Kereső toggle

Elszabadult árak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Még az elemzőket is meglepte a gazdaság első negyedévi teljesítménye. Az
előzetesen tervezett 1,2 százalék helyett 1,6 százalékkal gyorsult az első
negyedévben. Ez ugyan nem dübörgés, de – ahogy szakértők látják – elmozdulás a
mélypontról.

A KSH legfrissebb gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 1,6
százalékkal nőtt 2008 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest.
Szakemberek között vita van arról, hogy a gazdaság beindulásáról van szó, vagy a
tavalyi rekord alacsony bázishoz képest történt némi elmozdulás. A tény
mindenesetre tény, Európa- szerte is az egyik legalacsonyabb a hazai GDP
növekedési üteme.

A magyar gazdaság húzóereje továbbra is az export bővülése, de emellett a
vártnál valamivel nagyobb lett a beruházások növekedése is. Lassú maradt
továbbra is a lakosság fogyasztása és a kiskereskedelmi forgalom szintje.

A hivatalos prognózis egybeesik az elemzők várakozásával a várható
GDP-növekedést illetően. A tavalyi 1,3 százalék után az idén 2,1 százalékra
emelkedhet a gazdaság növekedési üteme, és ha minden jól megy, jövőre 2,9
százalékig is gyorsulhat. A mérsékelt optimizmust táplálhatja, hogy azok a
negatív tényezők, amelyek 1 százalék körülire húzták vissza a növekedést, mint a
fagykárok, az aszály, az állami, illetve az egészségügyi visszafogások, az idén
nem várhatók akkora mértékben, illetve remélhetően nem ismétlődnek meg.

A kutatóintézetek közül talán a legoptimistább GKI Gazdaságkutató Intézet Zrt.
szerint az év végére a magyar gazdaság kijöhet a növekedési gödörből, de a
bővülés üteme 2008-ban is elmarad a többi új EU-tagállamétól. Az intézetben úgy
látják, hogy idén akár 2,5-3 százalékkal is bővülhet a gazdaság, az év utolsó
negyedében pedig elérheti a 3,5 százalékot.

Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese lapunknak kifejtette, hogy valóban
optimistábban látják gazdaságunk kilátásait. Ezt a meggyőződését elsősorban arra
alapozza, hogy ez évben azok az ágazatok, amelyek tavaly negatívan
teljesítettek, várhatóan javuló eredményt produkálnak, ami érzékelhetően javítja
a GDP egyenlegét.

A vezérigazgató kifejtette, hogy tavaly a gazdaság lényegesen alacsony szinten
teljesített, ami alapvetően a szokásostól eltérő rossz időjárásnak volt
betudható. Nemigen volt arra példa, hogy kukoricából feleannyi teremjen, mint
más évben, és más gabonafélék esetében is hasonló arányok voltak. A
gyümölcstermésről pedig az aszály és

a jégkár „gondoskodott”. Karsai szerint egy átlagos időjárás mellett a második,
illetve a harmadik negyedév érezhető pozitívumot hoz a GDP-növekedésben.



Karsai Gábor

Szintén reményteljes ágazat lehet az építőipar, amely tavaly visszaesést volt
kénytelen elszenvedni, azonban láthatóan túljutott a mélyponton. Az idei első
hónapokban változatlanul lassult, de tavasszal már szerény növekedés is látható
volt. Az idén nagyobb arányban várhatók uniós pénzek, amelyek érdemben
meglódíthatják az infrastrukturális beruházásokat.

Karsai Gábor felhívta a figyelmet, hogy bár változatlanul magasnak számít az
infláció, de minden hónapban kismértékben csökken. Erre a tendenciára az év
során is számítunk – szögezte le. A GKI éves szinten 6-6,5, az év végén 5
százalék körüli inflációt prognosztizál.

Gyorsítják a pénzromlás ütemét az emelkedő energiaárak. Az idén sem ússzuk meg a
földgáz és a távhő árának emelkedését, de a kritikus pont – ahogy tavaly is,
idén is – az üzemanyag-, illetve az élelmiszerárak alakulása lehet. Bár
mindeddig megfelelőnek tűnik az időjárás, mégis 10 százalékos
élelmiszerár-emelkedés várható. A földgáz ára főleg a világpiaci drágulás miatt
akár 30 százalékkal, a villamos energiáé mintegy 10, a távfűtésé az év második
felében 10-15 százalékkal emelkedhet.

A kutatóintézet számításai szerint az éves átlagos 6,2 százalékos infláció
mellett a reálkeresetek 0,5-1 százalékkal emelkednek.

A nyugdíjak reálértéken 1 százalékkal lesznek magasabbak, mint tavaly.

Újabb történelmi csúcsok

Ismét növekszik az üzemanyagok ára – értesült piaci forrásokból a
holtankoljak.hu. Szerdától a benzinért 2, a gázolajért pedig 4 forinttal kell
többet fizetni a hazai töltőállomásokon. Így a benzin átlagos ára 312, a
gázolajé pedig 330 forint lesz. Ezzel ismét rekordot dönt mindkét üzemanyag ára.
A legmagasabb gázolajár várhatóan meghaladja a 340 forintot. Legutóbb egy hete
változtak az árak: akkor a benzin ára 5, a gázolajé 8 forinttal nõtt.

Ma már szinte sehol sem lehet 300 forintnál olcsóbban 95-ös benzint vásárolni.
Egyes elemzõk már 500 forintos literenkénti árat is rebesgetnek.

Szinte kivétel nélkül minden országban kihívást jelent az infláció, főként az
élelmiszerek drágulása, és végképp kivédhetetlen az olaj- és más energiahordozók
árának emelkedése. Nem kell sokat magyarázni, hiszen történelmi csúcspontra
emelkedtek az üzemanyagárak. Elemzõk szinte biztosra veszik, hogy az infláció
gyorsulásával párhuzamosan kivédhetetlen, hogy elõbb vagy utóbb kamatot emel a
jegybank.

Olvasson tovább: