Kereső toggle

Levelet hozott a posta

Célkeresztben a Centrum

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

SzéttÉpni vagy pereskedni? – sokakban merült fel ez a kérdés egy évvel
ezelőtt, amikor a Centrum Parkolás Szolgáltató Kft. és más, félig-meddig
magánkézben lévő parkolási díjszedő cégek először „szórták meg” felszólító
leveleikkel a hazai autóstársadalmat. Ilyen levelek azonban azóta is
folyamatosan érkeznek a gépjármű-tulajdonosokhoz.



Fotó: Somorjai László

A lapunknak nyilatkozó szakértők és érintettek szerint nem az a felháborító,
hogy a parkolásért fizetni kell – habár mindezt közpénzekből épült közutakon
tesszük –, hanem az, hogy „ezek az összegek javarészt magáncégek zsebébe
vándorolnak, nem pedig az önkormányzatokhoz. Még kevésbé fordítják ezeket a
bevételeket mélygarázsok és új parkolóhelyek építésére” – mondta a Heteknek
Murányi József, az Emberibb Parkolásért Mozgalom (Empamo) főtitkára.

Sok-sok fővárosi autósnak kellett az elmúlt időszakban „újraélesztenie” hosszú
távú memóriáját, lévén, hogy a díjbeszedők akár 2002-ben történt fizetési
elmaradások miatt is „tollat ragadtak”. A roham oka egy 2006-ban változott
jogszabály, amelynek értelmében az érintett díjszedő vállalkozásoknak 2007.
február 22-éig kellett visszamenőlegesen postázniuk az elmúlt években
felgyülemlett díjtartozásokról szóló értesítőket. „Az előírás szerint 2006.
december 22-éig lehetett késedelmi kamatot számolni a korábbi parkolási
bírságokra, emellett 5 évről 1 évre csökkent az elévülési idő, s ezen belül 60
napra az a határidő, amelyen belül a pótdíj megfizetésére levélben kell felhívni
az ügyfelet” – magyarázta a részleteket kérdésünkre dr. Kovács Kázmér ügyvéd, a
Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke. Ezentúl tehát csak a
közel 60 napos időtávra szóló emlékezőtehetségünket kell majd latba vetnünk.

„A parkolásgazdálkodási rendszer bevezetésének célja a városi zsúfoltság
csökkentése, közlekedési krízisek feloldása, átmenő forgalom egy részének
kivonása, lakhatósági feltételek és környezeti viszonyok javítása” – olvasható a
Centrum honlapján. „Ez a propaganda már csak azért is álságos, mert a
parkolóhelyek számát folyamatosan szűkítik, míg a meglévő helyek díjait emelik”
– kommentálta Murányi József. Ma Budapesten és agglomerációjában mintegy 600
ezer gépjárműnyi parkolóigény lép fel nap mint nap. Ehhez képest csak 40-50 ezer
fizetős parkolóhely van, melyet három nagyobb szervezet működtet. Az V.
kerületben a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás szedi a díjakat, a IX. és
XIII. kerületekben a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. A fennmaradó néhány
érintett kerületben (I., II., VII. stb.) pedig a Fővárosi Önkormányzatok
Parkolási Társulása megbízta a Centrum Parkolás Rendszer Kft.-t, amely utána
szintén megbízta a Centrum Parkolás Szolgáltató Kft.-t a díjszedés
megszervezésével. „A láncolat végén egy olyan magáncég áll, amely már nem
köteles elszámolni senkinek. Mellesleg a telephelyét és tulajdonosi szerkezetét
tekintve szinte teljesen megegyezik a lánc középső tagjával. Gyakorlatilag egyik
zsebükből teszik át a pénzt a másikba” – magyarázta a viszonyokat a főtitkár.

Széttépni?

A téma népszerűségét mutatja, hogy internetes fórumokon már több tévhit is
lábra kapott. Sokak szerint például, ha nem ajánlva és tértivevényesen érkezik a
felszólítás, nem is kell vele foglalkozni. Kovács Kázmér tájékoztatása szerint
azonban a vonatkozó törvény értelmében a díjszedő cégnek csak a levél feladását
kell igazolnia, a címzetthez való tényleges eljutását nem. Többen úgy gondolják,
hogy a 2004 előtti eseményekről nem kell fotót bemutatni, hanem mindenképpen
jogos a felszólítás. „Ez is tévhit. A parkolótársaságnak a követelése ténybeli
alapját bizonyítania kell, a parkolás tényét és helyszínét öt fotóval: szemből,
hátulról, oldalról külön a szélvédő egészét és a közvetlen környezetét.
Fénytörés, bevillanás esetén viszont a kép nem bizonyító erejű” – hívta fel a
figyelmünket Kovács.

Pereskedni?

A Fővárosi Bíróság lapunkhoz eljuttatott állásfoglalása szerint, ha egy ilyen
felszólítási ügyet perre visznek, „a mérlegelés egyetlen irányadó szempontja a
bíróság belső meggyőződése”.

„Sem a fényképezőgépek, sem a kézi számítógépek, sem a parkolóórák nincsenek
hitelesítve. Ezek az eszközök jellegüknél fogva nem is alkalmasak a
hitelesítésre” – emelte ki Murányi. Valóban, a jelzett eszközökre a törvény
tárgyi hatálya nem terjed ki, ugyanis azok mérést nem végeznek.
„Azonosíthatatlan parkolási jegy vagy parkolási jegy hiányára alapított kereset
esetében ennek a kérdésnek a per érdemi eldöntése szempontjából nincs
jelentősége” – nyugtázta a Fővárosi Bíróság.

A bíróság közleménye azt is kimondja, hogy mivel a felszólítás egyik alapját
képező adatlap hitelességét eddig senki sem kérdőjelezte meg, ezért az azt kiadó
számítógépes rendszer hitelessége nem is tárgya ezeknek a pereknek. Habár számos
esetben kiderült már, hogy a gépezet tévedett: például díjfizetés után újra
kiküldte a felszólítást. Kovács Kázmér szerint nem lehet előre megjósolni
ezeknek a pereknek a kimenetelét, hiszen „ahány ügy, annyiféle bírói döntés”
születik.

Zéró tolerancia

Mivel Fürst György, a Centrum Parkoló Rendszer Kft. vezérigazgatója lapunk
többszöri megkeresése ellenére sem kívánt élni a „védelem jogával”, kénytelenek
vagyunk kommentek nélkül sorjázni a cég ellen felhozott további „vádpontokat”.
Habár a Centrum-cégeknek jelenleg is több folyó ügyük van bíróság előtt –
úgymint jogszerűtlen követelés átruházása, jogszerűtlen adatkezelés,
jogosulatlan díjszedés –, most szorítkozzunk csak a fizetési felszólításokra.
Dokumentált eset volt, hogy a parkolóőr direkt nem hagyta a „Mikulás-csomagot” a
szélvédőn, hogy az autós kénytelen legyen a nagyobb összegű pótdíjat befizetni,
ha rájön, hogy baj van… A díjbeszedő cégek közül a Centrum esetében találjuk a
legtöbb követelésátruházást (a hírhedt Intrum Justitia és társai részére), ami
egyfelől erősen utal az üzleti haszonszerzésre mint fő célra, másrészt „ennek
köszönhetően” nemcsak a centrumosok küldtek ki felszólító leveleket, hanem ezek
a „szatellitcégek” is, ami jobbára teljesen alaptalan és jogtalan eljárás. Az
eddigi tapasztalatok szerint a Centrum – mondhatni – zéró toleranciát mutatott a
jogvitás ügyekben.

Olvasson tovább: