Kereső toggle

Harmatgyenge

Adócsomag – ikszedik változat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

IMF-, EU-elvárások: kipipálva. Hazai gazdaság: zéró segítség. Elemzők szerint ez lehet tőmondatokban a summája a kormány legújabb adóelképzelésének. Sem a vállalkozók, sem a lakosság számára nem hoznak ugyanis érdemi segítséget.

A jelen gazdasági helyzetben a várakozás, a „gyenge kéz” önmagában is kárt okozhat, hiszen a halogatás, illetve a nem megfelelő válasz tovább mélyítheti a válságot. Elemzők szerint ennek lehetünk szemtanúi, amikor közel két hónapos várakozás után egy harmatgyenge intézkedési csomaggal állt elő a kormány.

Az elképzelések szerint júliustól januárig visszamenőlegesen 1,9 millióra emelkedik a mostani 1,7 milliós alsó adósávhatár, miközben a 18 százalékos kulcs 19-re emelkedik. E feletti jövedelem esetén a jelenlegi 36 helyett 38 százalékos lesz a felső kulcs. Jövőre 3 millió lenne az alsó sáv határa, és megszűnik a magánszemélyekre kivetett 4 százalékos különadó.

A vállalkozások számára örömhír lehet, hogy a tervek szerint 5 százalékkal csökken a munkákra rakódó járulékteher. Ezzel párhuzamosan viszont 16-ról 19 százalékra ugrana a társasági adó.

Lényeges változás még, hogy a közkedvelt természetbeni juttatásokat adók terhelnék. A munkavállalók sikeres lobbijának köszönhetően „csak” a kiadott juttatások fele után kellene adózni, igaz, nem keveset. Étkezési utalványokra, üdülési csekkekre, közlekedési támogatásokra 26 százalékos tb-járulékot kell rászámolni, majd ezt 62 százalékos adóval megfejelni.

Bruttósítják a családi pótlékot úgy, hogy megosztva hozzácsapnák a szülők jövedelméhez. Ez természetesen növelné az adóalapot, és rosszabb esetben a magasabb sávba tolja a jövedelmet. A gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a családi pótléknak csak a felét számítják hozzá a jövedelemhez.

Szintén jelentős és nem túl kedvezőnek mondható változás, hogy július 1-jétől a mostani 20 százalékról 23-ra emelkedne az áfakulcs.

Ahogy az elemzők látják

A lapunknak nyilatkozó Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint a kilátásba helyezett módosítások nem hoznak érezhető változást. A világválság kellős közepén a kormány ezzel a csomaggal nem segíti a vállalkozásokat a talpon maradásban, sem abban, hogy több munkahely maradhasson meg. Inkább elfedi, tovább görgeti a problémát.

Erdős Gabriella, a Pricewaterhouse Coopers  adó-tanácsadási üzletágának cégtársa kérdésünkre kifejtette, hogy alapvetően jó az az irány, hogy a kormány csökkenti a munkára rakódó terheket, de a napokban ismertetett javaslatok nem elégségesek az érdemi javuláshoz.

Erdős kifejtette, hogy a hazai kis- és középvállalkozások számára elsősorban nem a magas adóteher jelenti a problémát, hanem a tőkeszegénység. Ha egy megrendelő nem fizet, máris likviditási probléma merül fel, és hamar bekövetkezhet a fizetésképtelenség. Az egyébként uniószerte az egyik legmagasabb adóteher kérdése csak ezután következik. A harmadik pedig a versenyképességi kihívások. A szak-értő szerint mivel sem az előző, sem a mostani javaslatcsomag nem képes orvosolni ezeket a problémákat, meglehetősen rosszak a hazai cégek fennmaradási esélyei.

Ugyanakkor el kell ismerni – tette hozzá Erdős Gabriella –, hogy ezek a javaslatok elegendőek lehetnek arra, hogy megfeleljen az ország annak a nemzetközi elvárásnak, hogy az államháztartás hiánya ne emelkedjen tovább.

