Kereső toggle

Korrupt korunk

Mi van a válság mögött?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Éppen a válság miatt lenne égetően fontos minél hamarabb felszámolni világméretekben a korrupciót. Ez ugyanis közvetve hozzájárul a recesszió kialakulásához.

Senki sem tudja pontosan, mekkora kárt okoz a korrupció az egyes országokban. Pedig a korrupció megszüntetése, ha lehet, még a monetáris politikánál is fontosabb eszköze lehetne a szegénység felszámolásának - fogalmazott Claire Berlinski, az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) munkatársa.

A Policy Review-ban megfogalmazott véleménye szerint  a gazdasági válság közepette a korábbinál is hasznosabb lenne, hogy a szakemberek felmérjék az egyes országokra jellemző korrupció fajtáit és mértékét. Meggyőződése, hogy ezek közvetve hozzájárultak a világméretű recesszió kialakulásához. A felszámolás első lépése a visszaélések pontos felmérése kellene hogy legyen - véli Berlinski. Tudni kell ugyanis - tette hozzá -, hogy azokban az országokban, ahol az állami hivatalnokok megvesztegethetők és ezzel párhuzamosan az üzleti világban is elterjedtek a visszaélések, gyakorlatilag nincsen lehetőség

a piac megfelelő ellenőrzésére. Éppen ezért Berlinski szerint a megbízhatatlanná vált ellenőrzési mechanizmusok hozzájárulhattak ahhoz, hogy az elmúlt időszakban a kockázati tőke ámokfutásba kezdett, és a hitelkihelyezések hajszolása ingatlanpiaci buborékot idézett elő.

A korrupció természetesen nem csak a fejletlenebb országokban van jelen, bár kiterjedtségében, mértékében országonként van különbség. A szakember laoszi munkája során személyes tapasztalatot szerzett arról, amikor korrupt hivatalnokok és a politikusok ellopják a szegény országoknak nyújtott segélyek tetemes részét. Azokból az összegekből pedig, amelyeket nem tudnak zsebre rakni, olyan infrastrukturális beruházásokat valósítanak meg, amelyek kizárólag a helyi elitek érdekeit szolgálják, de a szegények életkörülményeinek javítását nem segítik, sőt a szakszerűtlen kivitelezés miatt környezeti ártalmakat okoznak.

A Transparency International (TI) felmérése szerint a világon csupán négy ország aktív a korrupció elleni küzdelemben: Németország, Norvégia, Svájc és az Egyesült Államok. De olyan stabilnak, fejlettnek tartott országok, mint Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Japán vagy éppen az Egyesült Királyság is csupán közepesen erőlteti meg magát. A társaság legfrissebb jelentése szerint Magyarország alig tesz valamit a korrupció ellen. Ebbe a kategóriába tartozik még Argentína, Bulgária, Mexikó, Új-Zéland, ahogy Izrael is. De meglepetésként Ausztrália, Ausztria, illetve Kanada is ebbe a társaságba tartozik.

„Magyarországon valós politikai elkötelezettségre lenne szükség a korrupció visszaszorítása érdekében" - szögezte le Alexa Noémi, a TI magyarországi vezetője egy sajtótájékoztatón.

A társaság kutatásából kiderül, hogy itthon jellemzően a jogszabályok hiánya, a nyomozások politikai befolyásolása vagy pénzhiány hátráltatja a korrupció elleni harcot. A jelentés szerint a hazai korrupció melegágya a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlansága, és az ezzel gyakran összefüggő túlbonyolított közbeszerzési rendszer.

A jelentés szerint a magyar közbeszerzési rendszer szabályozása eleve olyan módon lett kialakítva, amely a gyakorlatban alapjaiban teszi lehetetlenné a közbeszerzések tisztaságát, és emiatt megrontja a bizalmat irántuk.

Független elemzők megdöbbentő állítása szerint a hazai közbeszerzéseknek csupán tíz százaléka nevezhető teljesen szabályszerűnek.

Alexa Noémi szerint „amíg nincs megfelelő pártfinanszírozási törvény, és a közbeszerzések átláthatatlanok maradnak, illetve amíg a közérdekű bejelentőket nem védi meg kellően az állam, nem várható lényegi javulás".

Emellett szükséges lenne még az üzleti titok fogalmának tisztázása, hiszen a törvény jelenlegi homályos megfogalmazásával visszaélésekre ad alkalmat, és így a jogorvoslati rendszer sem képes hatékonyan működni. A törvények gyakori módosításai pedig jogbizonytalanságot eredményeznek.

Olvasson tovább: