Kereső toggle

Három a magyar igazság

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szeptember vége óta sorozatgyártásban készítették a Pénzügyminisztériumban a
jövő évi költségvetési tervezeteket. Végül az IMF szava döntött, hiszen a 25
milliárd dolláros hitel fejében gyakorlatilag előírta a főbb keretszámokat: az
egy százalékos GDP-visszaesést, a bérek befagyasztását, a deficit mértékét.
Gazdasági elemzők – bár nem kérdőjelezik meg a hitel szükségességét – vitatják a
költségvetés számait.



Karsai Gábor

Ma nincs élő ember, aki vállalná, hogy megmondja, meddig tart és milyen
áldozatokat szed a világgazdasági válsággá fajult hitelválság.

Vannak olyan műhelyek, mint például a Reuters vagy a Fitch Ratings, ahol az
elemzők többsége pesszimistán látja a következő éveket. A Fitch szerint jövőre
recesszió vár a fejlett világ gazdaságaira. Annak ellenére, hogy Kína, India
vagy Brazília gazdaságai jelentős növekedésre lesznek képesek, a világgazdaság
egy százalék alatt teljesít majd. A leginkább pesszimista szcenárió szerint
több, akár négy-öt évre is lelassulhatnak a gazdaságok, milliók veszíthetik el a
megélhetésüket, és az infláció újra két számjegyűvé ugorhat.

A harmadik

A Gyurcsány-kormány is pesszimizmusáról tett bizonyságot a harmadik
költségvetésében – bár nem az előző felosztás szerint. Az első, nyári verzióhoz
képest 4 százalékkal csökkentette a várható gazdasági növekedést, azaz arra
számítanak, hogy 3 százalékos bővülés helyett jövőre egy százalékkal visszaesik
a gazdaság növekedése. A tavalyi negyedére, az idei felére, azaz 4 százalékra
várják az export bővülését, az eredeti 6 százalékos növekedés helyett pedig
mínusz 1 százalékra teszik a beruházások volumenét. Ez utóbbi két terület drámai
visszaesése azért számít komoly figyelmeztető jelnek, mert a gazdasági növekedés
dinamizmusa, növekedése meghatározó alkotóelemnek számítanak. Az elmúlt évek
megszorító intézkedései után a magyar gazdaság utolsó növekedési potenciálja az
export volt. Ezért a mi kilátásunk alapvetően a külpiacainktól és elsősorban az
Európai Unió gazdaságának a növekedésétől függ.

A Pénzügyminisztérium nyáron még úgy számolt, hogy a háztartások 2 százalékkal
többet költhetnek jövőre, ehhez képest az október végén benyújtott harmadik
verzió szerint nem növekedésre, hanem jelentős, 3 százalékos csökkenésre kell
számítanunk. Így egy nettó 120 ezer forintos jövedelem esetén havonta 3600
forinttal fogyaszthatunk kevesebbet. 2009 lesz „zsinórban” a harmadik év, amikor
érdemben nem emelkednek a reálbérek.

Vitatéma

A húr több ponton is pattanásig felszül a jövő évi büdzsében. A kormány ugyan
nem mert a szociális juttatásokhoz hozzányúlni, de jelentősen belenyírt az
állami alkalmazottak béreibe, sőt a közszolgák a már természetesnek tűnő 13.
havi bérre sem számíthatnak. Mindez azonban borítékolja a demonstrációkat, ahogy
ezt már jó előre megígérték a szakszervezetek. Az állami kiadások szűkítése
jegyében ugyanakkor limitálják a 13. havi nyugdíj kifizetését: 80 ezer forintig
jár a 62 éven felülieknek. Ezenkívül ez a korosztály arra is számíthat, hogy a
járandóságuk az inflációnál mintegy 1,5 százalékkal kisebb mértékben emelkedik
jövőre.

Szintén feszültséggel terhelt a költségvetés gazdaságélénkítés tekintetében. A
külső recesszió és a bérek befagyasztása miatt tovább szűkülő belső piac,
valamint a megnehezült hitelhez jutás az eddigieknél is nehezebb helyzetbe
hozhatja a hazai kis- és középvállalkozásokat. Mivel ők a legnagyobb hazai
foglalkoztatók, ellehetetlenülésük tömeges elbocsátásokhoz vezethet.
Felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint nem jól használjuk fel az uniós
forrásokat. Szerintük az EU-támogatások nagy részét a gazdaság élénkítésére
kellene fordítani, hogy ne mélyüljön el a válság.

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke szerint túlzottan optimistán
kalkulált a kormány. Meglátása szerint 1 százaléknál nagyobb arányban esik
vissza a gazdaság. Ebből következik az is, hogy a tervezettnél kevesebb adó és
járulék folyik majd be, illetve magasabb lehet a munkanélküliség is. A hivatalos
0,6 százalékos prognózis helyett akár 2-2,5 százalékkal is növekedhet a
munkanélküliségi ráta.

Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese jóval
optimistábban látja a következő évi folyamatokat. Mint kérdésünkre kifejtette,
jövőre stagnálás vár a gazdaságra, azaz nulla százalék körüli növekedésre lehet
számítani. Alapvetően az EU növekedési ütemétől függünk. A GKI hivatalos
prognózisa szerint 0,5 százalékkal is bővülhet a GDP abban az esetben, ha az
unió egésze 0,2 százalék körül teljesít. Ha ennél gyengébb lesz, a visszaesés
kihat a magyar gazdaságra is, és ebben az esetben a tervezettnél nagyobb lehet a
munkanélküliség is. Optimista forgatókönyv szerint azonban 2009 második
félévében az unióban már lassan megindulhat a növekedés, aminek köszönhetően
nálunk megélénkülhet a gazdaság, és nem mélyül el a válság.

Karsai Gábor szerint az infláció is alacsonyabb lehet a kormány által tervezett
4,5 százaléknál. Az intézet 3,9 százalékra teszi a pénzromlás mértékét, sőt az
év végén 3,5 százalékra is csökkenhet. Ebben szerepet játszik a kőolaj csökkenő
ára és az élelmiszerárak mérséklődése is. Karsai szerint a reálbérek is kisebb
mértékben csökkennek, mint amire a kormány számít, de – mint mondta – ez is a
külső feltételek alakulásától függ.

A kutató nem tagadja, hogy a gazdasági növekedés szempontjából nehéz időszak
előtt állunk, de mivel számos kényszerítő lépés már megtörtént – mint például az
államháztartási hiány vagy az államadósságnak csökkentése –, reális lehetőség
nyílik arra, hogy hamarabb teljesítsük az euró bevezetéséhez szükséges
feltételeket, és megcélozhatjuk a 2012-es euróbevezetési dátumot. Mindez
megteremtheti 2010 körül a gazdaság növekedésének, sőt az adócsökkentésnek a
feltételeit is.

Variációk költségvetésre



24.szept 18.okt 31.okt
GDP 3,00% 1,20% –1,05
Infláció 4,30% 3,90% 4,50%
Reálbérek 2,40% 0,00% –2,7%
Háztartásokfogyasztása 1,90% 0,30% –3,1%
Államháztartási deficit  3,20% 2,90% 2,60%
Export 8,00% 4,10% 3,90%
Import 7,60% 4,10% 2,40%
Beruházások 6,00% 4,00% –0,9%

Olvasson tovább: