Kereső toggle

Sávváltás

Szabadjára engedett forint

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tökéletes időzítés – így kommentálta a pénzügyi szakma a jegybank döntését,
miszerint eltörlik a forint árfolyamsávját. Ez a lépés hozzájárulhat az infláció
elleni eredményesebb küzdelemhez.



Simor András jegybankelnök. Meglépte

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a múlt heti kormányülésről
távozva még cáfolta, hogy eltörölnék a forint árfolyamsávját, hétfőn, a
Monetáris Tanács ülését követően azonban e döntésről adott hírt. Az eltörlést
Simor kezdettől javasolta, a kormány azonban ellenállt az elképzelésnek.
Vélhetően az infláció tavalyi megugrása és az idei magas volta győzhette meg a
kabinetet. A megállapodást kivételesen sikerült tökéletesen titokban tartani,
így az egész piacot meglepte a döntés.

Ennek értelmében a forint keddtől nincs egy meghatározott sávon belüli mozgáshoz
kötve, így a jegybanknak nagyobb mozgástere nyílik az infláció kordában
tartásához. Eddig ugyanis a forint egy viszonylag szűk sávban, az euróhoz
viszonyítva 240 és 324,7 forint között ingadozhatott csupán. Amennyiben e
határokon túl erősödött vagy gyengült volna, a jegybanknak be kellett volna
avatkoznia forint- vagy devizavásárlással a valutatartalék rovására. Ebben a
rendszerben a jegybanknak egyszerre két feladatnak kellett megfelelnie: egyrészt
megtartani a forintot a sávban, másrészt elérni az inflációs célt. Mint azt
Simor András a döntés bejelentését kommentálva elmondta, hosszú távon e két cél
összeütközésbe került volna egymással.

A forint árfolyamsávjának eltörlése hosszabb távon az euró bevezetését is
szolgálja. Elemzők megjegyezték, hogy a sáv megszüntetése mindenképpen időszerű
volt, hiszen hamarosan, az euró bevezetését megelőző két évben be kell vezetni
az euró előszobájának is nevezett ERM II rendszert. A volt szocialista országok
közül Szlovákiában van csupán árfolyamsáv, ott is az említett ERM II, az euróra
való felkészülés jegyében.

A forint árfolyamsávjának eltörlése azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben
megúszhatnánk a kamatemelést. Megfigyelők szerint a magyar gazdaság állapota
most is indokolttá tenne egy kisebb mértékű emelést, ám a jegybank sáveltörlési
döntése most kiváltotta ezt. A várakozások szerint nem kizárt a közeljövőben
kisebb mértékű emelés. Egyelőre azonban jól reagáltak a piacok, a bejelentésre
jelentős erősödésbe kezdett a forint. Elképzelhető azonban továbbra is
kisebb-nagyobb ingadozás az árfolyamban, jelentős gyengülésre viszont nem kell
számítani, ami jó hír a devizaadósok számára.

Miközben az árfolyamsáv eltörlése pozitív hatást fejthet ki a monetáris
politikára, egy újabb veszély merült fel szakmai körökben: a stagfláció. A
kiigazítási csomag negatív hatásaként jelentősen, egy százalék körülire esett
vissza a gazdaság növekedése, miközben 8 százalékra ugrott az infláció. E két
negatív tény együttese a stagfláció, amely a stagnálás és az infláció
kettőseként értelmezhető. Lényegesen nem javul a helyzet az idén sem: a GDP
néhány tizeddel, 2 százalék körül nő, az infláció pedig megközelítheti a 6
százalékot. A problémát az jelenti, hogy nehéz megfelelő intézkedéseket hozni
úgy, hogy mindkettőt orvosolni lehessen. Az egyik probléma enyhítését célzó
lépések felerősíthetik a másik jelenséget, így könnyű beleragadni ebbe az
állapotba. Ez ma még elméleti kérdés, a közgazdászok vitáznak azon,
belesétálunk-e ebbe a gödörbe.

Gyorsuló infláció

A Magyar Nemzeti Bank lényegesen borúlátóbb a gazdaságot illetően, mint a
kormány. A jegybank jelentősen emelte idei inflációs várakozásait: a kormány
által 5 százalékosra taksált pénzromlási ütemmel szemben az MNB 5,9 százalékra
számít, és jövőre is magasabbra, 3,6 százalékosra teszi a várakozásait.

A gazdaság növekedése tekintetében is pesszimistább – vagy reálisabb. Amíg a
kormány 2,4 százalékos GDP-növekedést vár az idén, addig a jegybank csupán 2
százalékot tart elképzelhetőnek. Simor András szerint csak lassú ütemben
élénkülhet a gazdaság. Az export – mely tavaly kiválóan teljesített – az idei
kedvezőtlenebb külpiaci környezet miatt várhatóan kisebb ütemben növekszik. A
belföldre dolgozó cégek pedig a változatlanul visszafogott bérek és ezzel
párhuzamosan a mérsékelt fogyasztás miatt továbbra is bizonytalanságra és
szűkülő lehetőségekre számíthatnak. Az MNB számításai szerint az idén kis
mértékű pozitív elmozdulás várható a bérek, illetve a lakossági fogyasztás
tekintetében. A tavalyi 2,3 százalékos visszaesés után az idén nem várható
reálbércsökkenés, hanem 1,3 százalékkal magasabb lehet, mint egy évvel korábban,
a lakosság fogyasztása ugyanakkor várhatóan a tavalyi szinten marad.

Olvasson tovább: