rejtette véka alá, hogy nehéz év lesz a 2010-es. „Takarékoskodásra kell beállnunk, mivel a válság hatásainak mélypontja jövőre érkezik el.” A pénzügyminiszter szerint „amennyiben továbbra is fegyelmezett költségvetést folytatunk, jövőre már megindulhat a gazdaság növekedése, és tartható lesz – az IMF-fel megkötött szerződésben foglaltak szerint – a 3,8 százalékos államháztartási hiány”.
Az elvárt makrogazdasági adatok teljesítésének azonban nagyon súlyos ára van. Mára elcsépeltnek tűnik, de igaz: „ez a költségvetés tényleg fájni fog”. Köztudott, hogy Magyarország jelenlegi nehéz helyzetét nem kizárólag a világgazdasági válság idézte elő, hanem ebben közrejátszott az előző kormányok tevékenysége is. Paradox módon éppen azzal vették ki a részüket a mostani helyzet kialakulásában, hogy nem vették ki a részüket az állami szektorok megreformálásában, helyette inkább a költségeiket kurtították évről évre. Ezzel talán szebb lett a Pénzügyminisztérium éves kimutatása, ám az érintettek egyre sanyarúbb körülmények közé szorultak, ezzel párhuzamosan az állampolgárok egyre gyatrább egészségügyi ellátásban, illetve közoktatásban részesültek. Ez a „kivéreztető” folyamat mára kritikus szinthez, az intézmények működésképtelenségéhez közelít. Ma még nehéz elképzelni, hogy bezárnak rendelőintézetek, vagy egy nagyvárosban csak egyetlen általános iskola működik, de – ahogy lapunknak nyilatkozó szakemberek elmondták – amennyiben a megismert költségvetést fogadja el a parlament, ezek nem zárhatók ki.
Varga Imre, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke megkeresésünkre kifejtette: lehet, hogy jövőre számtalan rendelőintézetnek nem lesz más választása, csődöt kell jelentenie, mert fizetésképtelenné válik. Jelenleg is nagy nehézségek árán képesek ugyanis kifizetni az egyébként gyalázatosan alacsony fizetéseket, de 2010-ben nemcsak ez kerül veszélybe, hanem a rezsiszámlák kiegyenlítése is. „Nem marad más, mint hogy kikapcsolja az áramot az Elektromos Művek, a Gázművek megszünteti a gázellátást, és a rendelők lehúzzák a rolót” – szögezte le. Az önkormányzatok ebben az esetben más intézethez utalnák a betegeket, de ki biztosítja számukra az ezzel járó többletpénzt? Mindennek a kárát természetesen a betegek szenvedik el, nemcsak azért, mert távolabbra kell utazniuk, hanem azért is, mert ha járóbetegként nem kapják meg időben a szükséges ellátást, könnyen fekvőbetegként kerülhetnek be később a rendszerbe, ami a legdrágább ellátást jelenti.
De nem jobb a helyzet a kórházakban sem. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke a Heteknek kifejtette, hogy nagy szorításban dolgoznak a kórházvezetők. A legtöbb esetben ugyanis el kell dönteniük, hogy vagy a béreket és a rezsit fizetik ki, és nem jut elég gyógyszerekre, kötszerekre, vagy fordítva.
„A helyzet ennél is nehezebb lesz az év utolsó három hónapjában – mondta Varga. – Mivel az év során időarányosan többet használt fel a szektor, az utolsó negyedévben havonta 10 milliárddal kevesebbet kapnak. Ehhez tegyük hozzá azt, hogy a válságkezelésre hivatkozva az év elején 13,5 milliárd forintot már elvont a kormány az egészségügytől. Nem meglepő, hogy ekkora büdzséből nem lehet fenntartani egy kórházat, mivel a kötelező feladatokat nem fedezi a pénz. Eddig is olyan mértékű kifizetetlen számlák gyűltek össze, amit nem tudunk miből kiegyenlíteni.
Az elvonások helyett plusz pénzre van szüksége az egészségügynek – mondta az elnök –, ellenkező esetben a beszállítók nem látják el tovább az intézményeket. Eddig is komoly tartozást halmoztak fel velük szemben a kórházak, így ők is komolyan eladósodnak. Ha pedig leállítják a szállítást, nem lesz gyógyszer, élelmezés, mosoda. Ebben a helyzetben prioritást kell felállítaniuk az intézményeknek. Az alapvető feladatuk a sürgősségi ellátás, erre fognak koncentrálni. De minden olyan betegséget, aminek a kezelése várhat, később látunk el. Így nem titok, jelentősen megnyúlhatnak a várólisták. Ugyanakkor tudjuk, a halasztás miatt lehetséges, hogy a későbbiekben súlyosabbá válhat a betegség, aminek az ellátása már jóval költségesebb.”
Varga szerint más kényszerű intézkedéseket is bevezethetnek a kórházak. Nemcsak a betegforgalmat csökkenthetik le jelentősen, hanem a dolgozóikat is szabadságra küldhetik, vagy egyszerűen nem fizetnek nekik bért. Minden előfordulhat – tette hozzá.
Az elnök két lehetséges megoldást lát. Vagy emeli a kormány az ágazat költségvetését, vagy átstrukturálja a rendszert. Osztályokat von össze, kórházak struktúráját alakítja át, elmozdul az egynapos ellátás irányába, stb. „Most nagyon érezzük a hiányát annak a reformnak, amelyet az előző kormány próbált megvalósítani. Egyértelműen látszik, ha megtörtént volna, most nem lenne ilyen helyzetben az egészségügy. De az érdekellentétek, politikai viszonyok, lobbitevékenység miatt nem úgy alakult, ahogy kellett volna. Mindenkinek megvan tehát a felelőssége abban, hogy most ebbe a helyzetbe került az ágazat. Sőt, most sokkal rosszabb a helyzet, mint évekkel korábban volt, és ráadásul nincs idő hasonló reformra. A gyors beavatkozás mellett természetesen változatlanul szükséges lenne újraindítani a reformokat” – nyilatkozta.
2009. 09. 25. (XIII/39)