Zara László pozitívumnak tartja, hogy az szja alsó kulcsához az idén 1,9, jövőre pedig már 3 millió forintos jövedelem tartozik, mivel így a középréteg zsebében nagyobb jövedelem maradhat. Így az átlag feletti keresetűek fogyasztása szinten maradhat, vagy akár nőhet is, ami mérsékelheti a recessziós veszélyt.

Erdős Gabriella megjegyzi, hogy amíg a magasabb jövedelműek számára kedvezőbb lehet az szja-kulcs és a sávhatár módosítása, az alacsony keresetűek számára hátrányt jelent. Az évi 1,7 millióból vagy ennél kevesebből élőket ugyanis nem érinti a változás, ugyanakkor a 3 százalékos áfakulcsemelés negatív számukra. Amíg a magasabb jövedelműeket nagyobb mértékben érinti az áfakulcsemelés, addig az alacsonyabb jövedelműeket fájdalmasabban. Nem mindegy ugyanis, hogy plazmatévét vagy kenyeret vesznek 3 százalékkal többért.

Szintén a vesztesei lennének  a változásoknak a nyugdíjasok, akiktől megvonnák a sokat vitatott 13. havi nyugdíjat, és az indexálás is hátrányukra változna.

Összességében az szja-módosítások a középjövedelműeknek kedveznek inkább, mivel azok, akik ma 1,7 milliónál többet keresnek, nem a mostani 38, hanem 19 százalékkal adóznak majd.

Zara László szerint is az alacsonyabb keresettel rendelkezőket sújtaná  jobban az elképzelés. A havi 170 ezer forintos átlagkeresetnek ugyanis a 40 százaléka élelmiszerre megy el, ami az áfaemelés miatt havonta 4-5 ezerrel többe kerülne, és ehhez még hozzá kell számolni a növekvő háztartási energia, a tömegközlekedés vagy éppen a benzin költségét is.

Ronthatja az alkalmazottak jövedelmi pozícióját a természetbeni juttatások megadóztatása is. A lapunknak nyilatkozó mindkét szakértő szerint a munkaadók valószínűsíthetően kevesebb étkezési utalványt, utazási csekket adnak majd a dolgozóknak. De az is elképzelhető, hogy feketén, kézből kézbe, megspórolva ezzel az adózást és az adminisztrációt.

A szakértők abban is közös állásponton vannak, hogy az 5 százalékos tb-járulék-csökkentés olyan alacsony mértékű, hogy gyakorlatilag nem érezhető a hatása. Zara László számításai szerint az idén – amikor csak a minimálbér kétszerese után jár a kedvezmény – éves szinten 86 ezer forinttal marad több egy cégnél, és ez jövőre 102 ezerre emelkedhetne. Mindezektől a vállalatok túlélési esélye érdemben nem javul, de a munkahelyek megtartása irányába sem képes hatni.

Az elképzelések szerint a társasági adó mértéke is igazodik a 19 százalékos szinthez, és megszűnik a különadó. Mindenképpen pozitívum – fogalmaz Erdős Gabriella –, hogy a negatív társasági adóalap átvihető lesz a következő évekre. Viszont több tétel  kikerülne az adóalap-csökkentés köréből. A helyi iparűzési adót eddig kétszer vonhatták  le: egyszer költségként, egyszer pedig az adóalapból. Ha megvalósul az elképzelés, csak egyszer élhetnének ezzel a lehetőséggel, tehát ezzel emelkedik a cégek adóalapja. Szintén kedvezőtlen lenne a cégek számára, ha megvalósulna az az elképzelés, miszerint az üzleti ebéd, ajándékok nem minősülnének a vállalkozás érdekében szükséges kiadásnak. Így ezeket nem lehetne levonni költségként, és az áfát sem igényelhetnék vissza utánuk.

Olvasson tovább: